Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!
Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.
A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.
A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.
Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.
A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.
Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Steve Bannon az alt-right mozgalom hírportáljától, a Breitbarttól került 2016-ban Donald Trump kampánycsapatának élére. A mostani amerikai elnöknek a republikánus elitet is le kellett akkor győznie, hogy aztán a demokratákat megverhesse. Bannon pedig szállította az ideológiát és a propagandát.
E kettőről adott Errol Morrisnak másfél órás interjút a publicista. Az erről szóló American Dharma című filmet tavaly mutatták be a velencei filmfesztiválon, de csak most novemberben került az amerikai mozikba.
A kommentszekció vette át a közéletet
Bannon elismeri: a propaganda lényege az volt, hogy
Ehhez a lap megadott pár kulcsszót, ami mára az alt-right nyelvezet része lett. Például Hillary Clintont csak Killaryként emlegették – azaz közvetve meggyilkolására szólítottak fel. Bannon szerint először a kommentelőket kellett bevadítani, majd utána már nem is a hírek, hanem a kommentek álltak a középpontban: „a teljesen szabad kommentelés a Breitbart újdonsága”.
Fehér munkáslázadás
A propaganda azonban mindig szolgál egy célt – ez pedig Bannonnál a jobboldali munkásforradalom. Nézetei nemcsak a liberális (azaz amerikai értelemben: baloldali) demokratáktól, de a hosszú ideig neokonzervatív republikánusoktól is messze állnak. Bannon számos mondatát akár egy szélsőbaloldali is mondhatná: elutasítja a globalizációt, jobban ellenőrizné a multinacionális tőkét, nem engedné a tőke szabad áramlását, csökkentené az országon belül a munkások versenynek való kitettségét. Mindemögött azonban nem a jóléti államiság vagy az osztálynélküliség eszméje áll – hanem a nyíltan is megfogalmazott fehér rasszizmusé.
Bannon szerint azonban eleve nem az osztálykérdés a döntő: „a munkás ma nem gazdasági, hanem kulturális elnyomásban él”. Azaz szerinte ma az elsődleges nem az osztály-, hanem a kulturális harc: a vidéki, fehér, vallásos alsó középosztály és munkásság harca a liberális és baloldali elittel szemben.
Mindezt Bannon, aki először a haditengerésztben, majd a bankszakmában dolgozott, filmproduceri múltjához illően számos patetikus filmes hasonlattal erősítette meg. A patetikus hangvétel azonban a dokumentumfilmet is jellemzi – Bannon egy-egy erős mondatára teátrálisan törik össze a villanykörte vagy szakad ketté, kezd lángolni az amerikai lobogó.
A baloldali rendezőt és a jobboldali publicistát összeköti a régebbi filmek iránti rajongásuk. Bannon többször is visszatér egy filmre, amely az American Dharma nyitójelenete is: a Gregory Pack főszereplésével játszott, 1949-es Twelve O’Clock High-ra. A filmbeli hős feladata, hogy második világháborús veteránként teljes katonai önfeladásra és győzelemre nevelje az új generációt. Bannon szerint ebben mutatkozik meg, hogy a harc nem racionalitás, hanem „a dharma vállalása”, ami a buddhizmusban a kötelességet jelenti. Bannon szerint ő ezen feladatot látta el Trump mellett, a mostani elnök dharmája pedig nem más, mint „a jobboldali forradalom, nacionalizmus”.
Bannon példaképekként még westernfilmekre és ottani hősökre is hivatkozik – szerinte
A rendező Morris csak néha hümmög valami eléggé hebehurgya ellenvetést („amit te akarsz, az nem is populizmus, az valami még borzasztóbb”), amiért már a tavalyi velencei bemutatókor is többen bírálták, mondván: kritikátlan felületet ad Bannonnak. Az tény, hogy a film nem vita, hanem egy kissé kiégett, érdeklődő baloldali rendező találkozása a jobboldali forradalmárral, akinek lehetőséget ad, hogy elmondhassa: mit is akar.
Nemzeti szocializmus a nemzeti oligarchia védelmében
Amit azonban elmond, és hallhatunk, az nem új. Nem új, mert Bannon nézeteit eddig is ismerhettük, és a filmnek nem sikerül mélyebbre ásnia. Legfeljebb
Másrészről azért sem új, mert a jobboldali, nacionalista, fehér munkásforradalom gondolata ismerős: úgy hívják, hogy nemzeti szocializmus.
Bannon szerint Trumpnak nem is a demokraták a legnagyobb ellenfelei, hanem a republikánus elit. A republikánus pártot kell ezért most „szétzúznia“, hogy „helyén egy munkáspártot építhessen”. Ez a munkáspárt azonban csak a fehér melósok pártja, akik nem is a gazdasági elnyomás, hanem a kulturális ellen lázadnának fel. Azaz megint csak azt mondhatjuk: igen, ezt hívták nemzeti szocializmusnak.
A trükk jól ismert: a gazdagok osztályhatalmát védendő, a kapitalizmus a végső stádiumában a fasizmushoz folyamodik. A fasizmus lényege, hogy az elnyomottakat fordítja egymás ellen, hogy ne elnyomóik ellen induljanak.
Trump munkáspártja eszerint nem lenne más, mint a fehér melósok odaállítása a fehér oligarchia mellé. Aki ezt támogatja, annak mindenképp érdemes a filmet megnéznie, mert nagyon patetikus képsorok és zenei aláfestések alatt lehet Bannon gondolatait élvezni.
Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!
Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.
A rendelkezésre álló vakcinákat lakosságarányosan osztanák szét az önkormányzatok között.
A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.
Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.
A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.
Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.