+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 7. kedd, 20:15
Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni.

Az Azonnalin is írtunk az Európai Főügyész, Laura Codruța Kövesi Euronewsnak adott interjújáról, amelyben arról beszélt, hogy magyar vonatkozásban is vizsgálódhat majd az Európai Ügyészség. Mint cikkünkben elmagyaráztuk, ennek azért elég szigorú kritériumrendszere van, hiszen a magyar kormány úgy döntött, hogy nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely úgynevezett megerősített együttműködésként állt fel az EU-n belül, tehát nem részese minden tagállam (a svédek, a dánok, az írek és a lengyelek maradtak még ki belőle rajtunk kívül).

 

Egy kedd esti online szemináriumon maga a főügyész is elmagyarázta:

 

mindenképp kell egy, az Európai Ügyészségben részes tagállamhoz való kapocs ahhoz, hogy egy magyar állampolgár ellen eljárást indíthassanak

 

az EU-s pénzeket érintő csalás, pénzmosás vagy korrupció miatt, mondjuk az, hogy egy, az Európai Ügyészségben részes állam területén kövesse el a bűncselekményt, vagy olyan céget használjon fel ehhez, amelynek a székhelye egy részes államban van.

 

Kövesi azt is elmondta: az Európai Ügyészség a részes 22 tagállam által delegált ügyészekkel fog működni, a nyomozás után pedig a tagállami bíróságok előtt emelnek majd vádat. Az Azonnali azon kérdésére, hogy hogyan nézne ez ki egy olyan esetben, mikor valamilyen részes államhoz fűződő kapcsolat miatt magyar állampolgár ellen emelnének vádat, azt mondta, ilyenkor a vádemelés a vonatkozó részes állam bírósága előtt történne, vagyis

 

elképzelhető, hogy az Európai Ügyészség mondjuk Ausztriában vagy Szlovákiában állítson bíróság elé egy magyar embert, ha ott, vagy ottani cég segítségével csalt.

 

A nem részes államok hatóságaival egyébként a meglévő EU-s igazságügyi együttműködés keretében az eddigiekhez hasonlóan együtt fognak működni – mondta Kövesi. Ez azonban a gyakorlatban arra korlátozódik, hogy információt kérhetnek egymástól a tagállamok hatóságai, de értelemszerűen nem nyomozhatnak egymás területén, mint ahogy az európai ügyészek megtehetik majd azt a részes államokban.

 

Nem csoda, hogy Kövesi azt is hozzátette: reméli, hogy hogy előbb-utóbb azok a tagállamok is csatlakoznak majd az Európai Ügyészséghez, amelyek most még nem részesei. Mint mondta, egyébként sem csak hatósági közlések alapján indítanak nyomozást, hanem újságcikkek, állampolgári bejelentések alapján is.

 

A főügyész többször hangsúlyozta, hogy a legfontosabbnak a függetlenséget látja az európai ügyészi munkában: mind az Európai Bizottságtól mind az őket delegáló tagállamtól függetlennek kell lenniük az ügyészeknek, ehhez pedig az is fontos, hogy teljes állásban dolgozzanak, ne részmunkaidős ügyészek legyenek, ahogy azt egyes tagállamok javasolták. Mivel az Európai Ügyészséget 2017-ben alapították, csak ettől kezdődő csalásokat, korrupciós bűncselekményeket vizsgálhatnak.

 

Bár már három év eltelt 2017 óta, Kövesit csak tavaly októberben választották meg a szervezet élére, és a munka megkezdése tovább késlekedik. Egyrészt az nehezíti az ügyészség munkájának megkezdését, hogy Málta (ahol néhány éve gyilkoltak meg egy újságírót, aki korrupciós ügyekről írt) nem delegált elég, szakmailag megfelelő ügyészjelöltet, és az is nagy probléma Kövesi szerint, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő pénzügyi keret az ügyészség működésére.

 

„Mikor elkezdtük, olyanok voltunk, mint egy autó egy kerékkel és motor nélkül. Most már van három kerekünk és motorunk is, de így még mindig nem lehet elindulni.”

 

FOTÓ: Benoit Bourgeois / Európai Parlament fotószolgálata, 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az eheti Helyzet!

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

Az iskolák nagy részében meg bevezetik a távoktatást.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás