+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 16. csütörtök, 20:15
Komoly tudományos és politikai vitát követően született meg Németországban a döntés: jövő héttől kinyitnak a kisebb üzletek, a könyvesboltok, az autószalonok, részben pedig az egyetemek is. A háttérben azonban komoly ellentét van a nyitáspártiak és a szigorításokat favorizálók között.

A március közepétől elrendelt szigorú korlátozások Németországban hatnak: mostanra gyakorlatilag havonta duplázódik csak a fertőzöttek száma, van még mindig elég szabad intenzív ágy a kórházakban, másrészről beindultak a politikai és a tudományos viták az esetleges lazításokról.

 

A kancellárjelöltségért folyó verseny járványban sem áll meg

 

A politikai térfélen két politikus profilírozza most magát, az egyik eleve versenyben is van a CDU elnöki (és ezzel kancellárjelölti) posztjáért, ő Armin Laschet, a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália kormányfője; a másik politikus pedig azon bajor miniszterelnök Markus Söder, akiről szintén szokás híresztelni (bár maga még nem tett ilyen bejelentést): szívesen lenne az uniópártok közös kancellárjelöltje 2021 őszén.

 

Laschet a könnyítések mellett van, eleve ellenzi „a rendkívüli állapot mámorát”,

 

az egyhónapos korlátozások alatt is ő kezdte el a leghamarabb szorgalmazni, hogy legyen világos stratégia a kiszállásról is, ugyanis a jelenlegi állapot nemcsak a gazdaságnak árt (bár az ottani veszteségek is aztán megjelenhetnek még emberi életekben is), de az emberi életnek vagy azon betegeknek is, akik nem koronavírus miatt szorulnának kórházi ellátásra.

 

Laschet mögött össze is állt egy virológusokból, jogászokból, filozófusokból álló szakértői tanács, amely Laschetnak egyrészről még nagyobb komolyságot kölcsönöz, másrészről alternatív javaslatokat dolgoz ki az enyhítésekre.

 

Tudomány és politika

 

Alternatív javaslatból van persze sok. Miközben Laschet azt szeretné, hogy lassan, de biztosan induljon meg az újrakezdés, a Leopoldina Akadémia tudósai szerint ez még korai, a szövetségi kormány legfontosabb virológiai tanácsadója, a berlini Charité kutatója, Christian Dorsten szerint pedig bizonyosan nem jött még el az idő a lazításra. Jonas Schmidt-Chanasit, a hamburgi egyetem virológusa pedig azt se tartaná rossznak, ha jelenleg inkább még szigorítások jönnének, hogy aztán tényleg vissza lehessen térni a normalitásba.

 

A tudományos és a politika vita annyiban összeér, hogy a két szélső pontot képviselő politika – a lazításpárti Laschet és a folytatáspárti szövetségi kormányzat – mögött két virológus jelenik meg, akik

 

szakmailag jutnak eltérő álláspontra: a Charité koronavírus-kutatójának, Dorstennek ellenpólusa a bonni virológus, Hendrik Streeck, aki Laschet tanácsadója.

 

Steeck azzal került nemrég a hírekbe, hogy ő vezette azt a kutatást, amely az eddigi legfertőzöttebb német régió, Heinsberg egyik városkáját, Gangeltet kutatta meg: koronavírus- és antitest-tesztekkel arra volt kíváncsi, hogy mennyi lehet a tényleges fertőzések, illetve gyógyulások aránya, elvégre minden országban éppen az okoz gondot a jövő tervezésében, hogy a halálozás úgy-ahogy pontos számai mellett nem lehet tudni, hányan estek már esetleg akár tünetmentesen is át a víruson.

 

Vitatott tudományos kutatás állítja, hogy a feltételezettnél nagyobb már az immunitás

 

Streeck a maga nagy Heinsberg-tanulmányát múlt csütörtökön mutatta be, és

 

sokak szerint túlságosan a lascheti politika érdekében prezentálta az eredményeit.

 

A következtetés az, hogy sokkal többen lehetnek már immunisak a vírussal szemben, mint amennyit eddig feltételeztek. A magas adatfelvétel miatt reprezentatívnak beharangozott kutatás szerint ugyanis Gangelt lakosságának 15 százaléka már átesett a koronavíruson, azaz immunisnak tekinthető. Streeck rögtön le is vonta a következtetést: mivel az eddigi szigorú politika azon alapult, hogy vélhetően a lakosság alig öt százaléka fertőződhetett meg eddig, a gangelti számok szerint ez jóval több, tehát igenis lehetne lazítani a korlátozásokon.

 

Hogy ez mennyire egybecseng azzal, amit Laschet is mond, bizonyítja: a kereszténydemokrata politikus – egy tudományos eredmény esetében szokatlan módon – maga is beszélt a tudományos eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Streeck mellett, valamint – amint utóbb kiderült

 

egy PR-cég már az eredmények nyilvánosságra hozatala előtt azzal volt megbízva, hogy a kutatás ismertségét és elismertségét növelje:

 

Facebookon, Twitteren lehetett az egészet követni, amikor még semmiféle eredmény sem volt. A kutatás PR-munkáját amúgy a jobboldali bulvárnapilap, a Bild korábbi főszerkesztőjének, a vitatott megítélésű Kai Diekmannak a cége végezte. A PR-munkára 20 ezer eurót magáncégek adtak össze, nem a bonni egyetem vagy az észak-rajna-vesztfáliai Laschet-kormány finanszírozta azt.

 

Persze önmagában a tudományos világban sem szokatlan a PR – pláne azon természettudományban, ahol presztízsben és pénzben is sokat számít, ki rukkolhat ki elsőként egy megoldással –, de itt mégiscsak túlságosan feltűnő volt a bonni kutatócsoport eredményeinek előzetes közlése és a Laschet politikai érdekei közötti átfedés.

 

Nemcsak emiatt, de a kutatás módszertana és következtetései okán is több tudós kétségbe vonta a bonniak tanulmányát – vagy legalábbis azt, hogy ennek alapján a lascheti követeléseknek kéne engedni.

 

Dorsten, aki a berlini Charitéből a bonni Streeck tudományos versenytársa-kritikusa, azt mondta: a fertőzött régióban nem volt reprezentatív a mintavétel, és eleve egy az átlagnál fertőzöttebb hely számai alapján nem lehet az egész szövetségi köztársaság számára következtetéseket levonni. Dorsten szerint eleve problematikus, hogy a bonniak egy előzetes eredményt közöltek csak (miközben ennek módszertana se eléggé világos eddig), valamint a berlini virológus arra mutatott rá, hogy az antitesteket kimutató tesztek nem pontosak, azaz egyáltalán nem lehet biztosan kijelenteni, hogy Gangelt lakosságának hány százaléka esett már át a fertőzésen. Ami a lényeg:

 

jelenleg van tehát egy reprezentatívnak számító kutatás, amelyet azonban számos kritika övez – de ezen tudományos kritikák is bekerültek a politika erőterébe,

 

elvégre az eltérő tudományos álláspontokkal az eltérő (lascheti vagy merkeli vagy söderi) álláspontok támaszthatóak alá.

 

Merkeli kompromisszum: óvatos nyitás

 

Végül kedd este többórás videókonferenciát tartott Angela Merkel a tizenhat tartomány miniszterelnökével, ahol egyfajta kompromisszum született: már a jövő héttől lesznek lazítások (ezt Armin Laschet az ARD híradójában győzelemnek tartotta), de

 

messze nem olyan mértékben, ahogy azt Laschet és a bonni kutatócsoport eredetileg javasolta.

 

A jövő héttől is Németországban érvényben marad a jelenlegi „kapcsolati tilalom”, ami nem kijárási tilalom, hanem másfél méteres távolságot ír elő az emberek között, akik elve nem csoportosulhatnak, és csak rokonaikkal vagy egy háztartásban élő emberekkel mehetnek közösen utcára.

 

De ahol ez a szabály zárt térben is betartható, ott elindul jövő héttől a lazítás (elvégre jelenleg is működik a másfél méteres távolságtartás betartása az élelmiszerboltokban vagy pékségekben, amik mind végig nyitva vannak). Jövő héttől

 

+ a 800 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok,

 

+ valamint alapterülettől függetlenül a könyvesboltok, autószalonok és bicikliboltok megnyithatnak.

 

+ Kinyitnak emelett a könyvtárak és az egyetemek is (utóbbiakban ugyanakkor még nem indul újra az oktatás, lásd lejjebb).

 

+ A fodrászatok májustól kezdhetik újra el a munkát,

 

+ viszont a szállodáknak és éttermeknek még májusban is zárva kell maradniuk.

 

+ Tömegrendezvényeket (koncerteket, sporteseményeket) augusztus 31-ig bizonyosan nem lehet tartani, 

 

+ ahogyan a kulturális terek (színházak, mozik) is egyelőre zárva maradnak.

 

Mi lesz az iskolákkal?

 

Vita övezte azt is, mi történjék az iskolákkal, főleg arra tekintettel, hogy mindjárt itt van a legtöbb német tartományban is az érettségi. (Hozzá kell tenni: az oktatásügy Németországban nagyon szigorúan tartományi hatáskör, azaz ma is eltérő szabályok, korlátozások, és eleve tananyagok és követelmények vannak érvényben.)

 

Laschet szerette volna, ha elindul mihamarabb az oktatás (ő eleve be is jelentette: az ő tartományában bizonyosan meg is lesz tartva az érettségi, noha csak írásban). E téren most a tartományok azt a döntést hozták, hogy

 

május 4-én indulhat el az alap- és középfokú oktatás részlegesen,

 

ami azt jelenti, hogy először a végzős osztályok mehetnek vissza ténylegesen az iskolaépületekbe, őket követhetik azok, akik jövőre tesznek valamilyen vizsgát. Az iskolákban az oktatást nagyon szigorú higiéniai szabályoknak (például maszk viseletének) kell kísérniük.

 

Az egyetemek viszont csak vizsgák megtartása, illetve esetleges laborkutatások céljából nyithatnak meg, a valódi egyetemi oktatás továbbra is szünetel. Németországban a nyári szemeszter július végig tart, eddig bizonyosan nem nyílnak meg most az egyetemek oktatási célból, de digitálisan zajlik a tanítás. A tartományi kultuszminiszterek azt a döntést hozták, hogy

 

a téli szemeszter, amely tipikusan október közepén indul, ezúttal november 11-én kezdődik meg,

 

de ekkor már a jelenlegi tervek szerint tényleg, azaz az egyetemek falai között zajló oktatással.

 

BORÍTÓKÉP: Frankfurt látképe / Illés Gergő (Azonnali)

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás