Tényleg többen halnak meg egész Olaszországban a koronavírus miatt, mint a németeknél?

Miközben az olaszoknál átlagban a koronavírus-fertőzöttek tíz százaléka meghal, a németeknél a vírus csak minden kétszázadik fertőzöttre halálos. Azonban az olaszoknál a legtöbb régióban nem ilyen tragikus a halálozási arány, csak a Milánó központú Lombardiából jönnek a kiugró számok. Mi lehet ennek az oka?

Természetesen a koronavírusnak is többféle mutációja ismert, de ezzel nem magyarázható az a hatalmas eltérés, ami az olasz és a német halálozási adatok között fennáll. A hatvanmilliós Olaszországban már most többen hunytak el, mint a koronavírus hazájában, Kínában. Ha pedig a német adatokkal vetjük össze,

Péntekig Olaszországban 86 ezer pozitív esetet tartottak számon, és több, mint kilencezren hunytak már el a vírus miatt. Noha Németországban a járvány később kezdődött, de már most látható a tendencia, hogy a halálozási arány alacsonyabb: az eddigi 53 ezer fertőzöttből 395-en  vesztették életüket a Johns Hopkins Egyetem kimutatása szerint (a németországi Robert Koch Intézet alacsonyabb számokat ad meg, ez is mutatja, mennyire eltérően lehet ugyanazt mérni).

Az olaszoknál a statisztikában halnak nagyon sokan meg

Ha a különbséget akarjuk megérteni, figyelembe kell venni az eltérő társadalmakat, az egészségügyi rendszer felkészültségét – és persze mint minden adatsor esetében: magát a statisztikát is. Ugyanis a magas olaszországi halálozási szám azzal is összefügg, hogy ott

– más országokban (így Németországban is) azonban sokszor az alapbetegséget veszik csak figyelembe a statisztikában. Így elképzelhető, hogy valaki, aki mondjuk végstádiumos rákosként a koronavírust is elkapja, az olasz statisztikában ennek áldozataként jelenik meg, míg a németben csak a rák lesz megadva a halál okaként.

A németeknél jóval fiatalabbak a fertőzöttek, ezért a halálozás aránya is alacsonyabb

A halálozási különbséget ezen kívül az is magyarázhatja, hogy Németország sikeresebben éri el a fiatalabb fertőzötteket is. Olaszországban a

Ezek az emberek azonban éppen azon fertőzöttek, akik koruk vagy alapbetegségük miatt amúgy is veszélyeztetettek. Nem véletlen, hogy miközben Németországban a regisztráltan koronavírusban megfertőzöttek átlagéletkora 45 év, az olaszoknál 63.

Eszerint az olaszoknál sokkal inkább azok jelennek meg a statisztikákban, akiknek nagyobb esélyük van elhalálozni, míg a németeknél – ahol nem csak a kórházba kerülteket tesztelik – a fiatal korosztály lehúzza eleve a halálozási arányokat, elvégre köztük jelentős a gyógyulás esélye.

Ezért hangsúlyozza a bolognai GIMBE-alapítvány is: az olaszoknál a jelenleg regisztráltnál háromszor többen lehetnek a betegek. Az alapítvány ezt akkor közölte, amikor a fertőzöttek száma még nem érte el a 40 ezret, akkor mondták, hogy legalább százezres számról (azaz a hivatalos statisztikában megjelöltnél két és félszer többről) lehet már szó. A mostani adatokra vetítve ez azt jelenti, hogy a ténylegesen fertőzöttek száma elérheti már a 300 ezret is akár.

Az olasz Nemzetközi Politikai Elemző Intézet (ISPI) már azzal számol, hogy félmilliónyian is megfertőződtek Olaszországban, azaz a valós halálozási ráta 1,14 százalék lehet – ez pedig már nagyrészt megfeleltethető a német aránynak. Ami azt jelenti, hogy

Noha fel szokás hozni, hogy az olasz társadalom Európa egyik legöregebbje, és ezért kiugróan magas a halálozási arány, ez a különbséget nem magyarázza, mert a német is egy nagyon elöregedett társadalom. Különbség lehet azonban az öregek helyzetében, ugyanis az olaszoknál az idős szülők, nagyszülők sokszor a fiatalokkal együtt élnek, de legalábbis a generációk közötti kapcsolat sokkal sűrűbb, mint az e téren is individualistább németeknél, ahol a fiatalok jellemzően hamarabb költöznek ki otthonról, a nagyszülőkkel való együttlakás meg eleve ritka.

Majdnem ötször több intenzív ágy van Németországban

De a különbséget magyarázhatja a jobb német egészségügyi rendszer is, bár itt inkább egyelőre csak az látható, hogy vélhetően sehol nem alakul majd ki olyan szűk keresztmetszet, mint egyes északolasz kórházakban (főleg Bergamóban), ahol az orvosoknak már valóban el kell dönteniük, kit kötnek rá a lélegeztetőgépre (azaz kinek nem marad túlélési esély).

A nyolcvanmilliós Németországban 28 ezer intenzív ágy van, az olaszoknál (ahol a lakosság hatvanmillió fő) a járvány robbanásakor ennek alig ötöde volt csak meg: 5100 intenzív ággyal vágtak neki a küzdelemnek, ez alig több, mint amivel a tizenkétmilliós német tartomány, Bajorország rendelkezik. A németek a normális kórházi ágyak tekintetében is jelentősen (az arányokban is) vezetnek, a 450 ezer kórházi férőhely egy jelentős része át is alakítható a fertőzöttek fogadására. A számítások szerint

Éppen ezért törekszenek a tartományok arra, hogy a fertőzést lelassítsák, mert így biztosítható, hogy sehol se alakuljanak ki a bergamóihoz hasonló állapotok. Mivel Németországban – noha az első koronavírus-fertőzött januárban megjelent már Münchenben – csak március 12-én volt kimutatható a járvány (azaz a Robert Koch Intézetnek kötelezően beküldendő háziorvosi tüdővizsgálatok eredményei között ekkor volt először koronavírusos), Németország jelenleg még időben van a felkészüléssel.

A német egészségügy azért is jobban áll, mint az olasz, mert a németek a GDP majdnem tíz százalékát fordítják az egészségügyre, ez az olaszoknál csak valamivel több, mint hat százalék. (Magyarországon 7 százalék ez az arány.) Az olasz egészségügyből – a Berlusconi-kormány megbuktatása után kezdődött és a baloldali Renzi-kormány alatt is folytatott neoliberális reformok következtében – majdnem 40 milliárd eurót vontak ki az elmúlt tíz évben, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy az olasz kórházakat felkészületlenül érte a jelenlegi járvány. Németország egyébként segíti is az északolaszokat, intenzív osztállyal ellátott repülőn viszik Kölnbe gyógyítani a legsúlyosabb betegeket Bergamóból.

Az olasz adatokat egy régió húzza fel igazából

Kijelenthető:

Azaz ezen statisztikai szempontból is érdemes széleskörben tesztelni – ahogy az Németországban történik. De persze a vírus terjedése is könnyebben feltartóztatható, ha valós kép alakul ki a fertőzöttség mértékéről.

Ezzel magyarázható az is, hogy Olaszországon belül is jelentősen eltér a halálozási arány. Lombardiában a fertőzöttek 13 százaléka meghal. Ezzel szemben a szomszédos

Itt az ok kézenfekvő: Venetóban sokkal több tesztet végeznek el, és nem csak a kórházba kerülteket tesztelik. Ezzel egyrészről egy reálisabb kép alakul ki a fertőzés és a halálozás mértékéről, másrészről a terjedést is könnyebb gátolni.

Veneto sikeresen vette fel a harcot a koronavírussal

Veneto nagyon tudatosan ugyanis arra helyezte a hangsúlyt, hogy meg kell tudni, hány fertőzött van, és amilyen gyorsan csak lehet, el kell különíteni őket.

A Padova melletti Vò városában majdnem végigtesztelték az egész lakosságot az első esetek után, így nagyon hamar karantén alá került a település – mára pedig jóformán eltűnt onnan vírus. Ezzel szemben Lombardiában a tesztelés úgymond visszafele kezdődik el: a legsúlyosabb eseteknél (és persze a halálozásoknál) tesztelnek, ami legfeljebb a halálfélelmet növeli az emberekben, de nem segíti az eseteket kiszűrni, pláne időben lokalizálni.

Az olasz adatokat – mind a fertőzöttség, mind a halálozás tekintetében – Lombardia húzza el nagyon: a péntek esti 6 órás adatok szerint az olaszországi fertőzések majdnem fele ott történt, a haláleseteknél még élesebb a helyzet, mert

noha az északolasz régióban az ország egyhatoda él csak. Ezzel függ össze, hogy Lombardiában az összes ágy ki van használva, Venetóban viszont eddig csak az ágyak fele foglalt a koronavírus miatt.

Összességében kijelenthető: minél inkább tesztel egy olasz régió, a halálozási számai annál közelebb vannak a németekéihez (a délolasz régiókra ez még nem áll, ott eleve még alacsony a járvány elterjedtsége). Azaz nem arról van szó, hogy az olasz társadalom sokkal öregebb, betegebb lenne, de még az egészségügy állapota miatt se halnak meg többen (hiába tény, hogy a német egészségügy fényévekkel van az olasz előtt), hanem

azaz eleve a jéghegy csúcsa látható még csak. Ott, ahol ugyanis mélyebb adatok állnak rendelkezésre (azaz Venetóban), nincs érdemi különbség az olasz és a német halálozási arányok között.

BORÍTÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali