+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. június 25. csütörtök, 15:37
Ekkora arányban fedeztek fel antitesteket Ischgl lakosságában a kutatók. Ami még meglepőbb: az antitesttel rendelkezők 85 százaléka nem is tudta, hogy koronavírusos volt.

Nagyon izgalmas tanulmány jelent meg az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem szakértőitől a napokban – ahogyan arról a bécsi Kurier is beszámol, az Ischgl nevű tiroli kisvárosban és népszerű síparadicsomban ugyanis

 

a lakosok 42,4 százaléka elkaphatta a koronavírust, ilyen sok ember szervezetében találtak ugyanis antitesteket a Covid-19 ellen.

 

A helyi biznisz féltette a síszezont

 

Ischgl festői, 1300 fős kisváros a tiroli Paznaun-völgyben, amely nyáron népszerű kirándulóhely, télen viszont még ennél is népszerűbb síparadicsom. A városka ugyanakkor idén nem a sípályái miatt vált híressé, hanem azért, mert egész Európában itt alakult ki az egyik legkomolyabb járványgócpont. Nem csoda: egyes feltételezések szerint Ischglben már februárban megjelenhetett a koronavírus, a fertőzés terjedését pedig csak segítették a síelés utáni zsúfolt bulik, ahol rengeteg külföldi síturista vegyült a helyiekkel.

 

A bulikat és a síszezont viszont az óriási bizniszt féltve a tiroli kormányzat nem mondta le, és ahogyan arról az Azonnalin is írtunk, legalább kétezer koronavírus-fertőzött utazhatott haza, majd terjeszthette tovább a kórt ischgli síszünete után Európa-szerte. A tiroliak még akkor is késlekedtek, mikor már Izland, Dánia és Norvégia is beazonosította: az országaikba az Ischglből visszatért turisták hurcolták be részben a járványt. Ebben óriási szerepet vállalt a néppárti színekben Tirolt a parlamentben képviselő politikus, Franz Hörl, akinek a Gazdasági Kamarában és tucatnyi tiroli turisztikai cégben van érdekeltsége,

 

így esze ágában sem volt lefújni a szezont, amíg a helyzet nem vált menthetetlenné.

 

Vagyis Ischglből akadálytalanul vált komoly járványgócpont, ez pedig az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem számára tökéletes terepet biztosított arra, hogy megnézzék: egy ilyen gócpontban vajon milyen magas is lehet az átfertőzöttség. Az egyetem összesen 1473 embert, vagyis a lakosság majdnem 80 százalékát tesztelte a városkában április 21-27-e között, és minden egyes, a tesztelésben résztvevő lakos vérét többször is ellenőrizték, hogy találnak-e azokban antitesteket, vagyis arra utaló nyomokat, hogy az érintett személy átesett-e a koronavíruson.

 

A végeredmény: a teszteltek 42,4 százalékának a vérében voltak antitestek, tehát a populáció ilyen aránya eshetett át a fertőzésen. Ahogyan a kutatók elmondták: eddig ez a legmagasabb átfertőzöttségi érték a hasonló, az új koronavírust vizsgáló reprezentatív kutatások közül. Dorothee von Laer, az egyetem virológiai intézetének vezetője el is mondta:

 

április végén az összes osztrák koronafertőzött 40 százaléka a Paznaun-völgyből (tehát ahol Ischgl is található) került ki.

 

„Természetes volt, hogy foglalkozzunk a helyi szituációval a karantén idején, hogy megnézzük, valójában hány lakos is érintett” – mondta.

 

Gócpontként sincs nyájimmunitás

 

A kutatásnak azonban van egy ennél is érdekesebb része: ugyanis az kimutatta, hogy

 

az antitestekkel rendelkező lakosok 85 százalékánál teljesen tünetmentesen ment le a fertőzés,

 

tehát ők nem is tudtak róla, hogy egyáltalán érintkeztek a vírussal. Csak az antitestekkel rendelkezők fennmaradó 15 százalékánál mutatták ugyanis ki előzetesen a fertőzést – így azok száma, akiket ténylegesen teszteltek is koronavírusra, és így derült ki, hogy fertőzöttek, csupán a hatoda azoknak, akik tesztelés nélkül, tünetmentesen lettek túl a fertőzésen. Von Laer szerint ez „meglepő, hiszen azt feltételeztük, hogy Ischglben a vírus elterjedtsége miatt intenzív tesztelés folyt”.

 

A másik érdekesség, hogy hiába a 42,4 százalékos átfertőzöttség, hiába Ischgl volt az egyik legkomolyabb járványgócpont Európában, és hiába kedvezett minden a völgyben fekvő kisvárosban a vírus terjedésében, még ez is kevés a nyájimmunitáshoz. Becslések szerint ugyanis ehhez 60-70 százalékos átfertőzöttséget kéne elérni, és a tény, hogy Ischgl még járványgócpontként sem tudta ezt megközelíteni, jelzi, hogy a nyájimmunitással kacérkodó államokban sem ez lesz a siker kulcsa.

 

A kutatás azonban azt is megmutatta, hogy a gyerekek ellenállóbbak a vírussal szemben, mint a felnőttek: az 1473 tesztelt személy között 214 ugyanis gyerek volt, de az ő esetükben csak 27 százalékban találtak antitesteket. A leginkább érintettek a 18 és 60 év közöttiek, valamint a férfiak is valamivel könnyebben elkapták a fertőzést a nőknél a kutatás alapján – mondta von Laer.

 

BORÍTÓKÉP: Ischgl / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás