Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség – szántott végig a magyar sajtón egy, az európai főügyésszel készült interjú nyomán, amiből a vizsgálódás feltételei már pont nem derültek ki. Mielőtt bárki „európai börtönökben” senyvedő Tiborczokat és Mészárosokat vizionálna, elmagyarázzuk a dolgot!
Végigszántotta a sajtót az Európai Ügyészséget vezető Laura Codruța Kövesi azon, hétfő esti nyilatkozata, miszerint „Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség”. Kövesi, aki korábban a román Korrupcióellenes Ügyészséget, a DNA-t vezette (és a neve egyébként férje révén magyar) egész pontosan így fogalmazott a Euronewsnak az Európai Ügyészséghez nem csatlakozott tagállamokkal kapcsolatban:
Az interjút készítő riporter sajnos nem kérdezett vissza, hogy ugyan, pontosítsa már a főügyész, milyen eseteket ért ez alatt, így pedig jótékony homályban maradt az utalás pontos tartalma. Ettől még a magyar sajtó jó része azzal a címmel vette át az interjút, hogy Magyarországon is vizsgálódhat az Európai Ügyészség, amelyhez ugye a kormány döntése értelmében hazánk nem csatlakozott.
Mi a fene egyáltalán az az Európai Ügyészség?
Mivel az Európai Ügyészség (angol rövidítéssel EPPO) felállításáról nem volt konszenzus a tagállamok között, ezért azt úgynevezett megerősített együttműködésként vezették be az unióban. Ez azt jelenti, hogy azokra a tagállamokra nézve, akik csatlakoztak, vonatkozik az EPPO joghatósága, azokra pedig, akik nem, nem.
Nem Magyarország az egyetlen, amely nem akart csatlakozni. Szintén kimaradt az EPPO-ból Lengyelország és Svédország (utóbbi semmiképp sem valami szörnyen korrupt országként él a köztudatban), plusz Dánia és Írország a szerződéshez fűzött fenntartásnak köszönhetően eleve nem alkalmazza az EU-s bel- és igazságügyi együttműködésből, amelynek számos intézmény mellett az Európai Ügyészség is része.
Talán még emlékeznek rá páran, hogy itthon Hadházy Ákos nagyívű aláírásgyűjtésbe is kezdett az EPPO-hoz való csatlakozás érdekében – nem mintha ezzel bármit is ki lehetett volna kényszeríteni. A magyar kormány azzal érvelt a távolmaradás mellett, hogy az ország szuverenitását sérti kiengedni a kezéből a büntetőjogi joghatósága egy részét, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő egyenesen azt a hasonlatot sütötte el az Európai Ügyészséggel kapcsolatban, hogy okos emberként jobb, ha bele se lépünk egy nagy rakás kutyaszarba, szerinte ugyanis az Európai Ügyészség hatásköreit majd mind több büntetőügyre, netán a polgári ügyekre is kiterjesztenék.
Ez persze egyelőre jóslás és ködszurkálás,
Mikor indíthat eljárást az Európai Ügyészség?
Ennek több kritériuma van.
1. Az első és legfontosabb, hogy csak olyan bűncselekmények gyanúja esetén jöhet szóba az Európai Ügyészség, amikor az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás, pénzmosás, hűtlen kezelés történjen. Ide tartoznak az olyan, magyar hírfogyasztók számára bizonyára ismerős esetek is, amikor szabálytalan közbeszerzéseken, vagy az engedélyezettől eltérő célokra költik el az EU-s pénzeket.
Van egy EU-s irányelv, amely már most is minden tagállamnak (nem csak az Európai Ügyészségben résztvevőknek) előírja, hogy az ilyen cselekményeket szankcionálják a saját büntető törvénykönyvükben is – ez a helyzet Magyarországon is. Persze önmagában a Btk-ban szankcionálás nem feltétlenül oldja meg a problémákat, a bűncselekményeket fel is kell (akarni és tudni) deríteni, ezért is jött létre az Európai Ügyészség – csak hát ugye nem minden tagállamban, és itt jön a második kritérium.
2. Az Európai Ügyészségnek olyan bűncselekmények kivizsgálására van hatásköre, amiket
+ akár részben, akár egészben egy olyan tagállam területén követtek el, amely az Európai Ügyészségről szóló megerősített együttműködésben részt vesz, vagy
+ mindegy, hogy hol, de olyasvalaki követte el, aki a szervezetben részes tagállam állampolgára, és annak a tagállamnak a büntető joghatósága kiterjed a külföldi elkövetésre (ez nagyon bonyolultan hangzik, de gyakorlatilag azt jelenti, hogy többnyire a nemzeti Btk. hatálya követi az embert akkor is, ha külföldre megy; amint azzal az álmélkodó joghallgatókat ijesztgetni szokták az első büntetőjog-előadáson: ha Hollandiában füveznek, azért itthon elvileg a magyar bíróságok előtt simán elővehetik őket), vagy
+ az elkövető az Európai Unió (bármely intézményének) tisztviselője vagy alkalmazottja.
Ezen kívül persze az Európai Ügyészség kérhet adatokat a szervezetben nem részes EU-tagállamoktól, ahogy a tagállami hatóságok eddig is tették ezt a meglévő igazságügyi együttműködés keretében – azonban
Mit jelent ez gyakorlatilag?
Azt, hogy amint azt Laura Codruța Kövesi elmondta, tényleg bizonyos esetekben eljárhat az EPPO olyan tagállamok vonatkozásában, amelyek nem léptek be a megerősített együttműködésbe.
Csakhogy – és ez nem derül ki a fogalmatlanabb ellenzéki pártokat már diadalittas közleményekre ragadtató interjúból – gyakorlatilag az ilyen esetek köre nagyon szűk.
Oh, wait! Az utóbbira pont volt is példa a habonyi médiabirodalom terjeszkedése kapcsán, de egyébként ilyen ügyekben is csak akkor járhat el az Európai Ügyészség, ha EU-s pénzeket is érintenek a gyanús ügyletek.
És persze még maradt az az eset, ha mondjuk egy magyar magyar bizottsági alkalmazott, esetleg MEP-asszisztens élne netán vissza mondjuk az unió intézményei által fizetett költségtérítési juttatásokkal. Szóval szuverenitás ide vagy oda, azok, akik – bármilyen tagállamból – közel vannak a brüsszeli tűzhöz, már beleléptek abba a bizonyos kutyaszarba.
FOTÓK: Benoit Bourgeois / Európai Parlament fotószolgálata, 2020
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.