Erős konkurenciát kapott 2023-ra Veszprém mint Európa kulturális fővárosa

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Temesvár az eredetileg tervezett 2021 helyett 2023-ban legyen Európa kulturális fővárosa: ugyanabban az évben, amikor erre Veszprémet szemelték ki. A szintén 2021-re kinézett Újvidék egy évnyi halasztást kap csak.

Teljesen megkavarta a lapokat a koronavírus Európa kulturális fővárosaiban: volt, ahol leállt az épp futó programsorozat, volt, ahol annyira összevesztek rajta a politikusok és a helyiek, hogy úgy nézett ki, a járványtól függetlenül se tudnák azt úgy megtartani, ahogy tervezték, és volt, ahol az állam már a katolikus egyháznak is megítélt támogatást az EKF kapcsán. Arról nem is beszélve, hogy a turizmusnak is teljesen betett a Covid-járvány. Az Európai Bizottság ezért kedden úgy döntött, azt javasolja, vágják át a gordiuszi csomót.

+ Idén két város viseli ezt a címet, az egyik a horvátországi Fiume (Rijeka). A kikötővárosban a járvány miatt először le is fújták a Bella ciaoval megnyitott eseménysorozatot, hogy aztán az első hullám végeztével félgőzzel bár, de ismét belekezdjenek a programokba. Az Európai Bizottság most azt javasolja, hogy annak érdekében, hogy tényleg megvalósíthassák mindazt, amit terveztek és amire uniós pénzt is kaptak, ezt a címet ne csak idén, hanem egészen 2021. április 30-ig viselhesse Fiume, az írországi Galway-jel együtt.

+ A 2021-re kinézett Újvidék eleve Szerbia alternatív fővárosa, ám a kezdeményezés honlapja túl sokat nem ígér, az utolsó publikált progress report is 2014-es. 2022-re kaptak esélyt arra, hogy összeszedjék magukat.

+ 2021 másik izgalmas helyszíne a bánsági Temesvár lett volna (maga a programigazgató mondta el az Azonnalinak, mi mindent terveztek volna), ám a romániai koronavírus-helyzet annyira rossz, hogy ezt két évvel eltolják, azaz Temesvár Veszprémmel egyidőben, 2023-ban viselheti a címet. A temesvári csúszásban közrejátszhat az is, hogy a jobbközép vezetésű város a korábbi szociáldemokrata bukaresti kormányoktól gyakorlatilag nem vagy alig kapott csak pénzt fejlesztésekre és programokra, ahogy az is, hogy helyben is számos konfliktust okozott az EKF menedzselése: egy ígért épület sem épült meg. Nem véletlen, hogy az őszi helyhatósági választáson a polgármesteri címre is esélyes USR-s Dominic Fritz azt ígérte az Azonnalinak adott interjújában, hogy ideje tényleg minden helyi kulturális egyesületet bevonni a programtervezésbe.

+ 2021-ben lett volna egy harmadik EKF is, mégpedig Görögországban, ez az Athénnal gyakorlatilag egybenőtt tengerparti Elefsina. A kifejezetten izgalmas koncepciót összerakó görögöket szintén átcsúsztatnák 2023-ra, ami azért lehet nekik kellemetlen, mert így ők addigra már nem tudnának az Oszmán Birodalom elleni görög szabadságharc kezdetének 200. évfordulójára hivatkozni.

+ Az átcsúsztatott városok mellett 2022-ben a litván Kaunas és a luxemburgi Esch lesz Európa kulturális fővárosa, 2023-ban pedig Veszprém. Róluk a Bizottság közleménye annyit ír, hogy elegendő idejük van különböző jövőbeli forgatókönyvek kidolgozására.

A bizottsági javaslatra formálisan az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is rá kell bólintania.

FOTÓ: Seba Tătaru / Memoriile Cetății 2019