+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. január 17. vasárnap, 10:10
Egy napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a legnagyobb jobboldali kormánypárt szerint lényegében már most is megvan az autonómia Székelyföldön, Kelemen Hunor pedig amellett érvel, hogy az egyetemek és a tömegközlekedési cégek is autonómok, mégsem veszélyeztetik az állam épségét.
A székelyföldi regionális autonómia nem veszélyezteti a román állam területi egységét.

 

Erről kedd este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a jobbközép román kormány miniszterelnök-helyettese beszélt az Antena3 televízió esti beszélgetős műsorában. Itt a kormányzati intézkedések/tervek mellett az RMDSZ politikai kommunikációjának sarokpontját jelentő székelyföldi autonómiáról is szót ejtett Kelemen, amellett érvelve, hogy az autonómia voltaképpen szubszidiaritást jelent, vagyis azt, hogy a legtöbb politikai és gazdasági döntést helyi szinten lehessen meghozni. Elismerte, hogy a romániai közbeszédben érzékeny témának számít az autonómia kérdése, mégpedig azért, mert szerinte

 

a román nyilvánosságban az autonómia ugyanazt jelenti, mint a területi szeparatizmus.

 

Hogy érthetőbbé tegye álláspontját, Kelemen azzal példálózott, hogy Romániában az egyetemek, sőt még a tömegközlekedési cégek is autonómok – román nevük még tartalmazza az autonómia szót is: regia autonomă de transport –, de ezek sem veszélyeztetik az állam épségét.

 

Az RMDSZ elnöke szerint ez

 

a szubszidiaritás nemcsak a székelyeket és az erdélyi magyarokat, hanem az ország összes megyéjét és minden állampolgárt megilletné.

 

Az erdélyi magyarok (főleg a székely megyék) esete azonban azért sajátos, mivel ott képbe jön a nyelvi jogok kérdése: Kelemen Hunor szerint – az iskolákon és a kulturális intézményeken kívül – az államigazgatásban is biztosítani kellene azt, hogy lehessen ügyeket intézni magyarul.

 

ROMÁNIA ETNIKAI TÉRKÉPE A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN. LILÁVAL A ROMÁN TÖBBSÉGŰ, ZÖLDDEL A MAGYAR TÖBBSÉGŰ MEGYÉK. A SZÉKELYFÖLDI AUTONÓM RÉGIÓ A MAGYAR TÖBBSÉGŰ HARGITA ÉS KOVÁSZNA, VALAMINT AZ ENYHE ROMÁN TÖBBSÉGŰ MAROS MEGYÉT IS MAGÁBA FOGLALNÁ. FOTÓ: ANDREIN / WIKIMEDIA COMMONS

 

Az RMDSZ elnökének nyilatkozatait a román sajtó azonnal felkapta és nemzetféltő értelmezési keretbe helyezte. A bukaresti jobboldali Romania liberă napilap például már címben azzal riogat, hogy

 

„az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát” kér.

 

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozatát többen bírálták, köztük Rareș Bogdan, a jobbközép nemzeti liberális PNL alelnöke és EP-képviselője. Bogdan – miután a román közgondolkodás toposzait felsorolta, vagyis hogy az erdélyi nemzetiségek békésen élnek egymás mellett, együtt dolgoznak, barátságokat kötnek –

 

kijelentette, hogy voltaképpen a székelyföldi megyék már rendelkeznek autonómiával.

 

„A választásokat követően megszületik egy eredmény, ez pedig a különböző térségekben megmutatja nekünk, hogy létezik autonómia. Székelyföld esetében is azok hoznak döntést, akik megnyerik a választást: ők döntik el, hogyan fejlesztik az adott térséget és mibe fektetik a pénzt. Mi ez, ha nem a döntés autonómiája?” – tette fel a kérdést a Facebook-oldalán.

 

SÁRGÁVAL A TÖRTÉNELMI SZÉKELYFÖLD, RÁVETÍTVE A JELENLEGI KÖZIGAZGATÁSI BEOSZTÁSRA, A JELENLEGI ROMÁNIAI MEGYÉKRE. GRAFIKA: ELEKES TIBOR / ADATBANK

 

Bogdan a továbbiakban igazi történelmi értekezést is folytatott: „A történelem folyamán az etnikai hovatartozás, a bőr színe és a vallási felekezethez tartozás folyamatos konfliktus forrása volt. Ezt el kell engednünk, hogy ne adjunk teret a megosztottságnak. Ön is tudja, én is tudom, hogy vannak még emberek, akik ezt nem tudják így elfelejteni, de nem szabad ítélkezni felettük, hanem meg kell magyaráznunk nekik, hogy nem a hagyomány, a nyelv, a vallási hovatartozás kell a közösségek fejlődésének alapját adják, hanem

 

arra kell törekednünk, hogy szeressük egymást. Igazi keresztényekként meg kell tennünk ezt a lépést: a tolerancia helyett szeretnünk kell egymást” – írja.

 

„Milyen csodálatosak a magyar táncok, pörköltek, és az, ahogy a román zászló alatt anyanyelvükön szavalnak. Mennyire jó érzés békésen és megértésben együtt lenni, nem pedig gyűlöletet, viszályt és szabotázst szítani” – így Rareș Bogdan. Bogdan valószínűleg újdonsült koalíciós partnere miatt vett vissza magyarellenességéből, korábban ugyanis – amikor még tévés műsorvezető volt, mielőtt a PNL EP-képviselője és a párt alelnöke lett volna – számtalan alkalommal elmondta, hogy

 

az erdélyi vagy székelyföldi magyarok autonómiatörekvése szegregációs célokat követ, Budapest nemzetpolitikája pedig Erdély elszakítását, Nagy-Magyarország visszaállítását kívánja elérni.

 

Romániában egyébként 1989 után 2004-ig az Adatbank összesítése szerint eddig tizenöt autonómiatervezetet állítottak össze. Itt a személyi elvű autonómiatervezetektől egészen a székelyföldi autonómiastatútumig, valamint a „romániai nemzeti kisebbségek jogállásának törvénytervezetéig” az összes megtalálható, valamint az erről a kérdésről szóló szakirodalom is böngészhető.

 

Az utolsó nagy nyilvánosságot kapott esetre – amikor a romániai magyarokat Erdély eladásával, a román állam szétszakításával vádolták – tavaly áprilisban került sor. Ekkor az ország államfője, az erdélyi szász származású Klaus Johannis a belpoltikai ősellenségét, a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Pártot (PSD) vádolta meg azzal, hogy

 

különalkut kötött az RMDSZ-szel, és ezzel eladta Erdélyt a magyaroknak.

 

Kijelentésének alapja az volt, hogy a PSD által elnökölt képviselőházon hallgatólagosan átment egy autonómiáról szóló RMDSZ-es javaslat – a hallgatólagos szó a bukaresti parlamenti szlengben azt jelenti, hogy vagy lustaságból vagy odafigyelésből nem tűzték plenáris vitára, így az egy idő után automatikusan elfogadottnak minősült. Johannist később a diszkriminációellenes tanács is megbüntette, sőt a magyar és a román külügyminisztérium rövid nyilatkozatháborút is folytatott ezen ügy kapcsán. A román külügy a magyar külügyet a román belügybe való beavatkozással vádolta, amikor kijelentette, hogy „az úgynevezett Székelyföld” státusza román belügynek számít. A kérdésre végül az Erdély eladávásal vádolt PSD tett pontot, mivel akkori parlamenti többségi pártként olyan házszabálymódosítást kezdeményezett, hogy

 

a bukaresti parlamentben ne is lehessen olyan törvényjavaslatot tárgyalni, amely az állam egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét, valamint az ország területi egységét vonná kétségbe.

 

Az Azonnali a székelyföldi autonómia kérdésével kapcsolatban megkereste Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, aki nem kívánt élni a megszólalás lehetőségével. Megpróbáltuk a liberális-technokrata USR-PLUS társelnökének, Dan Barnanák a véleményét is megtudni a kérdéssel kapcsolatban – mivel az USR-PLUS magát a romániai pártok közül a legkisebbségbarátabb erőnek állítja be –, ám őt végül Kelemen Hunorhoz hasonlóan szintén nem értünk el.

 

Kelemen Hunornak a Facebookon válaszoló nemzeti liberális EP-képviselőt, Rareș Bogdant is megpróbáltuk elérni. Bogdan először készségesen azt mondta, hogy szívesen nyilatkozik nekünk, ám péntek délutánra megváltozott a véleménye: először írásban kérte a kérdéseket, majd pedig unszolásunkra úgy döntött, hogy mégis beszélhetünk telefonon. Bogdant végül a cikk publikálásáig nem tudtuk elérni, ha sikerül, jelentkezünk!

 

NYITÓKÉP: Gergely Előd Gellért / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás