+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. július 7. kedd, 14:04
Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség – szántott végig a magyar sajtón egy, az európai főügyésszel készült interjú nyomán, amiből a vizsgálódás feltételei már pont nem derültek ki. Mielőtt bárki „európai börtönökben” senyvedő Tiborczokat és Mészárosokat vizionálna, elmagyarázzuk a dolgot!

Végigszántotta a sajtót az Európai Ügyészséget vezető Laura Codruța Kövesi azon, hétfő esti nyilatkozata, miszerint „Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség”. Kövesi, aki korábban a román Korrupcióellenes Ügyészséget, a DNA-t vezette (és a neve egyébként férje révén magyar) egész pontosan így fogalmazott a Euronewsnak az Európai Ügyészséghez nem csatlakozott tagállamokkal kapcsolatban: 

 

„Vizsgálni fogunk egyes eseteket e tagállamokkal, ezek polgáraival kapcsolatban és egyes esetekben a tagállamok területén elkövetett bűncselekménynél is lesz hatáskörünk.”

 

Az interjút készítő riporter sajnos nem kérdezett vissza, hogy ugyan, pontosítsa már a főügyész, milyen eseteket ért ez alatt, így pedig jótékony homályban maradt az utalás pontos tartalma. Ettől még a magyar sajtó jó része azzal a címmel vette át az interjút, hogy Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség, amelyhez ugye a kormány döntése értelmében hazánk nem csatlakozott.

 

Mielőtt eluralkodna a wishful thinking és „európai börtönökben” senyvedő Tiborczokat és Mészárosokat vizionálna valaki, érdemes alaposabban is megnézni, hogy mire gondolt Kövesi.

 

Mi a fene egyáltalán az az Európai Ügyészség?

 

Mivel az Európai Ügyészség (angol rövidítéssel EPPO) felállításáról nem volt konszenzus a tagállamok között, ezért azt úgynevezett megerősített együttműködésként vezették be az unióban. Ez azt jelenti, hogy azokra a tagállamokra nézve, akik csatlakoztak, vonatkozik az EPPO joghatósága, azokra pedig, akik nem, nem.

 

Nem Magyarország az egyetlen, amely nem akart csatlakozni. Szintén kimaradt az EPPO-ból Lengyelország és Svédország (utóbbi semmiképp sem valami szörnyen korrupt országként él a köztudatban), plusz Dánia és Írország a szerződéshez fűzött fenntartásnak köszönhetően eleve nem alkalmazza az EU-s bel- és igazságügyi együttműködésből, amelynek számos intézmény mellett az Európai Ügyészség is része.

 

Talán még emlékeznek rá páran, hogy itthon Hadházy Ákos nagyívű aláírásgyűjtésbe is kezdett az EPPO-hoz való csatlakozás érdekében – nem mintha ezzel bármit is ki lehetett volna kényszeríteni. A magyar kormány azzal érvelt a távolmaradás mellett, hogy az ország szuverenitását sérti kiengedni a kezéből a büntetőjogi joghatósága egy részét, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő egyenesen azt a hasonlatot sütötte el az Európai Ügyészséggel kapcsolatban, hogy okos emberként jobb, ha bele se lépünk egy nagy rakás kutyaszarba, szerinte ugyanis az Európai Ügyészség hatásköreit majd mind több büntetőügyre, netán a polgári ügyekre is kiterjesztenék.

 

LAURA C. KÖVESI, AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG VEZETŐJE. HOGY KI IS Ő PONTOSAN, ÉS HOGYAN KERÜLT AZ ÚJ TESTÜLET ÉLÉRE, ARRÓL RENGETEGET ÍRTUNK MÁR AZONNALIN.

 

Ez persze egyelőre jóslás és ködszurkálás,

 

nézzük tehát, hogy mit és főleg hol csinálhat a mostani szabályok szerint a Kövesi vezette Európai Ügyészség!

 

Mikor indíthat eljárást az Európai Ügyészség?

 

Ennek több kritériuma van.

 

1. Az első és legfontosabb, hogy csak olyan bűncselekmények gyanúja esetén jöhet szóba az Európai Ügyészség, amikor az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás, pénzmosás, hűtlen kezelés történjen. Ide tartoznak az olyan, magyar hírfogyasztók számára bizonyára ismerős esetek is, amikor szabálytalan közbeszerzéseken, vagy az engedélyezettől eltérő célokra költik el az EU-s pénzeket.

 

Van egy EU-s irányelv, amely már most is minden tagállamnak (nem csak az Európai Ügyészségben résztvevőknek) előírja, hogy az ilyen cselekményeket szankcionálják a saját büntető törvénykönyvükben is – ez a helyzet Magyarországon is. Persze önmagában a Btk-ban szankcionálás nem feltétlenül oldja meg a problémákat, a bűncselekményeket fel is kell (akarni és tudni) deríteni, ezért is jött létre az Európai Ügyészség – csak hát ugye nem minden tagállamban, és itt jön a második kritérium.

 

2. Az Európai Ügyészségnek olyan bűncselekmények kivizsgálására van hatásköre, amiket

 

+ akár részben, akár egészben egy olyan tagállam területén követtek el, amely az Európai Ügyészségről szóló megerősített együttműködésben részt vesz, vagy

 

+ mindegy, hogy hol, de olyasvalaki követte el, aki a szervezetben részes tagállam állampolgára, és annak a tagállamnak a büntető joghatósága kiterjed a külföldi elkövetésre (ez nagyon bonyolultan hangzik, de gyakorlatilag azt jelenti, hogy többnyire a nemzeti Btk. hatálya követi az embert akkor is, ha külföldre megy; amint azzal az álmélkodó joghallgatókat ijesztgetni szokták az első büntetőjog-előadáson: ha Hollandiában füveznek, azért itthon elvileg a magyar bíróságok előtt simán elővehetik őket), vagy

 

+ az elkövető az Európai Unió (bármely intézményének) tisztviselője vagy alkalmazottja.

 

Ezen kívül persze az Európai Ügyészség kérhet adatokat a szervezetben nem részes EU-tagállamoktól, ahogy a tagállami hatóságok eddig is tették ezt a meglévő igazságügyi együttműködés keretében – azonban

 

nem sokra fog menni olyankor, ha nincs mit kikérni, mert a tagállami ügyészség füle botját se mozgatta adott ügyekben, vagy elmismásolta, majd gyorsan lezárta őket, mondván: nincs itt semmi látnivaló.

 

Mit jelent ez gyakorlatilag?

 

Azt, hogy amint azt Laura Codruța Kövesi elmondta, tényleg bizonyos esetekben eljárhat az EPPO olyan tagállamok vonatkozásában, amelyek nem léptek be a megerősített együttműködésbe.

 

Csakhogy – és ez nem derül ki a fogalmatlanabb ellenzéki pártokat már diadalittas közleményekre ragadtató interjúból – gyakorlatilag az ilyen esetek köre nagyon szűk.

 

Ehhez az kellene, hogy például Tiborcz István Németországban csaljon el közbeszerzést, vagy Szlovéniában kössenek gyanús ügyleteket NER-oligarchák.

 

Oh, wait! Az utóbbira pont volt is példa a habonyi médiabirodalom terjeszkedése kapcsán, de egyébként ilyen ügyekben is csak akkor járhat el az Európai Ügyészség, ha EU-s pénzeket is érintenek a gyanús ügyletek.

 

És persze még maradt az az eset, ha mondjuk egy magyar magyar bizottsági alkalmazott, esetleg MEP-asszisztens élne netán vissza mondjuk az unió intézményei által fizetett költségtérítési juttatásokkal. Szóval szuverenitás ide vagy oda, azok, akik – bármilyen tagállamból – közel vannak a brüsszeli tűzhöz, már beleléptek abba a bizonyos kutyaszarba.

 

FOTÓK: Benoit Bourgeois / Európai Parlament fotószolgálata, 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás