+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 19. kedd, 18:25
Másfél órán át beszélget egy filmrendező Steve Bannon-nal, Donald Trump 2016-os kampányának főnökével. Noha a radikális jobboldali publicista kisodródott a Fehér Házból, ma is trumpistának tartja magát. Szerinte az amerikai elnök szétzúzza az eddig ismert republikánus pártot, hogy helyén egy új munkáspárt épüljön. Megnéztük az American Dharmát!

Steve Bannon az alt-right mozgalom hírportáljától, a Breitbarttól került 2016-ban Donald Trump kampánycsapatának élére. A mostani amerikai elnöknek a republikánus elitet is le kellett akkor győznie, hogy aztán a demokratákat megverhesse. Bannon pedig szállította az ideológiát és a propagandát.

 

E kettőről adott Errol Morrisnak másfél órás interjút a publicista. Az erről szóló American Dharma című filmet tavaly mutatták be a velencei filmfesztiválon, de csak most novemberben került az amerikai mozikba.

 

A kommentszekció vette át a közéletet

 

Bannon elismeri: a propaganda lényege az volt, hogy

 

a Breitbart olyan módon tárgyalja a híreket, amelyek után „elszabadul a pokol” a kommentszekcióban.

 

Ehhez a lap megadott pár kulcsszót, ami mára az alt-right nyelvezet része lett. Például Hillary Clintont csak Killaryként emlegették – azaz közvetve meggyilkolására szólítottak fel. Bannon szerint először a kommentelőket kellett bevadítani, majd utána már nem is a hírek, hanem a kommentek álltak a középpontban: „a teljesen szabad kommentelés a Breitbart újdonsága”.

 

Fehér munkáslázadás

 

A propaganda azonban mindig szolgál egy célt – ez pedig Bannonnál a jobboldali munkásforradalom. Nézetei nemcsak a liberális (azaz amerikai értelemben: baloldali) demokratáktól, de a hosszú ideig neokonzervatív republikánusoktól is messze állnak. Bannon számos mondatát akár egy szélsőbaloldali is mondhatná: elutasítja a globalizációt, jobban ellenőrizné a multinacionális tőkét, nem engedné a tőke szabad áramlását, csökkentené az országon belül a munkások versenynek való kitettségét. Mindemögött azonban nem a jóléti államiság vagy az osztálynélküliség eszméje áll – hanem a nyíltan is megfogalmazott fehér rasszizmusé.

 

Bannon a fehér melós hatalmát akarja – ezért ellenfele neki egyszerre a multinacionális tőke, a színes munkás és a bevándorló.

 

Bannon szerint azonban eleve nem az osztálykérdés a döntő: „a munkás ma nem gazdasági, hanem kulturális elnyomásban él”. Azaz szerinte ma az elsődleges nem az osztály-, hanem a kulturális harc: a vidéki, fehér, vallásos alsó középosztály és munkásság harca a liberális és baloldali elittel szemben.

 

BANNON A FILMBEN. FOTÓ: NAFIS AZAD / UTOPIA

 

Mindezt Bannon, aki először a haditengerésztben, majd a bankszakmában dolgozott, filmproduceri múltjához illően számos patetikus filmes hasonlattal erősítette meg. A patetikus hangvétel azonban a dokumentumfilmet is jellemzi – Bannon egy-egy erős mondatára teátrálisan törik össze a villanykörte vagy szakad ketté, kezd lángolni az amerikai lobogó.

 

A baloldali rendezőt és a jobboldali publicistát összeköti a régebbi filmek iránti rajongásuk. Bannon többször is visszatér egy filmre,  amely az American Dharma nyitójelenete is: a Gregory Pack főszereplésével játszott, 1949-es Twelve O’Clock High-ra. A filmbeli hős feladata, hogy második világháborús veteránként teljes katonai önfeladásra és győzelemre nevelje az új generációt. Bannon szerint ebben mutatkozik meg, hogy a harc nem racionalitás, hanem „a dharma vállalása”, ami a buddhizmusban a kötelességet jelenti. Bannon szerint ő ezen feladatot látta el Trump mellett, a mostani elnök dharmája pedig nem más, mint „a jobboldali forradalom, nacionalizmus”.

 

Bannon példaképekként még westernfilmekre és ottani hősökre is hivatkozik – szerinte

 

amikor Trump Amerikát újra naggyá akarja tenni, akkor ezen vadnyugati gondolkodásmódot akarja visszahozni.

 

A rendező Morris csak néha hümmög valami eléggé hebehurgya ellenvetést („amit te akarsz, az nem is populizmus, az valami még borzasztóbb”), amiért már a tavalyi velencei bemutatókor is többen bírálták, mondván: kritikátlan felületet ad Bannonnak. Az tény, hogy a film nem vita, hanem egy kissé kiégett, érdeklődő baloldali rendező találkozása a jobboldali forradalmárral, akinek lehetőséget ad, hogy elmondhassa: mit is akar.

 

Nemzeti szocializmus a nemzeti oligarchia védelmében

 

Amit azonban elmond, és hallhatunk, az nem új. Nem új, mert Bannon nézeteit eddig is ismerhettük, és a filmnek nem sikerül mélyebbre ásnia. Legfeljebb

 

megtudhatjuk, milyen negyvenes és ötvenes évekbeli háborús vagy westernfilmekből szedi az inspirációit.

 

Másrészről azért sem új, mert a jobboldali, nacionalista, fehér munkásforradalom gondolata ismerős: úgy hívják, hogy nemzeti szocializmus.

 

Bannon szerint Trumpnak nem is a demokraták a legnagyobb ellenfelei, hanem a republikánus elit. A republikánus pártot kell ezért most „szétzúznia“, hogy „helyén egy munkáspártot építhessen”. Ez a munkáspárt azonban csak a fehér melósok pártja, akik nem is a gazdasági elnyomás, hanem a kulturális ellen lázadnának fel. Azaz megint csak azt mondhatjuk: igen, ezt hívták nemzeti szocializmusnak.

 

A trükk jól ismert: a gazdagok osztályhatalmát védendő, a kapitalizmus a végső stádiumában a fasizmushoz folyamodik. A fasizmus lényege, hogy az elnyomottakat fordítja egymás ellen, hogy ne elnyomóik ellen induljanak.

 

Bannon, aki a hadseregben, a Wall Streeten és Hollywoodban szocializálódott, nagyon is azon réteghez tartozik, amelynek érdeke az elnyomottak megosztása.

 

Trump munkáspártja eszerint nem lenne más, mint a fehér melósok odaállítása a fehér oligarchia mellé. Aki ezt támogatja, annak mindenképp érdemes a filmet megnéznie, mert nagyon patetikus képsorok és zenei aláfestések alatt lehet Bannon gondolatait élvezni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás