+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 7. kedd, 14:04
Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség – szántott végig a magyar sajtón egy, az európai főügyésszel készült interjú nyomán, amiből a vizsgálódás feltételei már pont nem derültek ki. Mielőtt bárki „európai börtönökben” senyvedő Tiborczokat és Mészárosokat vizionálna, elmagyarázzuk a dolgot!

Végigszántotta a sajtót az Európai Ügyészséget vezető Laura Codruța Kövesi azon, hétfő esti nyilatkozata, miszerint „Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség”. Kövesi, aki korábban a román Korrupcióellenes Ügyészséget, a DNA-t vezette (és a neve egyébként férje révén magyar) egész pontosan így fogalmazott a Euronewsnak az Európai Ügyészséghez nem csatlakozott tagállamokkal kapcsolatban: 

 

„Vizsgálni fogunk egyes eseteket e tagállamokkal, ezek polgáraival kapcsolatban és egyes esetekben a tagállamok területén elkövetett bűncselekménynél is lesz hatáskörünk.”

 

Az interjút készítő riporter sajnos nem kérdezett vissza, hogy ugyan, pontosítsa már a főügyész, milyen eseteket ért ez alatt, így pedig jótékony homályban maradt az utalás pontos tartalma. Ettől még a magyar sajtó jó része azzal a címmel vette át az interjút, hogy Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség, amelyhez ugye a kormány döntése értelmében hazánk nem csatlakozott.

 

Mielőtt eluralkodna a wishful thinking és „európai börtönökben” senyvedő Tiborczokat és Mészárosokat vizionálna valaki, érdemes alaposabban is megnézni, hogy mire gondolt Kövesi.

 

Mi a fene egyáltalán az az Európai Ügyészség?

 

Mivel az Európai Ügyészség (angol rövidítéssel EPPO) felállításáról nem volt konszenzus a tagállamok között, ezért azt úgynevezett megerősített együttműködésként vezették be az unióban. Ez azt jelenti, hogy azokra a tagállamokra nézve, akik csatlakoztak, vonatkozik az EPPO joghatósága, azokra pedig, akik nem, nem.

 

Nem Magyarország az egyetlen, amely nem akart csatlakozni. Szintén kimaradt az EPPO-ból Lengyelország és Svédország (utóbbi semmiképp sem valami szörnyen korrupt országként él a köztudatban), plusz Dánia és Írország a szerződéshez fűzött fenntartásnak köszönhetően eleve nem alkalmazza az EU-s bel- és igazságügyi együttműködésből, amelynek számos intézmény mellett az Európai Ügyészség is része.

 

Talán még emlékeznek rá páran, hogy itthon Hadházy Ákos nagyívű aláírásgyűjtésbe is kezdett az EPPO-hoz való csatlakozás érdekében – nem mintha ezzel bármit is ki lehetett volna kényszeríteni. A magyar kormány azzal érvelt a távolmaradás mellett, hogy az ország szuverenitását sérti kiengedni a kezéből a büntetőjogi joghatósága egy részét, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő egyenesen azt a hasonlatot sütötte el az Európai Ügyészséggel kapcsolatban, hogy okos emberként jobb, ha bele se lépünk egy nagy rakás kutyaszarba, szerinte ugyanis az Európai Ügyészség hatásköreit majd mind több büntetőügyre, netán a polgári ügyekre is kiterjesztenék.

 

LAURA C. KÖVESI, AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG VEZETŐJE. HOGY KI IS Ő PONTOSAN, ÉS HOGYAN KERÜLT AZ ÚJ TESTÜLET ÉLÉRE, ARRÓL RENGETEGET ÍRTUNK MÁR AZONNALIN.

 

Ez persze egyelőre jóslás és ködszurkálás,

 

nézzük tehát, hogy mit és főleg hol csinálhat a mostani szabályok szerint a Kövesi vezette Európai Ügyészség!

 

Mikor indíthat eljárást az Európai Ügyészség?

 

Ennek több kritériuma van.

 

1. Az első és legfontosabb, hogy csak olyan bűncselekmények gyanúja esetén jöhet szóba az Európai Ügyészség, amikor az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás, pénzmosás, hűtlen kezelés történjen. Ide tartoznak az olyan, magyar hírfogyasztók számára bizonyára ismerős esetek is, amikor szabálytalan közbeszerzéseken, vagy az engedélyezettől eltérő célokra költik el az EU-s pénzeket.

 

Van egy EU-s irányelv, amely már most is minden tagállamnak (nem csak az Európai Ügyészségben résztvevőknek) előírja, hogy az ilyen cselekményeket szankcionálják a saját büntető törvénykönyvükben is – ez a helyzet Magyarországon is. Persze önmagában a Btk-ban szankcionálás nem feltétlenül oldja meg a problémákat, a bűncselekményeket fel is kell (akarni és tudni) deríteni, ezért is jött létre az Európai Ügyészség – csak hát ugye nem minden tagállamban, és itt jön a második kritérium.

 

2. Az Európai Ügyészségnek olyan bűncselekmények kivizsgálására van hatásköre, amiket

 

+ akár részben, akár egészben egy olyan tagállam területén követtek el, amely az Európai Ügyészségről szóló megerősített együttműködésben részt vesz, vagy

 

+ mindegy, hogy hol, de olyasvalaki követte el, aki a szervezetben részes tagállam állampolgára, és annak a tagállamnak a büntető joghatósága kiterjed a külföldi elkövetésre (ez nagyon bonyolultan hangzik, de gyakorlatilag azt jelenti, hogy többnyire a nemzeti Btk. hatálya követi az embert akkor is, ha külföldre megy; amint azzal az álmélkodó joghallgatókat ijesztgetni szokták az első büntetőjog-előadáson: ha Hollandiában füveznek, azért itthon elvileg a magyar bíróságok előtt simán elővehetik őket), vagy

 

+ az elkövető az Európai Unió (bármely intézményének) tisztviselője vagy alkalmazottja.

 

Ezen kívül persze az Európai Ügyészség kérhet adatokat a szervezetben nem részes EU-tagállamoktól, ahogy a tagállami hatóságok eddig is tették ezt a meglévő igazságügyi együttműködés keretében – azonban

 

nem sokra fog menni olyankor, ha nincs mit kikérni, mert a tagállami ügyészség füle botját se mozgatta adott ügyekben, vagy elmismásolta, majd gyorsan lezárta őket, mondván: nincs itt semmi látnivaló.

 

Mit jelent ez gyakorlatilag?

 

Azt, hogy amint azt Laura Codruța Kövesi elmondta, tényleg bizonyos esetekben eljárhat az EPPO olyan tagállamok vonatkozásában, amelyek nem léptek be a megerősített együttműködésbe.

 

Csakhogy – és ez nem derül ki a fogalmatlanabb ellenzéki pártokat már diadalittas közleményekre ragadtató interjúból – gyakorlatilag az ilyen esetek köre nagyon szűk.

 

Ehhez az kellene, hogy például Tiborcz István Németországban csaljon el közbeszerzést, vagy Szlovéniában kössenek gyanús ügyleteket NER-oligarchák.

 

Oh, wait! Az utóbbira pont volt is példa a habonyi médiabirodalom terjeszkedése kapcsán, de egyébként ilyen ügyekben is csak akkor járhat el az Európai Ügyészség, ha EU-s pénzeket is érintenek a gyanús ügyletek.

 

És persze még maradt az az eset, ha mondjuk egy magyar magyar bizottsági alkalmazott, esetleg MEP-asszisztens élne netán vissza mondjuk az unió intézményei által fizetett költségtérítési juttatásokkal. Szóval szuverenitás ide vagy oda, azok, akik – bármilyen tagállamból – közel vannak a brüsszeli tűzhöz, már beleléptek abba a bizonyos kutyaszarba.

 

FOTÓK: Benoit Bourgeois / Európai Parlament fotószolgálata, 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

De lát-e abban problémát a polgármester Balogh Csaba, hogy a Momentum is egy megvágott felvétellel cáfolta a DK állításait? Megkérdeztük.

Egyre több követője van az osztályharcot hirdető TikTok-fiókoknak, az újbalos tiniknek a koronavírus-járvány is a kezére játszik. Egyelőre azonban az alt-rightot is viszi a lendület.

A belarusz elnök szerint a Minszkben letartóztatott 33 orosz zsoldos egyáltalán nem késte le az isztambuli gépét, nagyon is nyilvánvaló okokból utaztak ők Belaruszba.

„Olyan, mint egy sci-fi show” – összegezte benyomásait egy nizzai turista a városi szigorról.

Egy kutatás szerint csaknem másfél millió olasz kaphatta el a vírust: ez a teljes népesség 2,5 százaléka. Jó harmaduk viszont tünetmentesen vészelte át a megbetegedést.

Visszadobta a Közbeszerzési Hatóság a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési kiírást, a Fidesz szerint Karácsony Gergelyék szerencsétlenkednek, Karácsony Gergely szerint viszont a hatóság kér tőlük olyat, ami szűkíti a versenyt.

Normális, többségi kormánya az országnak már 593 napja nincsen. És nem úgy látszik, hogy ez a közeljövőben változna.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás