+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. június 26. péntek, 14:34
Mondjuk azért, mert nem érzik, hogy szegényebbek lennének, mint tavaly, vagy mert Orbán Viktor a migránsokkal adott az underclassnak is egy ellenségképet, akit gyűlölhetnek. A frissen létrehozott 21 Kutatóközpont tanulmánya arra is rávilágít, hogy az ellenzék teljesen fordítva ül a lovon.

A cikk a Róna Dániel politikatudós és közgazdász vezetésével 2020-ban alakult 21 Kutatóközpont A Fidesz-titok. Gazdasági szavazás Magyarországon című tanulmányát foglalja össze.

 

+ + +

 

Melyik az a társadalmi csoport, ami a leginkább Fidesz-párti? A Medián 2018 végi és 2020 eleji (tehát még a koronavírus előtti), összevont méréseire támaszkodó 21 Kutatóközpont tanulmánya szerint a legrosszabb helyzetben lévő emberek, vagyis az úgynevezett underclass.

 

A kutatók a végzettség, a jövedelmi és vagyoni helyzet, a munkahelyi beosztás, az internethasználat, a lakóhely és az etnikai hovatartozás (roma vagy nem roma) szerint osztották fel a magyar társadalmat 14 részre, ahol a legjobb helyzetű elit kapta a 14-es, a legkevesebb erőforrással rendelkező, deprivált társadalmi osztály pedig az 1-es besorolást.

 

ÁLTALÁNOS TREND, HOGY MINÉL FELJEBB HELYEZKEDIK EL VALAKI A TÁRSADALMI RANGLÉTRÁN, ANNÁL NAGYOBB VALÓSZÍNŰSÉGGEL AZ ELLENZÉKET TÁMOGATJA A KORMÁNY ELLENÉBEN. AZ EGYEDÜLI KIVÉTELT AZ ELITKÖZELI FELSŐ-KÖZÉPOSZTÁLY (10-ES BESOROLÁS) ADJA, AHOL KIUGRÓAN MAGAS A KORMÁNY TÁMOGATOTTSÁGA.

 

Az adatok alapján az látható, hogy az underclass, azaz az 1-es és 2-es, legalsó osztályokba tartozók között van arányaiban a legtöbb fideszes szavazó Magyarországon:

 

az underclass majdnem fele kormánypárti szavazó, míg a teljes népességen belül „csak” 40 százalékos a Fidesz támogatottsága.

 

Még inkább szembeötlő a különbség, ha az ellenzék támogatottságát nézzük: míg a magyar társadalomban – a Medián összevont közvélemény-kutatásai alapján – 32 százalék az ellenzéki szavazók aránya, addig az underclassban az ellenzék még a 20 százalékos támogatottságot sem éri el.

 

Világos tehát, hogy amíg a Fidesz valamit nagyon jól csinál, és hatékonyan meg tudja szólítani a társadalom legalsóbb rétegeit is, addig az ellenzék nagyon rossz vágányon halad. Pedig a logikus pont az lenne – ha a gazdasági motivációk alapján szavazó állampolgár modelljéből indulunk ki –, hogy a legrosszabb helyzetben lévők a legelégedetlenebbek a mindenkori politikai vezetéssel, hiszen a hatalmat a legkézenfekvőbb hibáztatni a problémákért, és annál valószínűbb, hogy ellenzéket fogják támogatni.

 

A szegények nem érzik, hogy szegényebbek lennének, mint egy éve

 

A Fidesz titka a kutatás tanúsága szerint leginkább az, hogy az underclass maga sem érzékeli, hogy számottevő változás állt volna be az életminőségét tekintve: a deprivált csoportok kétharmada/háromnegyede nem gondolja, hogy anyagi helyzete rosszabbra fordult volna, tehát ebből a szempontból a kormány elleni tiltakozásra sincs oka. Ebben a rétegben azok között, akik szerint nem változott az anyagi helyzetük, 52 százalékos a Fidesz támogatottsága, és csak 12 százalékos az ellenzéké, míg akik szerint javult, 71 százalékuk fideszes és csak 8 százalékuk ellenzéki.

 

Sőt, az ellenzék még azoknak az underclass szavazóknak a támogatására sem számíthat kiugró mértékben, akik úgy érzik, romlott az anyagi helyzetük a vizsgált időszakban: közöttük megközelítőleg ugyanakkora támogatottsága van a kormánynak (28 százalék), mint az ellenzéknek (25 százalék).

 

Így aztán az ellenzék hiába reménykedik abban, hogy majd egy éhséglázadás elsöpri a kormányt, egyszerűen nincsen meg az a percepció az érintettek körében, ami az éhséglázadást reális forgatókönyvvé tehetné.

 

A LESZAKADÓ RÉTEGEK NEM FOGNAK ÉHSÉGLÁZADÁSBAN KITÖRNI AZ ADATOK ALAPJÁN.

 

Az underclasst nem érdekli Borkai Zsolt adriai dőzsölése

 

Túl azon, hogy az underclass nagy része az anyagi helyzetében nem érez olyan szubjektív változást, ami a Fidesz elleni érzéseket felkorbácsolhatná, Orbán Viktorék arra is jól ráéreztek, hogy milyen húrokat kell megpengetni ahhoz, hogy az underclasst megszólíthassák.

 

Aki beszélgetett már hajléktalannal, valószínűleg hallotta már azt a mondatot, hogy „ezek a büdös csövesek, az ő hibájuk, hogy ott vannak, ahol vannak!” Ez a fajta mentalitás, hogy az underclass tagjai egymást, nem pedig a felsőbb társadalmi rétegeket vagy a politikai vezetést hibáztatják, rámutat arra is a 21 Kutatóközpont szerint, hogy az underclass elsősorban saját tagjaihoz méri magát és velük versenyzik, nem pedig a felsőbb társadalmi csoportokkal.

 

És ebből a szempontból bizony értő fülekre találhatott az underclass tagjai között a hajléktalanok közterületről való kitiltása, ahogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a migránskampányt sem:

 

a szegények és a hajléktalanok mellett a migránsokkal adott egy olyan ellenségképet a kormány az underclassnak, akit kedvére hibáztathat, és akik ellen fellépve – paradox módon – pont az érintett társadalmi csoport kedvére tehetett.

 

Továbbá tekintve, hogy az underclass a saját, rossz helyzetű tagjaihoz méri magát elsősorban, hozzájuk még ha el is ér, akkor sem foglalkoztatja különösen az ellenzéki politizálás vesszőparipája, a korrupció. Így hiába dőzsöl az Adrián prostituáltak között Borkai Zsolt, hiába nyeri meg a százezredik, zsíros közbeszerzést Mészáros Lőrinc, ezekre a témákra szinte egyáltalán nem fogékony az underclass. Ahogy a tanulmány összegzi:

 

A „migránsoktól” általában „könnyebb” félni, mint Mészáros Lőrinctől.

 

Nem igaz, hogy a szegények csak a kormánypropagandát fogyasztják

 

Persze erre mondhatná az ellenzéki politikus, hogy azért fél jobban a szegény ember a migránsoktól, mert médiabuborékban él, és csak a migránsozás jut el hozzá. A 21 Kutatóközpont tanulmánya alapján ez közel sincs így.

 

Ahogy a teljes népesség, úgy az underclass körében is megközelítőleg ugyanolyan médiafogyasztási szokásokat láthatunk, már ami a meghatározó televíziózást illeti: míg a teljes népesség 71 százaléka nézi egyaránt heti rendszerességgel az ellenzéki beállítottságú RTL és 65 százalékban a kormánypárti TV2 híradóját, addig az underclass esetében ugyanez 74 és 73 százalék.

 

Közel sincs tehát arról szó, hogy a szegények ne fogyasztanának a maguk meggyőződésével ellentétes, politikai tartalmakat.

 

Amiben fontos különbség van a tanulmány szerint, az leginkább a közvetített tartalom milyensége: míg a kormánymédia direkten közvetíti a kormánypárti narratívát és érveket, addig a kormánykritikus média nem teszi ezt meg az ellenzéki üzenetekkel.

 

MÉG A LECSÚSZÓ MELÓS IS FIGYEL ARRA, HOGY TÖBB HELYRŐL SZEREZZEN INFORMÁCIÓKAT.

 

Ahol viszont érezhető az underclass rosszabb anyagi helyzete, az az internetes portálok fogyasztása: míg a teljes népességben a legolvasottabb internetes portálokat, ellenzéki oldalról az Indexet 14 százalék, a kormánypárti Origót pedig 15 százalék nézi heti rendszerességgel, addig az underclass körében ez már csak 2 és 4 százalék.

 

Ez – tekintve, hogy összességében az internetes médiumok között nagyobb arányban vannak jelen a kormánykritikus hangok, mint a tévéadásokban – részlegesen magyarázza, hogy miért gyenge az ellenzék az underclass körében.

 

Van azonban egy ellenzéki vesszőparipa, ami még igaz is lehet

 

Ez pedig az, hogy az alsóbb társadalmi csoportok a hatalomnak való kiszolgáltatottságuk miatt szavaznak a Fideszre.

 

A 21 Kutatóközpont tanulmánya szerint ugyanis feltűnő, hogy 2014-ről 2018-ra pont azokon a településeken nőtt a Fideszre leadott szavazatok száma, ahol sok a közmunkás. Sőt,

 

a kormányra leadott szavazatok számának növekedése pont azokon a településeken volt kiugróan magas, ahol a polgármester történetesen fideszes.

 

FELTŰNŐ A HASONLÓSÁG A KÖZMUNKÁSOK NAGY SZÁMA ÉS A FIDESZRE LEADOTT SZAVAZATOK NÖVEKEDÉSE KÖZÖTT.

 

Ebből persze következtethetnénk arra is, hogy a közmunkások tulajdonképpen a nekik nyújtott munkáért érzett hálából nagy számban a kormányra szavaznak, a 21 Kutatóközpont azonban inkább azt feltételezi, hogy a közmunkaprogramba való bekerülés, vagy éppen az onnan való kikerülés annyira nagymértékben befolyásolja az érintett lakosok életkörülményeit és kiszolgáltatottságát, illetve

 

olyan komoly függőségi helyzetbe kerülhetnek ezáltal, hogy inkább hajlandóak a helyi, „fideszes normák”, mintsem a lelkiismeretük szerint szavazni.

 

Milyen hatással lehet a koronavírus a Fidesz támogatottságára?

 

A tanulmány arra is rávilágít, hogy igencsak fura hónapok mögött állunk: jól dokumentált jelenség, hogy a fogyasztói és üzleti szféra gazdasági helyzetérzékelése és várakozása összefügg az aktuális kormány támogatottságával. Leegyszerűsítve: minél jobb körülmények között érzik magukat az emberek, és minél derűsebben látják gazdasági szempontból a jövőjüket, annál inkább támogatják az éppen hatalmon lévőket. Így aztán az elmúlt huszonkét évben az általános mintázat az lett, hogy az éppen hatalmon lévő párt támogatottsága szorosan, legfeljebb egy hónap lemaradással követte a fogyasztói bizalmi index alakulását, míg az üzleti bizalmi indexet lazábban, 3-10 hónap lemaradással.

 

A koronavírus azonban teljesen felborította ezt a tendenciát: míg az üzleti és fogyasztói index az elmúlt hónapokban drasztikusan csökkent (a fogyasztói index esetében ez történelmi, 38 százalékpontos esést jelent), addig az aktuális kormánypárt, a Fidesz népszerűsége egyelőre változatlanul magas.

 

AZ EGYÉRTELMŰ ÖSSZEFÜGGÉS AZ EMBEREK GAZDASÁGI VÁRAKOZÁSA ÉS A KORMÁNYPÁRT TÁMOGATOTTSÁGA KÖZÖTT A KORONAVÍRUSNAK KÖSZÖNHETŐEN MEGTÖRNI LÁTSZIK.

 

Ennek magyarázata az, hogy a magát a koronavírus áldozatának tekintő népesség (a teljes népesség 26 százaléka) döntő részben nem a kormányra, hanem magára a vírusra vezeti vissza a kialakult helyzetet:

 

az ebbe a kategóriába esők 41 százaléka a vírust hibáztatta, és 33 százalék volt azok aránya, akik részben a Fideszt hibáztatták a koronavírus negatív gazdasági hatásai miatt.

 

Az elkövetkező hónapok nagy kérdése lesz Róna Dániel szerint, hogy az együttmozgás a fogyasztói és az üzleti bizalom, valamint a kormánypárt támogatottsága között a kivételes helyzet miatt csak pillanatnyilag tört meg, vagy tartósan is meg fog.

 

Mindenesetre – Róna szerint – inkább valószínűsíthető, hogy a korábban tapasztalt korreláció ismét meg fog jelenni, és a Fidesz támogatottsága erősebben fog függni attól, hogy képes-e kezelni a koronavírus miatti komplex, nemzetközi gazdasági válságot, valamint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a válság miatt sokan kerülhetnek az alsó-középosztályból az underclassba, akikről még nem tudjuk, hogyan reagálhatnak a megváltozó gazdasági helyzetükre.

 

A teljes tanulmány ide kattintva olvasható.

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

CIKKÖZI KÉPEK: A 21 Kutatóközpont tanulmánya 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás