+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 3. vasárnap, 08:48
A mostani járvány megmutatta: a természettudományok eredményei ideológiailag meghatározottak, politikailag manipuláltak. Ennek fényében térjünk majd vissza a válság után az ún. klímakérdésre is.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Orbán Viktort számos bírálat éri, amiért nem teszi világossá, milyen adatok alapján dönt kormánya a korlátozások fenntartásáról vagy lazításáról. Ezen liberális kritikák mögött

 

azon naiv elképzelés áll, miszerint a politikai döntéseknek tudományosan objektív eredményekre kellene épülniük.

 

Ez az elképzelés azonban nem csak naiv és buta – elvégre legalább a posztmodernitás óta illenék éppen a liberálisoknak tudniuk, hogy nincs objektív valóság és igazság –, de veszélyes is, mert végső soron feláldozza a demokratikus (politikai) akaratképzést a szakértői abszolutizmus oltárán.

 

Ez az, amit a Bezzegnyugaton láthatunk: virológusok vették át (legalábbis a látszat szerint, de erről később) a döntési monopóliumot, ők mondják meg, meddig kell a gazdaságot romokba dönteni, a gyerekektől az esélyegyenlőséget elvenni egy influenzaszerű járvány miatt. Ne feledjük: a médiában horrorisztikusan ábrázolt Olaszországban a tavaly évben ugyanebben az időszakban több ember halt meg, mint jelenleg.

 

De még mielőtt elhinnénk, hogy a Bezzegnyugaton a tudomány dönt: azaz nem csúnya politikusok, hanem okos tudósok (ugyan senki által meg nem választottan) döntik el, hogy hány hónapig kell emberek tízmillióinak lemondaniuk a legalapvetőbb alapjogaikról, álljon itt Wolfgang Kubicki, a német jobboldali-liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusának, a Bundestag alelnökének egy mondata:

 

„a Robert Koch Intézet számai politikailag motiváltak”.

 

A Robert Koch Intézet az a német állami tudományos intézet, amely a jelenlegi helyzetben összesíti a fertőzések és halálozások számát (amely számok folyamatosan eltérnek a Johns Hopkins Egyetem világméretű összegzésének számaitól, dehát édesistenem), illetve javaslatokat fogalmaz meg a járványügy kezelésésére. Érdekes módon ezen javaslatok véletlenül mindig egybe esnek azzal, amit Angela Merkel kormánya tenni szeretne. Most például nem javasolják a további enyhítéseket, és láss csodát: Merkel már előtte se javasolta azokat.

 

De Kubicki meglátása nem csak ezen intézet virológusaira igaz. A berlini kormánynak tanácsokat adó berlini Christian Dorsten mindig szállítja azon eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket, amelyek folyamatosan alátámasztják a berlini kormányt: azaz a korlátozások fenntartásának szükségességét. Az ezen politikát kritizáló CDU-s észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet pedig ugyanilyen biztonsággal számíthat arra, hogy a többek között az ő tartományának büdzséjéből is finanszírozott Hendrik Streeck bonni virológus meg mindig az ő véleményével egyező eredményeket, számokat, modelleket, előrejelzéseket hozza.

 

Noha Kubicki csak a merkeli véleményt alátámasztó virológusokat vádolta politikai motivációval, ugyanezt a merkeli véleményt kritizáló virológusokkal is megtehetné. És a végén még kiderül:

 

ahogy nincs objektív, ideológiamentes társadalom- vagy bölcsészettudomány, nincs ilyen természettudomány se.

 

Az ottani eredményeket is nagyban meghatározza egyrészről a kutatást finanszírozók akarata (és akkor itt gondoljunk például a gyógyszergyárakra, amelyek a termékeik reklámjaihoz szintén mindig találnak orvost, labort, kutatást, amely véletlenül az adott termék kiválóságát állapítja meg), másrészről a kutatást végzők személyes meggyőződése.

 

A tudományvallás azonban van olyan erős külföldön is, hogy a tudomány mögötti politikai szándékokra, szubjektív indokokra nem szabad rámutatni. A nyugati közvélemény demokratikus érzéke mára odáig korcsosult, hogy szerintük a társadalmak többségének – legyen szó akár a cigarettázás vagy húsevés korlátozásáról, vagy az ún. klímaválságról –

 

zokszó nélkül kéne elfogadniuk a senki által meg nem választott tudósok állítólag objektív, független véleményét.

 

Aki ezt nem teszi, az bizonyos társaságokban közröhej tárgya lesz, mint a jajdebuta Donald Trump.

 

A társadalomtudományok kapcsán talán már kezdjük belátni, hogy ideológiailag motivált eredményeik vannak. Abban a kérdésben, hogy Sólyom László vagy Varga Csaba értelmezte-e a jobban a jogállamiság fogalmát, esetleg Karsai Lászlónak vagy Szakály Sándornak, Schmidt Máriának vagy Ungváry Krisztiánnak van-e egy adott történelmi kor megítélésében igaza, a liberális közvélemény Magyarországon ugyan még hajlik arra, hogy ez objektívan eldönthető (és valahogy érdekes módon Sólyomnak, Karsainak vagy Ungvárynak van szerintük egy-egy kérdésben igaza), de ez csak olvasatlanságukra, a dekonstruktivista és ideológiakritikai irodalom nem ismeretére vezethető vissza.

 

Mindenkinek igaza van – elvégre senkinek sincs.

 

Mivel nincs abszolút, objektív igazság, annak kérdése, hogy mi a jogállam, mi a holokauszt, vagy hogyan kell emlékezni az ötvenes évekre, politikai, szubjektív akarattól függ. A társadalomtudományok mindenképpen ideológiaiak: vagy azért, mert a fennálló uralkodó osztály akaratát fejezik ki, vagy azért mert ezen helyzet marxiánus kritikáját adják.

 

A természettudományt azonban eddig mégiscsak belengte az objektivitás látszata (már aki nem ismerte akár már a múlt századelő dekonstruktivista irodalmát) – a mostani járványhelyzet azonban megmutatja: a természettudósok egyrészről a sötétben tapogatóznak, másrészről eredményeik – hogy megint a kiváló Kubickit idézzem – politikailag motiváltak.

 

Mindez pedig gondolkodtasson el bennünket az ún. klímaválság esetén állandóan felhozott ún. szakértői vélemények kapcsán is. A jelenlegi helyzet kicsiben megmutatja, hova vezet, ha a világban visszavesszük virológusok parancsszavára a termelést és a fogyasztást. Az első világbeli felső középosztály – azaz a klímahisztit folytató, nagypolgári világban felnőtt Greta Thunberg és osztálya – még kibírja ezt (majd lehet Instagramra posztolni az otthon sütött biokenyerereket), de

 

a harmadik világ egésze és az első világ alsó osztálya bele fog dögleni ebbe a szakértői abszolutizmusba.

 

A mostani járvány ezért arra mutat rá: ne higgyünk más kérdésekben se kritikátlanul az ideológiailag motivált, politikailag manipulált virológusi vagy biológusi véleményeknek. Donald Trumpot parafrazálva: Liberate the world! Szabadítsátok meg a világot a politikai céljaikat álobjektivitás mögé rejtő természettudósók abszolutista terveitől!

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin! Vagy vitázz vele!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az EP-mandátuma után a Fideszt is maga mögött hagyja a szexbotrányba keveredő Szájer.

Szerinte az a nemzet szégyene: több karakterben foglalkoztak egy rapperrel, mint azzal, ahogy átadott Orbánnal egy villamosvezetéket.

A német szélsőjobboldali párt tavasz óta nem találja a megfelelő stratégiát a koronavírus kapcsán. Ez a népszerűségén is meglátszik.

Jaroslav Haščák őrizetbe vételével Szlovákia legnagyobb, kilenc éve húzódó korrupciós botrányában is áttörés jöhet.

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás