+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 3. vasárnap, 08:48
A mostani járvány megmutatta: a természettudományok eredményei ideológiailag meghatározottak, politikailag manipuláltak. Ennek fényében térjünk majd vissza a válság után az ún. klímakérdésre is.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Orbán Viktort számos bírálat éri, amiért nem teszi világossá, milyen adatok alapján dönt kormánya a korlátozások fenntartásáról vagy lazításáról. Ezen liberális kritikák mögött

 

azon naiv elképzelés áll, miszerint a politikai döntéseknek tudományosan objektív eredményekre kellene épülniük.

 

Ez az elképzelés azonban nem csak naiv és buta – elvégre legalább a posztmodernitás óta illenék éppen a liberálisoknak tudniuk, hogy nincs objektív valóság és igazság –, de veszélyes is, mert végső soron feláldozza a demokratikus (politikai) akaratképzést a szakértői abszolutizmus oltárán.

 

Ez az, amit a Bezzegnyugaton láthatunk: virológusok vették át (legalábbis a látszat szerint, de erről később) a döntési monopóliumot, ők mondják meg, meddig kell a gazdaságot romokba dönteni, a gyerekektől az esélyegyenlőséget elvenni egy influenzaszerű járvány miatt. Ne feledjük: a médiában horrorisztikusan ábrázolt Olaszországban a tavaly évben ugyanebben az időszakban több ember halt meg, mint jelenleg.

 

De még mielőtt elhinnénk, hogy a Bezzegnyugaton a tudomány dönt: azaz nem csúnya politikusok, hanem okos tudósok (ugyan senki által meg nem választottan) döntik el, hogy hány hónapig kell emberek tízmillióinak lemondaniuk a legalapvetőbb alapjogaikról, álljon itt Wolfgang Kubicki, a német jobboldali-liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusának, a Bundestag alelnökének egy mondata:

 

„a Robert Koch Intézet számai politikailag motiváltak”.

 

A Robert Koch Intézet az a német állami tudományos intézet, amely a jelenlegi helyzetben összesíti a fertőzések és halálozások számát (amely számok folyamatosan eltérnek a Johns Hopkins Egyetem világméretű összegzésének számaitól, dehát édesistenem), illetve javaslatokat fogalmaz meg a járványügy kezelésésére. Érdekes módon ezen javaslatok véletlenül mindig egybe esnek azzal, amit Angela Merkel kormánya tenni szeretne. Most például nem javasolják a további enyhítéseket, és láss csodát: Merkel már előtte se javasolta azokat.

 

De Kubicki meglátása nem csak ezen intézet virológusaira igaz. A berlini kormánynak tanácsokat adó berlini Christian Dorsten mindig szállítja azon eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket, amelyek folyamatosan alátámasztják a berlini kormányt: azaz a korlátozások fenntartásának szükségességét. Az ezen politikát kritizáló CDU-s észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet pedig ugyanilyen biztonsággal számíthat arra, hogy a többek között az ő tartományának büdzséjéből is finanszírozott Hendrik Streeck bonni virológus meg mindig az ő véleményével egyező eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket hozza.

 

Noha Kubicki csak a merkeli véleményt alátámasztó virológusokat vádolta politikai motivációval, ugyanezt a merkeli véleményt kritizáló virológusokkal is megtehetné. És a végén még kiderül:

 

ahogy nincs objektív, ideológiamentes társadalom- vagy bölcsészettudomány, nincs ilyen természettudomány se.

 

Az ottani eredményeket is nagyban meghatározza egyrészről a kutatást finanszírozók akarata (és akkor itt gondoljunk például a gyógyszergyárakra, amelyek a termékeik reklámjaihoz szintén mindig találnak orvost, labort, kutatást, amely véletlenül az adott termék kiválóságát állapítja meg), másrészről a kutatást végzők személyes meggyőződése.

 

A tudományvallás azonban van olyan erős külföldön is, hogy a tudomány mögötti politikai szándékokra, szubjektív indokokra nem szabad rámutatni. A nyugati közvélemény demokratikus érzéke mára odáig korcsosult, hogy szerintük a társadalmak többségének – legyen szó akár a cigarettázás vagy húsevés korlátozásáról, vagy az ún. klímaválságról –

 

zokszó nélkül kéne elfogadniuk a senki által meg nem választott tudósok állítólag objektív, független véleményét.

 

Aki ezt nem teszi, az bizonyos társaságokban közröhej tárgya lesz, mint a jajdebuta Donald Trump.

 

A társadalomtudományok kapcsán talán már kezdjük belátni, hogy ideológiailag motivált eredményeik vannak. Abban a kérdésben, hogy Sólyom László vagy Varga Csaba értelmezte-e a jobban a jogállamiság fogalmát, esetleg Karsai Lászlónak vagy Szakály Sándornak, Schmidt Máriának vagy Ungváry Krisztiánnak van-e egy adott történelmi kor megítélésében igaza, a liberális közvélemény Magyarországon ugyan még hajlik arra, hogy ez objektívan eldönthető (és valahogy érdekes módon Sólyomnak, Karsainak vagy Ungvárynak van szerintük egy-egy kérdésben igaza), de ez csak olvasatlanságukra, a dekonstruktivista és ideológiakritikai irodalom nem ismeretére vezethető vissza.

 

Mindenkinek igaza van – elvégre senkinek sincs.

 

Mivel nincs abszolút, objektív igazság, annak kérdése, hogy mi a jogállam, mi a holokauszt, vagy hogyan kell emlékezni az ötvenes évekre, politikai, szubjektív akarattól függ. A társadalomtudományok mindenképpen ideológiaiak: vagy azért, mert a fennálló uralkodó osztály akaratát fejezik ki, vagy azért mert ezen helyzet marxiánus kritikáját adják.

 

A természettudományt azonban eddig mégiscsak belengte az objektivitás látszata (már aki nem ismerte akár már a múlt századelő dekonstruktivista irodalmát) – a mostani járványhelyzet azonban megmutatja: a természettudósok egyrészről a sötétben tapogatóznak, másrészről eredményeik – hogy megint a kiváló Kubickit idézzem – politikailag motiváltak.

 

Mindez pedig gondolkodtasson el bennünket az ún. klímaválság esetén állandóan felhozott ún. szakértői vélemények kapcsán is. A jelenlegi helyzet kicsiben megmutatja, hova vezet, ha a világban visszavesszük virológusok parancsszavára a termelést és a fogyasztást. Az első világbeli felső középosztály – azaz a klímahisztit folytató, nagypolgári világban felnőtt Greta Thunberg és osztálya – még kibírja ezt (majd lehet Instagramra posztolni az otthon sütött biokenyerereket), de

 

a harmadik világ egésze és az első világ alsó osztálya bele fog dögleni ebbe a szakértői abszolutizmusba.

 

A mostani járvány ezért arra mutat rá: ne higgyünk más kérdésekben se kritikátlanul az ideológiailag motivált, politikailag manipulált virológusi vagy biológusi véleményeknek. Donald Trumpot parafrazálva: Liberate the world! Szabadítsátok meg a világot a politikai céljaikat álobjektivitás mögé rejtő természettudósók abszolutista terveitől!

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin! Vagy vitázz vele!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

Ha csak nem változnak nagyot az órákkal az urnazárás előtt lehozott részeredmények, Vlagyimir Putyin élete végéig hatalmon maradhat.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból.

Sokan használják már jegyvásárlásra a MÁV-appot, de eddig volt egy nagy hátránya: csak belföldön lehetett vele vonatjegyet váltani.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás