+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 30. csütörtök, 12:44
Ha az átlagos havi halálozásokat nézzük, egyes északolasz régiókban a tavalyi számok ötszöröse is előfordult idénre, miközben ezek csak egy része lett a járvány számlájára írva. Tényleg az ismert számok többszöröse lehet a kínai koronavírus olaszországi áldozatainak száma?

Több cikkben is foglalkoztunk már a kínai koronavírust övező statisztikai problémákkal. Azt, hogy hányan vannak megfertőződve, eleve nehéz megmondani, a teszteltek száma mindenütt ezen kör csak egy kis részét fogja le.

 

Valamivel egzaktabb számnak tűnik a halálozási ráta, bár itt is eltérő, kit tekintenek a koronavírus áldozatának, ráadásul, ha a járvány széles értelemben vett halálozását nézzük, akkor azon haláleseteket is ide kéne számolni, amelyek vagy a járvány miatt elhalasztott orvosi beavatkozások, vagy a társadalmi-gazdasági válság (például öngyilkosság) miatt következtek be.

 

Éppen mert a járványok miatti halál nehezen definiálható, valóban nem ekként jelenik meg a statisztikákban. Ezért szokták – például az influenzajárványok tényleges halottainak megállapításakor is – használni azt a módszert, hogy megnézik:

 

az előző évek átlagában egy adott időszakban hány embernek kellett „szokásosan” meghalni, majd megnézik, hogy a tényleges halálozás száma mennyivel több.

 

Az influenza esetén – amint az Azonnali hosszú elemzéséből is kiderült – nagyon eltérő arányok jöhetnek ki: például Olaszországban hivatalosan a lakosság 0,0001 százaléka veszti életét influenzában, de ha meg azt nézzük, mennyivel halnak meg többen az influenzajárvány hónapjaiban, mint átlagosan egy hónapban, akkor meg a lakosság 0,01 százalékára jön ki a halálozási ráta.

 

Azaz felmerülhet, hogy esetleg a koronavírus hivatalos halálozási statisztikái se fedik teljesen a valóságot.

 

Mint ismert: Európában Olaszország – főleg annak északi része – a leginkább érintett a járványban: több, mint 200 ezer a regisztrált fertőzött (ez a lakosság 0,3 százaléka), közülük már több, mint 27 ezren hunytak el. Azaz

 

a pozitívra teszteltek között majdnem 14 százalékos a halálozási arány, az össztársadalomra vetítve persze jóval kevesebb: közel 0,05 százalék.

 

Azt is tudni kell, hogy jelentős regionális eltérések vannak, a fertőzések többsége északon jelentkezik, de még ott is eltérőek a halálozási számok (Lombardiában a lakosság több, mint 0,1 százalék meghal már a koronavírusban, míg a szomszédos Venetóban tízszer kevesebb a halálozás).

 

Két olasz kutató – Fabrizio Zilibotti a Yale-ről és Giuseppe Sorrenti az amszterdami egyetemről – megvizsgálta azonban azt is, hogy egy-egy olasz régióban mennyivel volt több a mostani járvány alatt az összhalálozás, mint a hasonló tavalyi időszakban, főleg azért, mert az európai halálozási statisztikák alapján (magyar adat még nincs) Olaszországban ugrott a legnagyobbat az esetszám – az előző év tavaszához képest is.

 

A következtetésük:

 

legalább 120 százalékkal lehet nagyobb Észak-Olaszországban a kínai koronavírus miatti halálozás, mint amit eddig a statisztikák mutattak.

 

Ha például a legsúlyosabban érintett lombardiai Bergamo városát vesszük, ott tavaly március elejétől április végéig ezer ember halt meg, jelenleg a halálesetek száma ugyanebben az időszakban meghaladja az ötezret, azaz négyezres a növekedés. A hivatalos statisztikák szerint viszont 2700 ember halt meg koronavírusban, ami azt jelenti, hogy

 

például Bergamóban legalább még 1300 olyan halál történt, aminek statisztikailag nézve nem kellett volna megtörténnie,

 

kilóg a szokásos átlagokból.

 

Másutt ez a különbség még nagyobb, így jön az északi régiókra a 120 százalékos többlet (a délolasz régiókban eleve kicsi a halálozás, de a statisztika se mindig megfelelő, azaz a kutatók azt nem vonták be elemzésükbe). Piemont és Emilia-Romagna régiókban találtak sok olyan várost, ahol kiugróan magas a hivatalos járványhalálozás és a tavalyi évhez viszonyított tényleges halálozás közötti különbség.

 

A szerzők is azonban azt hangsúlyozzák: ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy ennyivel többen halnak meg valóban a vírusban, a különbség sokkal inkább arra mutathat rá, hogy a járvány olaszországi kezelése nem volt megfelelő, eleve nem volt megfelelő az egészségügyi kapacitás, és ezért ezen időszakban

 

még több olyan ember halhatott meg, akiket tavaly ilyenkor még meg lehetett volna menteni.

 

Amikor azonban egy járvány halálozásáról beszélünk, helyes lenne szerintük ezen számokat is mindig hozzávenn: azaz minden olyan halálesetet, amely feltételezhetően nem következett volna be, ha nincs a kínai koronavírus.

 

 

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás