+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Böcskei Balázs
2020. február 28. péntek, 07:50
A koronavírusnak nincsen arca, nem helyezhető be egy „mi-ők” relációba, nem működik esetében „a felelős” felmutatása, úgyhogy a politika sem tudja felhasználni. Legfeljebb ennek örülhetünk.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Háborús készültségben van a világ.

 

Mármint a hátországok elkezdtek felhalmozni, noha ennek a „háborúnak” a frontvonalai éppen a hátországokban húzódnak, mégpedig keresztül-kasul. Alapvető- és tartós élelmiszerek, kézfertőtlenítők és szájmaszkok válnak hiánycikké a bevásárlóközpontokban, netes rendelésük is akadozik. Készül a világ arra, hogy legyőzzön egy vírust, amelyet egyelőre feltartóztatni semmilyen ellenszer nem tud.

 

A koronavírussal és terjedésével állunk ma hadban.

 

Mondhatni nem történik semmi „különös”, mint amit évtizedekkel korábban Ulrich Beck német szociológus a (világ-)kockázattársadalom teóriájában megfogalmazott. Eszerint a globalizálódó kapitalizmus kitermel olyan válságjelenségeket, mint az atomkrízis, a globális felmelegedés, a terrorizmus, vagy éppen az országhatárokon átívelő járványok. A kockázatok következményei nem (csak) ott csapódnak le, ahol keletkeznek, továbbá azok kezelésének hatékonysága is egyenlőtlenül oszlik el a világban. A koronavírus esetében sincs ez másként: jellemzően ott – például Kínában – ahol az egészségügyi ellátás és prevenció általában sem magas színvonalú, a többi országhoz képest jelentősebb a halálozások aránya.

 

Miért félünk jobban a koronavírustól, mint anno a madárinfluenzától?

 

Egyelőre annyit tudunk, hogy leginkább a krónikus betegségben szenvedő idősek és a legyengült szervezetek a leginkább veszélyeztetettek. Ennyiben gondolhatjuk azt, hogy – mint minden más esetben – egy társadalom egészségügyi állapota együtt jár a koronavírusra vonatkozó kitettségével. Erre mondhatja azt az olvasó, hogy azért ne altassuk el már magunkat, hogy nem is akkora a veszély. Lévén

 

mégiscsak hiánycikk lett a szájmaszk. Utóbbi vásárlási lázát felerősíti azonban, hogy „mindenki így tesz”.

 

Másképpen: a globális nyilvánosságból és a világ minden tájáról érkező koronavírussal kapcsolatos cikkek nem csak klikkelés-sebességgel erősítik fel a veszélyérzetet, hanem a nagyszámú, egymást erősítő tartalmak egyre inkább objektiválják is a fenyegetést, növelik a szorongást.

 

Ilyen esetekben a racionalizálási kísérleteknek sem különösebben hiszünk. Hiába olvassuk, hogy a madárinfluenza-járvány sokkal kockázatosabb volt, az üres boltok globális képi világa nem tudja csillapítani az egyéni valószínűségszámításokat.

 

Európa, amelynek mégiscsak van egy metafizikai hagyománya, avagy az értelemmel kevéssé felfoghatóra vonatkozó keresési és megismerési vágya, sokkal inkább érzékeny a szorongás lehetőségére. Nem azt állítom, hogy kapva kap a lehetőségen, hogy rettegjen a felfoghatatlantól és a legyőzhetetlentől, de kétségkívül megvan rá a hajlama.

 

Vannak, akik nem attól tartanak, hogy utoléri őket a vírus, hanem attól, hogy mit buknak azon gazdaságilag.

 

A 2020-as lehet az az év, amikor az Airbnb szabályozásának szükségessége egy kis időre alábbhagyhat. Kevesebben indulhatnak ugyanis útnak (kevesebbet engednek be), így visszaeshet az európai (buli)turizmus is. Ez ugyanakkor jelentős bevételkiesést is jelent a városoknak. Gondoljunk csak bele például Budapest helyzetébe: az egyik legjelentősebb (közép-)európai turistacélponttá vált, a turizmus- és fesztivállátogatás visszaesése nem jelentéktelen negatív gazdasági következményeket hozhat magával.

 

Vagy gondoljunk csak bele abba, hogy a kontinens éppen a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságra készül, melyet a torna történelmében először 12 országban rendeznek.

 

Ez is csak egy válság, amiből profitálhat a politika?

 

Egy stúdióbeszélgetés alkalmával felmerült, hogy vajon az Orbán-kormány tud-e profitálni a leendő válság kezeléséből. A kérdés annyiban semmiképpen sem közömbös, hogy egy politikusnak egy krízis innovációs lehetőség. A politikusok ennek érdekében akár maguk is generálják azt, újrapozicionálva azzal szerepüket.

 

Jelen esetben azt gondolom, erre nincsen lehetőség.

 

A koronavírusnak nincsen arca, nem perszonalizálható, nem helyezhető be egy „mi-ők” relációba, nem működik esetében „a felelős” felmutatása.

 

Ez egy olyan krízis, ami nem értelmezhető közvetlenül politikai keretben, és bár a megállítására lehetnek próbálkozások, mégis eléggé ki vagyunk téve a vakszerencsének. És valóban: a legfontosabb dolgok egyikének az kellene lennie, ha nem politizálódna át a járvány válságkezelése.

 

Végre egy téma – mondhatnánk – ami már annyira komoly, hogy a politika sem tudja felhasználni. S ebben az egészben sajnos ez lehet csak az egyetlen örömünk.

 

Olvasnál még Böcskei Balázstól az Azonnalin? Ide kattintsd! Hozzászólnál, vitatkoznál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hétfőtől egy hónapon át minden étteremnek, boltnak, bárnak este 6-kor be kell zárnia.

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás