+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. július 28. kedd, 13:10
Ezermilliárd forintokat költene Kína a Jangce körüli régióra, és végre jelentős javulást érnének el a légszennyezettség terén is, az ugyanis évente másfél millió ember életét követeli.

A kínai gazdaság zöldebbé tételét tűzte ki célul Peking: ezt egyebek mellett a piaci szereplők károsanyag-kibocsátás elleni küzdelemben való érdekeltté tételével akarnak elérni. Noha Kína a világ egyik legnagyobb szennyezője, amely miatt rengeteg kritika éri, 2016 és 2020 között 78 milliárdnyi jüant (3000 milliárd forint) különített el a vizei szennyezésének megakadályozására, további 97 milliárd jüant (4000 milliárd forint) pedig a légszennyezés elleni küzdelemre. További jelentős összegeket pedig a talajszennyezések megakadályozására, illetve a vidéki környezetvédelmi problémák felszámolására.

 

Most további 88 milliárd jüant, vagyis mintegy 3700 milliárd forintot szán Kína a Nemzeti Zöld Fejlesztési Alapjából (NZFA) finanszírozott program környezetvédelmi céljaira – mondta a Reuters tudósítása szerint az ország környezetvédelmi minisztériumának egyik képviselője keddi sajtótájékoztatóján. Zu Sumin, a kínai gazdasági minisztérium finanszírozásért felelős igazgatója kiemelte, hogy a kontinens leghosszabb folyója, az 5980 kilométer hosszú Jangce környékére koncentrálják a forrásokat. Az NZFA-t formálisan már július közepén elindították, és megvalósításában a kormány mellett a sanghaji városvezetés is részt vesz.

 

Arra már évekkel korábban rájöttek Kínában, hogy a világ harmadik leghosszabb folyójához, a Jangcéhoz való hozzáállásukat jelentősen meg kell változtatniuk. 2018-ban Hszi Csin-ping elnök ellátogatott a hunani régióba, hogy személyesen győződhessen meg a környezetvédelem állapotáról. Azóta a 400 millió ember vízellátását biztosító Jangce mellett 1600, a szennyvízgazdálkodását környezettudatos módon megoldani nem tudó gyárat zártak be. 2020 végéig pedig további, a folyópart egykilométeres körzetében lévő 400 ezer gyárnak kell környezetvédelmi jelentést készítenie a tevékenységéről. Ezek megregulázása egyébként egyáltalán nem egyszerű feladat: a kínai kémiai ipar 46 százalékát teszik ki ugyanis ezek a cégek. Az NZFA most ennek a folyamatnak is lökést adhat.

 

Szmogból megárt a sok

 

Kína a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátójaként jogosan kerül a kritikák kereszttüzébe – még úgy is, hogy az USA-val ellentétben az ázsiai ország elkötelezte magát a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben foglaltak teljesítésére – erre korábban, Barack Obama elnöksége alatt az USA is vállalkozott, de Donald Trump kilépni készül az egyezményből. Igaz, Trump demokrata ellenfele az őszi elnökválasztáson, Joe Biden a megválasztása esetén ha nagyon akarja, visszafordíthatja a folyamatot: formálisan ugyanis az idei elnökválasztásig még biztosan nem léphet ki az USA az egyezményből.

 

Kínai részről ezzel szemben maga Hszi Csin-ping elnök 2017-ben Davosban a Világgazdasági Fórumon fogalmazott úgy, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a világ vezetőinek „közös felelőssége, amelyet a jövő generációiért kell vállalnunk”.

 

Ennek ellenére Kína rovásán környezetvédelmi szempontból jóval több van, minthogy azt néhány nyilatkozattal vagy akár valóban ambíciózus programok belengetésével el lehetne intézni. Az ország károsanyag-kibocsátása minden jól hangzó ígéret ellenére még 2019 első felében is 4 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány miatti korlátozások aztán jelentősen, negyedével visszafogták a kínai kibocsátást, de az ország újraindítását követően májusban már rögtön túl is lépték a korábbi értékeiket.

 

AZ ELSŐ KORONAVÍRUS-GÓCPONT VUHAN, MÉG A JÁRVÁNY ELŐTT. A KÍNAI NAGYVÁROSOKBAN GYAKRAN ELŐFORDUL, HOGY A SZMOGTÓL A NAPOT SEM LEHET LÁTNI / FOTÓ: WIKIMEDIA

 

Azonban már ez a leállás is megmutatta, milyen drasztikus változást lehetne elérni az emberek életminőségében, ha sikerülne tartósan megszabadítani a levegőt a szennyező anyagoktól:

 

a Stanford Egyetem oktatója, Marshall Burke márciusban úgy becsülte, hogy Kína járvány miatti leállása 50-75 ezer ember életét menthette meg a szmog jelentős csökkenésével.

 

A gazdasági fellendülés és a jólét növekedése csak egy darabig homályosíthatja el az ezzel járó problémákat: egyes becslések szerint ugyanis a légszennyezettség évente 1,5 millió, tehát napi négyezer halálesetért felelős az 1,4 milliárd fős országban.

 

NYITÓKÉP: picrazy2 / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás