+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Böcskei Balázs
2020. április 14. kedd, 14:36
Orbán megint háborúról beszél, ezúttal a koronavírus kapcsán. Ez pedig alkalmas lehet a korábbi évek „békebeli” kormányzati teljesítményének elleplezésére is. Minden oké volt, csak hát a háború...

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Susan Sontag a 1989-ben megjelent, Az AIDS és metaforái c. könyvecskéjének elején azzal az ambícióval él, hogy munkájával nem a képzelet felgyújtása, hanem annak megnyugtatása a célja. Az most is nagyon jó lenne. Ez onnan jut eszébe, hogy minden betegséget szokás valami metaforával leírni. Nem véletlen ez, a metafora maga is egy sűrítés, egy sűrűsödés, de a beszélő szándéka szerint akár hívószó vagy valamiféle skandallum is lehet.

 

Meglepődtünk volna, ha éppen a koronavírus-járvány esetén nem érvényesülne ez a megállapítás (a New Statesman áttekintő írásában mutat rá, hogy ez nem precedens nélküli, mégis a hasonlóságok mellett lehet elnagyolt is a háborúanalógia). Orbán Viktor 2020. március 27-én a vele készült felkérdezős rádióinterjúban maga írja le a kialakult helyzetet úgy mint egy háborút, a bejelentett gazdasági intézkedéseit pedig mint a „frontvonal” mögötti hátország segítését. Mondhatnánk, hogy a beszédmód mögött a mindenkori Fidesz-üzem elbeszélt, normális működési módja van, lehet, nem is tévednénk, de ha szükséges, sem érdemes egyből megtenni minden origójának Orbánt vagy a Fideszt (ami kvázi egy és ugyanaz).

 

Sontag maga mondja, hogy az ő korában is egyre magától értetődőbb az egészségügyi helyzetek katonai metaforákba csomagolása, a „betegséget idegen organizmusok inváziójaként” történő ábrázolása. Az, hogy egy politikai vezető milyen metaforával írja le a helyzetet, az lehet politikai személyiségének, saját helyzetének, az ország politikai kultúrájának függvénye. Akárcsak annak, hogy milyen képet kíván sugallni. Például a veszélyt akkorának állítja be, annyira rendkívülinek, hogy arra készülni sem lehet. Hiszen ha hirtelen háború tör ki, arra kis nemzetek sose tudnak igazán felkészülni.

 

A valóban komoly koronavírus-járvány ellenére is kemény metafora („háború”) alkalmas lehet a korábbi évek „békebeli” kormányzati teljesítményének elleplezésére is. Minden oké volt, csak hát a háború…

 

Ha valaki nem elkötelezett Fidesz-szavazó, az viszont ezt a „minden rendben volt” szellemiséget aligha fogadja be.

 

Mert amit például most látunk, az nem egy erős, felkészült szuverén megnyilvánulása, hanem – Sára Botond kompetenciájától kezdve a szűréshiányokon át az egészségügyi rendszer eszköz- és kapacitáshiányáig bezárólag – maga a szuverén, és annak válsága. A háborúmetafora eltakarhatja ezt. Azt, hogy

 

van itt Európa közepén egy „erős ország”, a „nemzetek Európájának” referenciapontja, „egy szuverenitását védő állam”, amelynek (centralizációs) működési zavarai csak azért nem látszanak még jobban, mert vannak, akiknek még lehet tapsolni este 8-kor.

 

Pedig egy-egy új betegség „kitűnő alkalmat nyújt új metaforák megalkotására” – így Sontag. Nekünk, magyaroknak viszont most is a háború jutott. A háborúban a cselekvés médiuma a Vezető lenne, aki nap, mint nap leszáll egy imázsvideóban, és a küzdelemben is bejátssza a „háborúban is közel a néphez” szerepét („azonnal pálinkát kell innom”). Közben a szűrések száma – ami egy viszonylag pontos értékmérője a cselekvőképességnek és a felkészültségnek – már frissítésre sem érdemes, mert ember nincs, aki a fertőzöttek számát annak alapján elfogadja érvényesnek.

 

Az, hogy milyen metaforával élünk, az annak kérdése is, hogy mire készítjük fel a társadalmat. Ha háborút mondunk, akkor sok – papíron rajtunk kívül álló okokból előálló – negatív következményt mondunk. Nem a felkészültséggel volt a baj, a háborús fél volt (túl) agresszív, az rúgott fel minden szabályt. Van ilyen is, persze. De esetünkben sokkal inkább arról van szó, hogy amikor Orbán háborúról beszél, azzal saját válságkezelésének vagy annak intézményi hátterének (lásd az egészségügy állapotának) részleges kudarcáról is értekezik.

 

Camus nyomán írja Sontag, hogy a pestis a halál betörése az életbe, „a halálé, amelytől az élet komolyságot nyer”. Nem állítom, hogy a komolyság jellegével kell narrálni egy-egy válságkezelést, de tény, hogy éveink során az élet törékenysége, továbbá a bizalom és a „talán mi nem kapjuk el” könyörgése nem volt még ennyire elementáris. Ma viszont nem ezen a hangszeren játszik a kormányzati politika, hiába szól az Orbán-videóban a Miatyánk a Mátyás-templomtól Kolozsvárig, Sárospataktól Győrig.

 

Van helyette a katonai metafora, melyek „egyrészt meggyőző igazolást látszik szolgáltatni egy autoritárius hatalomgyakorláshoz, másrészt közvetve azt sugallja, hogy szükség van az államilag támogatott elnyomásra és erőszakra” (Susan Sontag).

 

Erre készülhet mindenki, kár e téren további sorokért.

 

Ha viszont egy világ, egy társadalom háborús logikában és katonai metaforákon keresztül értelmeződik újra és újra, az károkat okoz a hazában is. (Nem tudni, mikor, és azt sem, hogy könnyen helyrehozhatókat.)

 

Abban is, aki így beszéli el, meg abban is, akiről így beszélik el.

 

Nekünk ez a húsvét nem hozta el a feltámadást.

 

Tegyük hozzá, nem is hozhatta. Eleve nem voltunk fent a listán.

 

Böcskei Balázs politikai elemző, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, főpolgármester-helyettesi tanácsadó. A cikk kizárólag a szerző magánvéleményét tükrözi. Olvass még tőle az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás