Miért szavaznak a szegények a Fideszre?

Mondjuk azért, mert nem érzik, hogy szegényebbek lennének, mint tavaly, vagy mert Orbán Viktor a migránsokkal adott az underclassnak is egy ellenségképet, akit gyűlölhetnek. A frissen létrehozott 21 Kutatóközpont tanulmánya arra is rávilágít, hogy az ellenzék teljesen fordítva ül a lovon.

A cikk a Róna Dániel politikatudós és közgazdász vezetésével 2020-ban alakult 21 Kutatóközpont A Fidesz-titok. Gazdasági szavazás Magyarországon című tanulmányát foglalja össze.

+ + +

Melyik az a társadalmi csoport, ami a leginkább Fidesz-párti? A Medián 2018 végi és 2020 eleji (tehát még a koronavírus előtti), összevont méréseire támaszkodó 21 Kutatóközpont tanulmánya szerint a legrosszabb helyzetben lévő emberek, vagyis az úgynevezett underclass.

A kutatók a végzettség, a jövedelmi és vagyoni helyzet, a munkahelyi beosztás, az internethasználat, a lakóhely és az etnikai hovatartozás (roma vagy nem roma) szerint osztották fel a magyar társadalmat 14 részre, ahol a legjobb helyzetű elit kapta a 14-es, a legkevesebb erőforrással rendelkező, deprivált társadalmi osztály pedig az 1-es besorolást.

Az adatok alapján az látható, hogy az underclass, azaz az 1-es és 2-es, legalsó osztályokba tartozók között van arányaiban a legtöbb fideszes szavazó Magyarországon:

Még inkább szembeötlő a különbség, ha az ellenzék támogatottságát nézzük: míg a magyar társadalomban – a Medián összevont közvélemény-kutatásai alapján – 32 százalék az ellenzéki szavazók aránya, addig az underclassban az ellenzék még a 20 százalékos támogatottságot sem éri el.

Világos tehát, hogy amíg a Fidesz valamit nagyon jól csinál, és hatékonyan meg tudja szólítani a társadalom legalsóbb rétegeit is, addig az ellenzék nagyon rossz vágányon halad. Pedig a logikus pont az lenne – ha a gazdasági motivációk alapján szavazó állampolgár modelljéből indulunk ki –, hogy a legrosszabb helyzetben lévők a legelégedetlenebbek a mindenkori politikai vezetéssel, hiszen a hatalmat a legkézenfekvőbb hibáztatni a problémákért, és annál valószínűbb, hogy ellenzéket fogják támogatni.

A szegények nem érzik, hogy szegényebbek lennének, mint egy éve

A Fidesz titka a kutatás tanúsága szerint leginkább az, hogy az underclass maga sem érzékeli, hogy számottevő változás állt volna be az életminőségét tekintve: a deprivált csoportok kétharmada/háromnegyede nem gondolja, hogy anyagi helyzete rosszabbra fordult volna, tehát ebből a szempontból a kormány elleni tiltakozásra sincs oka. Ebben a rétegben azok között, akik szerint nem változott az anyagi helyzetük, 52 százalékos a Fidesz támogatottsága, és csak 12 százalékos az ellenzéké, míg akik szerint javult, 71 százalékuk fideszes és csak 8 százalékuk ellenzéki.

Sőt, az ellenzék még azoknak az underclass szavazóknak a támogatására sem számíthat kiugró mértékben, akik úgy érzik, romlott az anyagi helyzetük a vizsgált időszakban: közöttük megközelítőleg ugyanakkora támogatottsága van a kormánynak (28 százalék), mint az ellenzéknek (25 százalék).

Az underclasst nem érdekli Borkai Zsolt adriai dőzsölése

Túl azon, hogy az underclass nagy része az anyagi helyzetében nem érez olyan szubjektív változást, ami a Fidesz elleni érzéseket felkorbácsolhatná, Orbán Viktorék arra is jól ráéreztek, hogy milyen húrokat kell megpengetni ahhoz, hogy az underclasst megszólíthassák.

Aki beszélgetett már hajléktalannal, valószínűleg hallotta már azt a mondatot, hogy „ezek a büdös csövesek, az ő hibájuk, hogy ott vannak, ahol vannak!” Ez a fajta mentalitás, hogy az underclass tagjai egymást, nem pedig a felsőbb társadalmi rétegeket vagy a politikai vezetést hibáztatják, rámutat arra is a 21 Kutatóközpont szerint, hogy az underclass elsősorban saját tagjaihoz méri magát és velük versenyzik, nem pedig a felsőbb társadalmi csoportokkal.

És ebből a szempontból bizony értő fülekre találhatott az underclass tagjai között a hajléktalanok közterületről való kitiltása, ahogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a migránskampányt sem:

Továbbá tekintve, hogy az underclass a saját, rossz helyzetű tagjaihoz méri magát elsősorban, hozzájuk még ha el is ér, akkor sem foglalkoztatja különösen az ellenzéki politizálás vesszőparipája, a korrupció. Így hiába dőzsöl az Adrián prostituáltak között Borkai Zsolt, hiába nyeri meg a százezredik, zsíros közbeszerzést Mészáros Lőrinc, ezekre a témákra szinte egyáltalán nem fogékony az underclass. Ahogy a tanulmány összegzi:

Nem igaz, hogy a szegények csak a kormánypropagandát fogyasztják

Persze erre mondhatná az ellenzéki politikus, hogy azért fél jobban a szegény ember a migránsoktól, mert médiabuborékban él, és csak a migránsozás jut el hozzá. A 21 Kutatóközpont tanulmánya alapján ez közel sincs így.

Ahogy a teljes népesség, úgy az underclass körében is megközelítőleg ugyanolyan médiafogyasztási szokásokat láthatunk, már ami a meghatározó televíziózást illeti: míg a teljes népesség 71 százaléka nézi egyaránt heti rendszerességgel az ellenzéki beállítottságú RTL és 65 százalékban a kormánypárti TV2 híradóját, addig az underclass esetében ugyanez 74 és 73 százalék.

Amiben fontos különbség van a tanulmány szerint, az leginkább a közvetített tartalom milyensége: míg a kormánymédia direkten közvetíti a kormánypárti narratívát és érveket, addig a kormánykritikus média nem teszi ezt meg az ellenzéki üzenetekkel.

Ahol viszont érezhető az underclass rosszabb anyagi helyzete, az az internetes portálok fogyasztása: míg a teljes népességben a legolvasottabb internetes portálokat, ellenzéki oldalról az Indexet 14 százalék, a kormánypárti Origót pedig 15 százalék nézi heti rendszerességgel, addig az underclass körében ez már csak 2 és 4 százalék.

Van azonban egy ellenzéki vesszőparipa, ami még igaz is lehet

Ez pedig az, hogy az alsóbb társadalmi csoportok a hatalomnak való kiszolgáltatottságuk miatt szavaznak a Fideszre.

A 21 Kutatóközpont tanulmánya szerint ugyanis feltűnő, hogy 2014-ről 2018-ra pont azokon a településeken nőtt a Fideszre leadott szavazatok száma, ahol sok a közmunkás. Sőt,

Ebből persze következtethetnénk arra is, hogy a közmunkások tulajdonképpen a nekik nyújtott munkáért érzett hálából nagy számban a kormányra szavaznak, a 21 Kutatóközpont azonban inkább azt feltételezi, hogy a közmunkaprogramba való bekerülés, vagy éppen az onnan való kikerülés annyira nagymértékben befolyásolja az érintett lakosok életkörülményeit és kiszolgáltatottságát, illetve

Milyen hatással lehet a koronavírus a Fidesz támogatottságára?

A tanulmány arra is rávilágít, hogy igencsak fura hónapok mögött állunk: jól dokumentált jelenség, hogy a fogyasztói és üzleti szféra gazdasági helyzetérzékelése és várakozása összefügg az aktuális kormány támogatottságával. Leegyszerűsítve: minél jobb körülmények között érzik magukat az emberek, és minél derűsebben látják gazdasági szempontból a jövőjüket, annál inkább támogatják az éppen hatalmon lévőket. Így aztán az elmúlt huszonkét évben az általános mintázat az lett, hogy az éppen hatalmon lévő párt támogatottsága szorosan, legfeljebb egy hónap lemaradással követte a fogyasztói bizalmi index alakulását, míg az üzleti bizalmi indexet lazábban, 3-10 hónap lemaradással.

A koronavírus azonban teljesen felborította ezt a tendenciát: míg az üzleti és fogyasztói index az elmúlt hónapokban drasztikusan csökkent (a fogyasztói index esetében ez történelmi, 38 százalékpontos esést jelent), addig az aktuális kormánypárt, a Fidesz népszerűsége egyelőre változatlanul magas.

Ennek magyarázata az, hogy a magát a koronavírus áldozatának tekintő népesség (a teljes népesség 26 százaléka) döntő részben nem a kormányra, hanem magára a vírusra vezeti vissza a kialakult helyzetet:

Az elkövetkező hónapok nagy kérdése lesz Róna Dániel szerint, hogy az együttmozgás a fogyasztói és az üzleti bizalom, valamint a kormánypárt támogatottsága között a kivételes helyzet miatt csak pillanatnyilag tört meg, vagy tartósan is meg fog.

Mindenesetre – Róna szerint – inkább valószínűsíthető, hogy a korábban tapasztalt korreláció ismét meg fog jelenni, és a Fidesz támogatottsága erősebben fog függni attól, hogy képes-e kezelni a koronavírus miatti komplex, nemzetközi gazdasági válságot, valamint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a válság miatt sokan kerülhetnek az alsó-középosztályból az underclassba, akikről még nem tudjuk, hogyan reagálhatnak a megváltozó gazdasági helyzetükre.

A teljes tanulmány ide kattintva olvasható.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

CIKKÖZI KÉPEK: A 21 Kutatóközpont tanulmánya