+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 12. kedd, 18:03
Michael Moore eddig az amerikai baloldal sztárja volt. Mivel legutóbbi filmjében a környezetvédők általa hazugságnak tartott dolgait leplezte le, a zöldek és a baloldal össztüze alatt áll napok óta.

Április 22-én van minden évben a föld napja, ennek idei ötvenéves évfordulójára Michael Moore, az ismert baloldali rendező ingyenesen megnézhetően töltött fel egy filmet, Az Emberek Bolygóját, ami nem éppen a megszokott irányból és nem a megszokott ellenségekre lő. A filmet Moore kollégája, Jeff Gibbs forgatta, ő korábban zöldügyek mellett szólalt fel; ám mivel Michael Moore a film producere, éppen ezért leginkább őhozzá kötik a film üzenetét.

 

Moore eddig globalizációkritikus, pacifista vagy az amerikai szociális problémákat bemutató filmjeivel volt a baloldalon népszerű, most azonban ott került éles kritikák célpontjába, filmjében ugyanis kritikával illeti a környezetvédelem ügyét és jelenlegi projektjeit – vagy eleve ezek hasztalanságára, álszentségére mutat rá. Az antikapitalista narratíva persze megmaradt, csak arra mutat rá, hogy mára a kapitalizmus és a nagy cégek sikeresen adják el magukat zöldként (ezt hívják greenwashingnak).

 

Már az elején megjelenik a kritika. Gibbs egy vermonti napenergia-fesztiválra látogat el, de

 

amikor elkezd esni az eső, a rendezők a színpad mögött elkezdik beindítani a normális generátorokat, minden további program azokról megy, noha elvileg száz százalékban napenergiát hirdettek.

 

A zöld energia és a zöld gazdaság jelszavai főleg Barack Obama 2008-as győzelme után kerültek előtérbe, számos cég, üzletember – a Goldman Sachstól Michael Bloombergig – fektetett be e téren. Michiganben a General Motors elkezdte az elektromos autók gyártását, de már az első sajtóbemutatón kiderült: az áram nagyrésze továbbra is nem megújuló forrásokból jön, elvégre a megújulók nem is tudnák fedezni az igényeket.

 

Gibbs azt is bemutatja, hogy a napenergia-felhasználásához még több kvarc és szén kibányászására lehet szükség, ugyanis a cellák elkészítéséhez ez kell. Ahol pedig állítólag a napenergiára hivatkozva szénerőműveket bezárnak, Gibbs szerint gázerőművekkel pótolják őket.

 

Gibbs azt is hosszasan ismerteti, hogy miközben a biomasszát ma zöld energiaforrásnak szokás tartani, ez gyakorlatilag az erdők kiirtását jelenti. A tapasztalatait Gibbs így foglalja össze:

 

„bárhol, ahol találkoztam zöld energiával, az nem az volt, aminek tűnt”.

 

És eleve megfogalmazza a kételyeit annak kapcsán, hogy megmenthetnenk-e minket az ipari civilizáció alkotásai az ipari civilizációtól?

 

Gibbs tehát nem a környezetvédelem ügyét vonja kétségbe, hanem arra akar rámutatni, mennyire távol áll a hirdetett céloktól számos olyan projekt, amit ma is zöldnek szokás gondolni. Ha Gibbs kritikáját komolyan vesszük, akkor szerinte a megoldás nem a zöld energia vagy ipar, hanem egyszerűen a fogyasztás visszanyesése – azaz nem zöldebb, hanem kevesebb energiát kéne elhasználni. Gibbs szerint „a zöld, megújuló energia és az ipari civilizáció egy és ugyanaz”, éppen ezért

 

a mostani környezetvédelmi intézkedések célja „nem az, hogy megmentsék a bolygót, hanem hogy megmentsék a mai életmódunkat”.

 

Gibbs a problémát abban látja, hogy túl sok ember él ma a földön: nincs az az energiaforrás, ami ennyi embert el tudna látni. Gibbs úgy véli: az, amit ma zöld energiának hívnak, csupán a kapitalizmus folytatása: „a jelenlegi rákos kapitalizmus bezöldesítése”. Bebizonyítja, hogy amerikai zöld projektek, mint a Green Century vagy a 350.org mögött többségében bányászati vagy pénzügyi vállalkozások, valamint a Rockefeller-családhoz köthető alapítványok állnak. De az is kiderül, hogy olyan nagy világcégek, mint a Toyota, a Caterpillar vagy a Citibank állnak sokszor a világnapi koncertek mögött is.

 

Gibbs szerint a megoldás nem a zöldre festett kapitalizmus, hanem annak belátása, hogy „a végtelen növekedés egy véges bolygón öngyilkosság”, azaz szerinte mindaz, amit ma zöld energiaként és megoldásként hirdetnek, „távol áll a fenntarthatóságtól”. Gibbs úgy véli, nem a szén vagy a klíma pusztítja ki az élővilágot, „hanem mi, ez egy emberek okozta apokalipszis”.

 

Gibbs a filmjében főleg két ember hitelességét vonja kétségbe: Al Gore-ét, aki Bill Clinton egykori alelnökeként ma a környezetvédelemnek látszik szentelni magát, valamint Bill McKibben ismert ameirkai zöld aktivistáét, aki a környezetrombolással járó biomassza-előállítás egyik szószólója lett. Gibbs szerint mára a zöld gondolat a baloldalon szekuláris vallássá lett:

 

„a jobboldalnak ott a vallás, nekünk meg ott van a hit a megújuló energiában”.

 

A kritika, hogy a zöld mozgalmak egy része a kapitalizmus szolgálatába állt, nem új. Eszerint ma a zöld ügy nem a környezetvédelemről, hanem újfajta – és pláne jobban eladható – termékekről, azaz végső soron továbbra is a profitról szólna.

 

A RENDEZŐ JEFF GIBBS (KÖZÉPEN) ÉS MICHAEL MOORE EGYMÁS MELLETT. MOORE A FILM PRODUCERE, ÍGY HOZZÁ KÖTIK AZ ALKOTÁST. FOTÓ: PLANET OF THE HUMANS / FB

 

A film kiverte a biztosítékot a zöldek között. Volt, aki a dokumentumfilm eltávolítását követelte. Egyesek azt kifogásolták, hogy gyakorlatilag biopolitikai érvek jelennek meg a filmben, mondván: Gibbs végső soron a születésszabályozást propagálná. Ez így persze nem hangzik el a filmben, de tény, hogy

 

Gibbs többször is elmondja: a túlnépesedés a fő probléma, azt kéne megállítani.

 

A német kommunista Neues Deutschland napilap is azt emeli ki, hogy Gibbs demográfiai problémát látna csak a környezeti válság helyén. A Süddeutsche Zeitung pedig azt írta, hogy Gibbs és Moore már megoldott problémákat, illetve meghaladott statisztikákat mutatott volna be, mintha azok a máról szólnának. A The Hillnek nyilatkozva azonban Moore védelmébe vette az alkotást, hozzátéve: nem válaszokat akartak adni, hanem kérdéseket felvetni, kétkedésre ösztönözni.

 

Ezzel szemben az alt right hírportálja, a Breitbart abban bízik:

 

ez a film segítheti Trumpot győzelemre ősszel.

 

Mert miközben a demokraták éppen a Green New Deal ígéretével indulnának a kampányba, Moore filmje arról szól: a zöld gazdaságnak semmi értelme sincs, legalábbis semmivel sem fenntarthatóbb. A Breitbart szerzője azt kívánja, hogy Moore – aki eddig Bernie Sanders kampányát segítette – ősszel már Trump egyik gyűlésén szónokoljon.

 

A filmet tehát ingyen lehet megnézni, akár itt és most is!

 

 

NYITÓKÉP: Planet of the Humans / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás