+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 7. kedd, 14:04
Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség – szántott végig a magyar sajtón egy, az európai főügyésszel készült interjú nyomán, amiből a vizsgálódás feltételei már pont nem derültek ki. Mielőtt bárki „európai börtönökben” senyvedő Tiborczokat és Mészárosokat vizionálna, elmagyarázzuk a dolgot!

Végigszántotta a sajtót az Európai Ügyészséget vezető Laura Codruța Kövesi azon, hétfő esti nyilatkozata, miszerint „Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség”. Kövesi, aki korábban a román Korrupcióellenes Ügyészséget, a DNA-t vezette (és a neve egyébként férje révén magyar) egész pontosan így fogalmazott a Euronewsnak az Európai Ügyészséghez nem csatlakozott tagállamokkal kapcsolatban: 

 

„Vizsgálni fogunk egyes eseteket e tagállamokkal, ezek polgáraival kapcsolatban és egyes esetekben a tagállamok területén elkövetett bűncselekménynél is lesz hatáskörünk.”

 

Az interjút készítő riporter sajnos nem kérdezett vissza, hogy ugyan, pontosítsa már a főügyész, milyen eseteket ért ez alatt, így pedig jótékony homályban maradt az utalás pontos tartalma. Ettől még a magyar sajtó jó része azzal a címmel vette át az interjút, hogy Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség, amelyhez ugye a kormány döntése értelmében hazánk nem csatlakozott.

 

Mielőtt eluralkodna a wishful thinking és „európai börtönökben” senyvedő Tiborczokat és Mészárosokat vizionálna valaki, érdemes alaposabban is megnézni, hogy mire gondolt Kövesi.

 

Mi a fene egyáltalán az az Európai Ügyészség?

 

Mivel az Európai Ügyészség (angol rövidítéssel EPPO) felállításáról nem volt konszenzus a tagállamok között, ezért azt úgynevezett megerősített együttműködésként vezették be az unióban. Ez azt jelenti, hogy azokra a tagállamokra nézve, akik csatlakoztak, vonatkozik az EPPO joghatósága, azokra pedig, akik nem, nem.

 

Nem Magyarország az egyetlen, amely nem akart csatlakozni. Szintén kimaradt az EPPO-ból Lengyelország és Svédország (utóbbi semmiképp sem valami szörnyen korrupt országként él a köztudatban), plusz Dánia és Írország a szerződéshez fűzött fenntartásnak köszönhetően eleve nem alkalmazza az EU-s bel- és igazságügyi együttműködésből, amelynek számos intézmény mellett az Európai Ügyészség is része.

 

Talán még emlékeznek rá páran, hogy itthon Hadházy Ákos nagyívű aláírásgyűjtésbe is kezdett az EPPO-hoz való csatlakozás érdekében – nem mintha ezzel bármit is ki lehetett volna kényszeríteni. A magyar kormány azzal érvelt a távolmaradás mellett, hogy az ország szuverenitását sérti kiengedni a kezéből a büntetőjogi joghatósága egy részét, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő egyenesen azt a hasonlatot sütötte el az Európai Ügyészséggel kapcsolatban, hogy okos emberként jobb, ha bele se lépünk egy nagy rakás kutyaszarba, szerinte ugyanis az Európai Ügyészség hatásköreit majd mind több büntetőügyre, netán a polgári ügyekre is kiterjesztenék.

 

LAURA C. KÖVESI, AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG VEZETŐJE. HOGY KI IS Ő PONTOSAN, ÉS HOGYAN KERÜLT AZ ÚJ TESTÜLET ÉLÉRE, ARRÓL RENGETEGET ÍRTUNK MÁR AZONNALIN.

 

Ez persze egyelőre jóslás és ködszurkálás,

 

nézzük tehát, hogy mit és főleg hol csinálhat a mostani szabályok szerint a Kövesi vezette Európai Ügyészség!

 

Mikor indíthat eljárást az Európai Ügyészség?

 

Ennek több kritériuma van.

 

1. Az első és legfontosabb, hogy csak olyan bűncselekmények gyanúja esetén jöhet szóba az Európai Ügyészség, amikor az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás, pénzmosás, hűtlen kezelés történjen. Ide tartoznak az olyan, magyar hírfogyasztók számára bizonyára ismerős esetek is, amikor szabálytalan közbeszerzéseken, vagy az engedélyezettől eltérő célokra költik el az EU-s pénzeket.

 

Van egy EU-s irányelv, amely már most is minden tagállamnak (nem csak az Európai Ügyészségben résztvevőknek) előírja, hogy az ilyen cselekményeket szankcionálják a saját büntető törvénykönyvükben is – ez a helyzet Magyarországon is. Persze önmagában a Btk-ban szankcionálás nem feltétlenül oldja meg a problémákat, a bűncselekményeket fel is kell (akarni és tudni) deríteni, ezért is jött létre az Európai Ügyészség – csak hát ugye nem minden tagállamban, és itt jön a második kritérium.

 

2. Az Európai Ügyészségnek olyan bűncselekmények kivizsgálására van hatásköre, amiket

 

+ akár részben, akár egészben egy olyan tagállam területén követtek el, amely az Európai Ügyészségről szóló megerősített együttműködésben részt vesz, vagy

 

+ mindegy, hogy hol, de olyasvalaki követte el, aki a szervezetben részes tagállam állampolgára, és annak a tagállamnak a büntető joghatósága kiterjed a külföldi elkövetésre (ez nagyon bonyolultan hangzik, de gyakorlatilag azt jelenti, hogy többnyire a nemzeti Btk. hatálya követi az embert akkor is, ha külföldre megy; amint azzal az álmélkodó joghallgatókat ijesztgetni szokták az első büntetőjog-előadáson: ha Hollandiában füveznek, azért itthon elvileg a magyar bíróságok előtt simán elővehetik őket), vagy

 

+ az elkövető az Európai Unió (bármely intézményének) tisztviselője vagy alkalmazottja.

 

Ezen kívül persze az Európai Ügyészség kérhet adatokat a szervezetben nem részes EU-tagállamoktól, ahogy a tagállami hatóságok eddig is tették ezt a meglévő igazságügyi együttműködés keretében – azonban

 

nem sokra fog menni olyankor, ha nincs mit kikérni, mert a tagállami ügyészség füle botját se mozgatta adott ügyekben, vagy elmismásolta, majd gyorsan lezárta őket, mondván: nincs itt semmi látnivaló.

 

Mit jelent ez gyakorlatilag?

 

Azt, hogy amint azt Laura Codruța Kövesi elmondta, tényleg bizonyos esetekben eljárhat az EPPO olyan tagállamok vonatkozásában, amelyek nem léptek be a megerősített együttműködésbe.

 

Csakhogy – és ez nem derül ki a fogalmatlanabb ellenzéki pártokat már diadalittas közleményekre ragadtató interjúból – gyakorlatilag az ilyen esetek köre nagyon szűk.

 

Ehhez az kellene, hogy például Tiborcz István Németországban csaljon el közbeszerzést, vagy Szlovéniában kössenek gyanús ügyleteket NER-oligarchák.

 

Oh, wait! Az utóbbira pont volt is példa a habonyi médiabirodalom terjeszkedése kapcsán, de egyébként ilyen ügyekben is csak akkor járhat el az Európai Ügyészség, ha EU-s pénzeket is érintenek a gyanús ügyletek.

 

És persze még maradt az az eset, ha mondjuk egy magyar magyar bizottsági alkalmazott, esetleg MEP-asszisztens élne netán vissza mondjuk az unió intézményei által fizetett költségtérítési juttatásokkal. Szóval szuverenitás ide vagy oda, azok, akik – bármilyen tagállamból – közel vannak a brüsszeli tűzhöz, már beleléptek abba a bizonyos kutyaszarba.

 

FOTÓK: Benoit Bourgeois / Európai Parlament fotószolgálata, 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

Az iskolák nagy részében meg bevezetik a távoktatást.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás