+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. június 1. hétfő, 18:12
Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

Június 3-án és 4-én lesz harmincegy éve, hogy a kommunista kínai rezsim tankokkal ment neki a pekingi Tienanmen téren tüntető diákoknak, akik már 1989. április 15-étől az utcán követelték Kína demokratizálását. A kommunista Kína azóta is legnagyobb és legjelentősebb tiltakozásának brutális szétverése során minimum pár száz, egyes becslések szerint viszont több ezer ember is meghalhatott.

 

A kínai rezsim azonban azóta sem engedélyezi, hogy a Tienanmen téri vérengzésként elhíresült esemény apropóján megemlékezéseket tartsanak, így erre mindössze Kína különleges közigazgatási területén, Makaóban, illetve az 1997 óta az „egy állam, két rendszer elvén” Kínához tartozó városállam, Hongkong területén van lehetőség. A Tienanmen téri áldozatokért tartott virrasztást hagyományosan Hongkongban, a Viktória parkban tartották meg évről évre, tavaly például – a szervezők elmondása szerint – 180 ezer résztvevővel, de még a rendőrség becslései szerint is legalább 40 ezer fővel.

 

Most viszont ez a megemlékezés is elmarad eddigi formájában:

 

a hongkongi rendőrség – a koronavírus miatti egészségügyi intézkedésekre hivatkozva – ugyanis megtiltotta a virrasztást.

 

A Tienanmen téri események alatt létrejött, és a virrasztást szervező Hongkongi Szövetség a Kínai Hazafias Demokratikus Mozgalmak Támogatására (röviden Hongkongi Szövetség) azonban biztosította az embereket, hogy így is lesz lehetőségük megemlékezni: a társadalmi távolságtartás szabályait követve a Viktória Park területén egyszerre nyolcfős csoportok tartózkodhatnak és gyújthatnak gyertyát az áldozatok emlékére, szigorúan tartva egymástól a kétméteres távolságot.

 

És bár a Hongkongi Szövetség ezen túlmenően online megemlékezést is szervez, az biztos, olyan közösségi élményben nem lesz részük a résztvevőknek, mint eddig megszokhatták.

 

De miért probléma ez?

 

Mint arra a Hongkongi Szövetség elnöke, Lee Cheuk Yan felhívta a figyelmet, ez a felemásan lebonyolított megemlékezés lehet az utolsó a sorban, amennyiben valóban életbe lép a május 28-án a kínai parlament, a 2980 fős Országos Népi Gyűlés által elfogadott, új, hongkongi nemzetbiztonsági törvény tervezete.

 

Ellentétben a néhol megjelent információkkal ez még valóban csupán egy tervezet, így a leendő törvénybe foglaltatott pontos jogi szabályozásról még nem tudunk semmit. Hogy egész pontosak legyünk, május 28-án a szöveg tervezete alapján az Országos Népi Gyűlés arra adott felhatalmazást, hogy felálljon a konkrét jogszabályt kidolgozó bizottság.

 

Mindenesetre amit egyelőre tudni lehet, az nem kifejezetten megnyugtató az autonómiájáért Pekinggel visszatérően hadakozó Hongkong számára: a tervezet értelmében

 

bűncselekménynek minősülhet minden olyan tett, ami a Kínától való elszakadást, a központi kormány hatalmának vagy tekintélyének aláásását, az emberek erőszakkal történő megfélemlítését, vagy külföldi erők Hongkong belügyeibe való beavatkozását célozza.

 

Ezek tipikusan olyan homályos jogi megfogalmazások, amikbe mindent és annak ellenkezőjét is bele lehet vizionálni. Így például a kínai kommunista rezsim tekintélyének aláásásának kritériumát minden további nélkül kielégítheti egy olyan virrasztás, ahol pont a hatalom ellen fellépő áldozatokra emlékeznek az emberek – már amennyiben a kínai vezetés így akarja értelmezni a Tienanmen téri vérengzés miatt szervezett eseményt.

 

És ehhez a tervezet jelenleg ismert szövege nem csupán az elvi lehetőséget adja meg, hanem a konkrét lépéseket is előirányozza: amennyiben Peking a fenti jogsértéseket tapasztalja, megvan rá a lehetősége, hogy a biztonságért felelős kínai szerveket Hongkongba telepítse. Magyarán

 

Peking legálisan vezényelhetné Hongkong területére akár a saját rendőrségét, katonaságát is a rend fenntartása végett.

 

Amennyiben ezeket ténylegesen jogszabályba foglalják, úgy az „egy állam, két rendszer elve” alapján Hongkongnak biztosított szabadságjogok, mint a Kínától függetlenül gyakorolható gyülekezési és szólásszabadság, valamint az önálló igazságszolgáltatási rendszer megszűnhet létezni a városállamban.

 

Vagy mégsem?

 

Amennyiben Peking valóban a fentieknek megfelelően akar törvénykezni, úgy Hongkong utolsó mentsvára a saját alkotmányának tekintett, az „egy ország, két rendszer elvét” kifejtő, 1997-es megállapodás lehet, ami kimondja, hogy

 

kínai jogszabályokat nem lehet csak úgy Hongkongban érvényesíteni.

 

Ez alól a harmadik kiegészítésben felsorolt tételek jelentenek kivételt: ennek értelmében Hongkongban is kötelezően alkalmazni kell például a közös nemzeti himnuszról, időszámításról, nemzeti ünnepekről vagy a diplomata-kinevezésekről és -védettségről szóló, kínai törvényeket.

 

A kritikák szerint az új kínai javaslat köszönő viszonyban sincsen a harmadik kiegészítés egyébként elfogadott és nem vitatott kategóriával, sőt mi több, az egyenesen ellentétes az 1997-es megállapodással, ami kimondja, hogy Hongkong maga köteles megalkotni a saját nemzetbiztonsági törvényét.

 

Így jogi értelemben az új nemzetbiztonsági törvény életbe lépéséhez szükség lesz a hongkongi kormány beleegyezésére is, ami a harmadik kiegészítésbe tartozó törvényeket – a városállam parlamentjét megkerülve – kormányrendelet útján szentesítheti.

 

Aki azonban abban reménykedik, hogy ezt kihasználva Hongkong jogi akadályokat fog gördíteni Kína tervei elé, az egyelőre csalódott lehet: Hongkong kormányzója, Carrie Lam ugyanis korábban leszögezte, ő

 

nem lát kivetnivalót a tervezetben, sőt, az szerinte szükséges és felelős lépéseket tartalmaz a törvénytisztelő többség védelme érdekében,

 

Carrie Lam azt is egyértelműsítette, hogy a kínai vezetés számíthat az együttműködésére.

 

NYITÓKÉP: Sabel Blanco / Pexels.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás