+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. július 1. szerda, 10:31
Majdnem 30 év után indul újra itthon a Szabad Európa Rádió – bár az eredeti céljának eleve nem tudna megfelelni, ezért ha már idehozzák, más formában lenne szükség rá. Mindeközben a már Fox News-zal is elégedetlen Donald Trump a hagyományokkal szakítva házimédiát csinálna a SZER-ből.

Először tavaly nyáron érkezett arról hír, hogy újraindulhat Magyarországon az amerikai kormányzati pénzből finanszírozott Szabad Európa Rádió (SZER), amely korában 1950 és 1993 között már sugárzott magyar nyelven. Az már akkor is biztos volt, hogy nem frekvenciára pályáznak, hanem kizárólag az interneten teszik majd elérhetővé a tartalmakat.

 

 A Vasfüggöny mögött a SZER igazi fogalom volt:

 

egyszerre lehetett rajta keresztül hiteles információkhoz jutni, amelyekhez a kommunista hatalmak által leuralt sajtóban esélye sem lehetett a közönségnek, egyben pedig a zenei kínálatával ablak is volt nyugat felé.

 

Elég csak a legendás Teenager Party című műsorra gondolni a három éve elhunyt Cseke László, alias „Ekecs Géza” műsorvezetésével. Az igazi presztízsét persze a hírszolgáltatása és a valódi szabad hangja adta: mások mellett az emigrációba kényszerülő Márai Sándor is a SZER-en keresztül juttatta haza üzeneteit a Vasfüggöny mögé. Itt hangzott el 1956 karácsonyán a New Yorkban írt Mennyből az angyal című verse is.

 

 

A SZER funkciója és célkitűzése lényegében alig változott az évtizedek során. Az USA az adást olyan országokban indítja el, ahol veszélyben érzi a média függetlenségét és a demokráciát. Ez alapján meglehetősen aggasztó, milyen társaságba került Magyarország: a SZER (Európán kívül Radio Liberty, illetve Radio Free Asia) mások mellett olyan országokban van jelen, mint Azerbajdzsán, Irán, Kirgízia, Oroszország, Pakisztán és Üzbegisztán. Az amerikaiak 2019-ben Bulgáriában és Romániában indították újra a balkáni országokban is üzemelő rádiót. 

 

Ezekben az országokban egyébként a SZER hírportálként gyárt elsősorban anyagokat: Romániában a nemzetközi sajtószemléjükben gyakran idézik az Azonnalit, és a trianoni évfordulókor több más ottani médiumtól eltérően képesek voltak az események nacionalista felhangok és összeesküvés-elméletek nélküli kommentálására, emellett geopolitikai elemzéseket és nagyinterjúkat is közölnek. A balkáni országokban – köztük a szintén EU-tag Horvátországban – pedig különféle informatív vagy épp szórakoztató videókkal is jelentkeznek, legyen szó arról, hogy milyen Észak-Macedóniában a névváltás megítélése, vagy hogy miért drágábbak a Balkánon az autópályadíjak, mint az EU-ban.

 

Hogy Magyarországon pontosan milyen formában fog visszatérni a SZER, egyelőre nem tudni, mindenesetre erre a kérdésre akár heteken belül választ kaphatunk. Erre lehet legalábbis következtetni abból, hogy a honlapjukról a napokban eltűntek a budapesti állásajánlatok.

 

Amerikai belharc

 

Az újraindulás azonban nem zökkenőmentes. Az USA budapesti nagykövete, David Cornstein például a The New York Times tavalyi cikke szerint nem volt elragadtatva a magyar nyelvű SZER elindulásának hírétől, és sietett leszögezni, hogy a rádió nem a magyar kormányról szóló negatív hírek közlésére fog koncentrálni, és az oknyomozást is meghagyja másoknak.

 

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint azonban feszültségnek nyoma sem volt, amikor 2019 szeptemberében Budapesten fogadta a SZER azóta távozó igazgatóját, Jamie Fly-t.

 

Sokkal nagyobb vihar van azonban a SZER körül Washingtonban. Donald Trump elnök a koronavírus-járvány miatt alapos kommunikációs össztűz alá vette Kínát, és a korábban már rendszeresen kritizált médiumok mellett a Voice of Americát (VOA) – amely ugyanúgy a US Agency for Global Media (USAGM) alá tartozik, mint a SZER, a Radio Free Asia, illetve az Egyesült Államok kubai és közel-keleti médiája – is célkeresztjébe vette. Szerinte a VOA hibázott, amikor nem kérdőjelezte meg a hivatalos kínai koronavírussal összefüggő statisztikákat, és a kérdéses hitelességű számokat az amerikai adatokkal hasonlította össze.

 

„Gusztustalan, ami a VOA-nál történik. Gusztustalanságok hangzanak el a hazánkkal szemben” – mondta áprilisban Trump.

 

Az elnök elégedetlensége nem maradt következmények nélkül. Mindössze két hónappal a kijelentése után az amerikai szenátus jóváhagyta Michael Pack kinevezését a USAGM élére. Packet a Financial Times konzervatív dokumentumfilmesnek nevezi, illetve megemlíti róla, hogy mentorának tekinti Steve Bannont, Trump 2016-os elnöki kampányának főnökét, aki aztán a Fehér Ház főstratégája is volt az elnök 2017 januári beiktatását követő nyolc hónapban. Magyarországon 2018-ban tartott adófizetői pénzből finanszírozott előadást, amelyben azzal dicsérte Orbán Viktort, hogy „ő már Trump előtt is Trump volt”.

 

STEVE BANNON, „A MENTOR”. FOTÓ: NEWSMAX / FACEBOOK

 

Pack kinevezését követően a VOA két tapasztalt újságírója egyből benyújtotta felmondását. Nemcsak ők távoztak azonban: a dokumentumfilmes bár azt ígérte, megőrzi a szerkesztőségek függetlenségét, hat, az USAGM alá tartozó sajtótermék – köztük a Szabad Európa – vezetőjét is rögtön kirúgta. Emellett a dolgozók arra panaszkodtak, hogy a médiumokat irányító, tradicionálisan kétpárti vezetőségeket egyből egypártira cserélte.

 

Ezek a változások előrevetíthetik a USAGM alá tartozó szerkesztőségek függetlenségének aláásását. Bár a médiák áthangolását korántsem lesz egyszerű végigvinni, ugyanis a függetlenségüket az úgynevezett „tűzfallal” még egy szövetségi szinten meghozott amerikai törvény is garantálja. Ebben szigorúan kikötik a szerkesztőségek politikai befolyástól való mentességét.

 

Kampánytéma lett a SZER

 

A fejleményeket a demokrata elnökjelölt, Joe Biden sem hagyta szó nélkül. A Vox tudósítása szerint Barack Obama egykori alelnöke egy szóvivőjén keresztül megüzente: Fehér Házba költözése esetén az egyik első dolga lesz kirúgni Packet, mert attól tart, hogy az amerikai kormányzat által pénzelt médiumokat a Breitbarthoz hasonló propagandasajtóvá változtatja.

 

Trump kapkodása és kirohanásai a különböző sajtótermékekkel szemben nem meglepőek. Legfeljebb az az újdonság, hogy nem a CNN-t vagy más magánvállalatot vett célkeresztjébe. Azonban a novemberi elnökválasztás előtt korábban hozzá hű médiumok közül – ahogy az podcastunkban, a Helyzetben is elhangzott – ma már a Fox Newson is egyre többet kritizálják az elnököt elsősorban a koronavírus-járvány félresikerült kezelése miatt. A válasszal persze Trump sem maradt adós, ő a Twitteren üzent. Közösségi oldalán azt írta, hogy a „Fox már nem a régi”, új média után néz, illetve visszasírta a televízió 2017-ben elhunyt – meglehetősen kétes hírű – alapítóját, Roger Ailes-t.

 

HA JOE BIDEN NOVEMBERBEN ÜNNEPEL, FELLÉLEGEZHETNEK A SZABAD EURÓPÁNÁL
FOTÓ: JOE BIDEN / FACEBOOK

 

Mire lesz jó a Szabad Európa Rádió Magyarországon?

 

Nem kérdés, hogy a hidegháború alatt hiánypótló, és fontos feladatot látott el a SZER Magyarországon és a többi szovjet befolyás alatt álló államban. Akkoriban valóban nem, vagy csak alig lehetett hozzáférni hiteles információhoz. Terjedelmes, mindenki számára elérhető napilapokban megjelenő riportokról a Rákosi-rendszer munkatáborairól vagy a Kádár János által felvett hitelek gazdasági veszélyeiről pedig álmodni sem lehetett.

 

Ma azonban nem ez a helyzet. Habár 2010 óta a Fidesz ahol tudja, szűkíti a tőle független sajtótermékek mozgásterét, azt semmiképpen sem lehet mondani, hogy ne derülnének ki terhelő dolgok a NER-ről – és a 21 Kutatóközpont nemrégiben megjelent tanulmánya arra is rávilágít, hogy a szegényebb rétegekhez is eljutnak ezek a hírek.

 

„Teljes félreértése a magyar helyzetnek a Szabad Európa Rádió újraindítása”

 

– mondta az Azonnalinak Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemzőműhely vezetője.

 

„Nem a kínálati oldallal van probléma, hanem azzal, hogy kevés pénzből, kevés újságíró dolgozik nagyon sokat, illetve az elérés is gond: a Fidesz-média bizonyos terepeken egyszerűen verhetetlen. Még azoknak is, akik egyébként több forrásból tájékozódnak, nagyon meghatározóvá válik, ami a Fidesz-agytrösztben történik, mert annyit találkoznak az üzenetekkel. Ilyen környezetben egy online rádió elindítása gyakorlatilag nem oszt, nem szoroz” – folytatta, rávilágítva ezzel arra, hogy ebből a szempontból az is mindegy, ha a SZER elsősorban hírportálként tér vissza.

 

Polyák szerint ráadásul a SZER megjelenése csak tovább aprózza a már most is sokszor munkaerőhiánnyal küszködő szerkesztőségeket, holott szerinte „csodát aligha fog tenni”, mert nem valószínű, hogy több tényfeltáró anyaggal tud majd előállni, mint a már működő sajtótermékek. Erre példa szerinte az Euronews is, amelynek hiába van magyar nyelvű szolgáltatása televízió és hírportál formájában, mégsincs komoly hatása.

 

A médiajogász úgy látja, internetes rádióként eleve korlátozottan érheti el a hírfogyasztókat a SZER, hiszen aki közéleti témákban hanganyagok segítségével akar tájékozódni a hagyományos rádiók mellett vagy helyett inkább podcastokat hallgat. Így pedig a SZER által is közölt hírekre kíváncsiak hozzájutnak máshonnan az információkhoz, a kormánypárti szavazókat pedig végképp esélytelen lesz elérni.

 

„Egyike lesz az újabb »Soros-bérenc világösszeesküvőknek«”

 

– vetítette előre a SZER lehetséges kormányzati bélyegét Polyák.

 

Az sem számít, hogy az amerikaiaké

 

A szerkesztőségek függetlenségének veszélybe kerüléséről Polyák azt gondolja, hogy kár a magyar példákból kiindulni, és nem csak a fentebb már említett törvény miatt. A USAGM-nél dolgozó újságírók sokszor tényleg valódi dikatúrákkal szemben kénytelenek végezni a munkájukat, és ahogy Trump az amerikai igazgatási rendszerben sem tudott „helyrehozhatatlan károkat okozni”, úgy ezeknél a médiumoknál sem lehet egyik pillanatról a másikra irányt váltani. Aligha lehet tehát a Szabad Európa esetében az Origo vagy a Figyelő kormányzati szócsővé alakítását egyszerűen lemásolni – ha pedig Biden megnyeri a novemberi elnökválasztást, és betartja az ígéretét a Trump-hű Pack kirúgásával, minden bizonnyal fellélegezhetnek az USAGM szerkesztőségeiben dolgozók.

 

FOTÓ: PETR KADLEC / WIKIMEDIA

 

Ha más nem, az utóbbi napok Index körüli történései rávilágítanak azonban arra, hogy a magyarországi szerkesztőségek hátteréhez képest egy az amerikai kormány által finanszírozott médium nagyobb biztonságban működhetne. Mi több: akár a kormányzati szereplők is jobban meggondolhatják, hogy egyszerű fake news-sajtónak bélyegzik-e a SZER-t, és lerázzák az interjúfelkéréseiket, elvégre az USA-val nem árt fenntartani a jó kapcsolatot.

 

Polyák szerint azonban ez hiú ábránd. „Ez nagyon könnyen átfordulhat, ha Trump nem nyeri meg az elnökválasztást. Onnantól kezdve Amerika megint nem a barátunk, hanem az összeesküvések gócpontja lesz, elvégre aligha lesz más a fideszes értelmezés, minthogy vagy Trump lesz a Fehér Házban, vagy egy Soros-bérenc” – fogalmazott.

 

„Az pedig egy másik kérdés, hogy

 

azzal miért lennénk előbbre, hogy Rogán Antal egy sajtótájékoztató után a Szabad Európa Rádió újságírójának ugyanazt a blődséget mondja el, mint korábban?

 

Miközben az nem várható, hogy valódi vitahelyzetbe kerüljön egy nem fideszes politikussal vagy civil szakértővel – ezeket minden bizonnyal továbbra is el fogja kerülni” – mondta Polyák, és hozzátette: főleg a fiatalabb fideszes politikusok a SZER-rel sem fognak másképp beszélni, mint a többi magyarországi médiummal, mert nem is tudnak.

 

Másféle segítségre lenne szükség

 

A magyar média helyzetén tehát a legjobb szándék ellenére sem fog segíteni a Szabad Európa Rádió, ennek oka pedig jórészt valóban az, hogy külföldről még mindig félreértelmezik a magyar viszonyokat. Polyák szerint a helyi médiumok megsegítésére pár évvel ezelőtt belengetett – majd visszavont – amerikai kormányzati támogatási program (a történet szövevényességét jól jelzi, hogy végül mégis kiírtak egy pályázatot) szintén erről a meg nem értésről tanúskodik, valamint arról, hogy az amerikai adminisztráció is megosztott a kérdésben.

 

„Annyira lepusztult az infrastruktúra és olyan szűkösek a lehetőségek, hogy a vidéki szerkesztőségekben nem felkészültek arra, akár pályázatíró kapacitással sem, hogy egy ilyen pályázatot megfelelően beadjanak. Nem azért, mert buták, egyszerűen a lehetőségeik nincsenek meg hozzá” – mondta Polyák. Szerinte ráadásul egy új szerkesztőség alapítása az amerikaiak részéről morálisan rossz üzenet a magyar újságírók felé, ugyanis ezzel tulajdonképpen azt jelzik nekik, hogy az eddigi munkájuk nem volt megfelelő, és a SZER majd megmutatja, hogy kell ezt csinálni.

 

Kollégája, Urbán Ágnes ötletét idézve Polyák azt mondta: a SZER működése akkor lehetne hasznos, ha több más, akár vidéki magyar szerkesztőséggel együtt dolgozna, az általa biztosított erőforrásokért cserébe pedig híreket kapna, és ezeket terjesztené.

 

„A független szerkesztőségek léteznek, csak tényleg nincs elég erőforrásuk.

 

Ha a SZER ezeknek hangot tudna adni, az minden problémát kiküszöbölne: nem kerülnének másodvonalba a magyar újságírók és az erőforrások megosztásával mindenki magáénak érezhetné a folyamatot”

 

– fogalmazott Polyák.

 

Kérdéseinkkel megkerestük a SZER prágai központját is, de a cikk elkészültéig nem kaptunk választ.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás