+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Győri Boldizsár
2020. február 22. szombat, 08:33
Legendásan szeszélyes tagállam következik a demokrata előválasztások sorában, ahol Iowához hasonlóan kaukuszok formájában fogják kifejezni a preferenciáikat a szavazók. Mire kell figyelni, és mire számítsunk?

Februrár 22-én, szombaton megérkezik a politikai utazócirkusz Nevadába, ami Iowa és New Hampshire után a harmadik előválasztó állam az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-castingjában.

 

 

Az államban kaukuszokat tartanak (hogy a kaukusz micsoda, azt itt írtuk meg), érdekesség, hogy idén először lesz lehetőség levélszavzásra: ez annyit jelent, hogy a szavazók a preferenciáik alapján sorba rendezik a jelölteket, így nem kell személyesen megjelenniük az időigényes kaukuszokon. Nézzük, ki mire számíthat!

 

Sötétben tapogatózás

 

Elöljáróban annyit, hogy a közvélemény-kutatásoknak különösen nehéz dolguk van Nevadában: nem csupán amiatt, mert az államban Iowához hasonlóan kakukuszokat tartanak, hanem mert ezt a lakógyűlésekhez hasonló kaukuszrendszert 2008-ban használták először a demokraták. A választók számára – akár hisszük akár nem – tizenkét év kevés, hogy ismerőssé és érthetővé váljon a rendszer, szemben Iowában, ahol emberemlékezet óta így döntenek. Így ott az emberek már tudják, hogy a kaukusz mivel jár, és tisztában vannak, miről beszél a közvélemény-kutató, amikor megkérdezi tőlük, kit támogatnak a kaukuszon, ha egyáltalán elmennek.

 

Ha mindez nem lenne elég nehéz, Nevadában az emberek jelentékeny része éjszaka dolgozik: bárokban, hotelekben, kaszinókban, ezért kora este, amikor a kérdezőbiztosok telefonálni szoktak, már nincsenek otthon. Ha pedig mégis, a jelentős latinó populáció egy részére spanyol kérdőívet és kérdezőket kell bekészíteni – újabb akadály. Az állam lakossága ráadásul hihetetlen mértékben cserélődik: sokakat elcsábít a csillogás, a lucullusi környezetben végzett munka, ám a kiégés gyakori, a hirtelen beindult pókerkarrierek is véget érnek, az emberek pedig hazaköltöznek. Sok nevadai telefonszám tehát valójában már nem is nevadai lakost reprezentál, az újonnan beköltözőknek pedig nem az az első gondolatuk, hogy elvégezzék a szavazáshoz szükséges regisztrációt (ami a kaukuszon való részvételhez is szükséges).

 

Ezért a szakma úgy tart a nevadai közvélemény-kutatástól, mint a tűztől – többször megégette már magát itt egy-egy cég.

 

Épp emiatt – bár a közvélemény-kutatásoknak a Fivethirtyeight által átlagolt számait használom – nem árt az óvatosság, mert a fent sorolt indokok miatt alig készültek mérések az elmúlt hónapokban.

 

Nézzük az előzetes erősorrendet és az esélyeket!

 

1. Bernie Sanders

 

Nevadának biztos elege van abból, hogy mindenkinek a kaszinók és Las Vegas jut róla eszébe, de mit tegyen az ember, ha ez a helyzet. A sztereotípiát pedig csak erősíti, hogy napokig hír volt, hogy 2016 után ezúttal sem fog endorse-olni a legnagyobb befolyással bíró helyi, a vendéglátásban dolgozókat tömörítő, hatvanezer tagot számláló szakszervezet, ami különösen Bernie Sandersnek jött rosszul. A döntés oka, hogy a monstre mérete miatt a tagoknak kedvező egészségbiztosítást kialkudó szakszervezet nem szerette volna ezt az eredményt egy jövőbeli, esetleges ingyenes egészségügy ígérete miatt kockáztatni.

 

A vermonti szenátor így sem panaszkodhat: jó ideje az élre állt a harminc százalékban latinók alkotta Nevadában, ami így az első sokszínű választó állam a hófehér Iowa és New Hampshire után. Relatíve biztonságos, huszonhét százalékos támogatottsággal várja a kaukuszokat, míg a közvetlen második Joe Bident átlagosan tizenöt százalékra mérik. Sanders kampánya kiemelt figyelmet fordított a latinó szavazók megszólítására, akik között egyébként is magasan a legnépszerűbb jelölt – érdekes lesz megnézni, hogy a február 15-18. között tartott levélszavazáskor tapasztalt kiugró részvételt ez okozta-e.

 

2. Joe Biden

 

Obama volt alelnöke leginkább kivár, az iowai és New Hampshire-i előválasztásokon megszerzett negyedik és ötödik helye mélyrepülésbe taszította a korábban magasan járó támogatottságát, utat engedve ezzel Sandersnek. Biden az erőforrásait ezért inkább most eleve Dél-Karolinára összpontosítja, ahol magasan népszerű az afroamerikai szavazók körében. Nevadában ő a második 15 százalékkal: ez jó hír neki, mert a fent emlegetett afroamerikai bázisából már 10-12 százalékpont elpárolgott az Iowa előtti számaihoz képest – ezt állíthatná meg egy legalább közepes szereplés Nevadában.

 

3. Pete Buttigieg

 

Szorosan Joe Biden mögött helyezkedik el a legfiatalabb, illetve nyíltan meleg kisvárosi polgármester a maga 14 százalékával. A CNN által rendezett lakossági fórumon az egyik, ha nem a legmeggyőzőbb teljesítményt nyújotta, ami az ő malmára hajtja a vizet a kaukuszok előtt. Az első két tagállam demográfiailag neki kedvezett (diplomás fehérek), ezt pedig kiaknázta: Iowában elsőként végzett az elnyert delegáltak számával, New Hampshire-ben megszorongatta Bernie Sanders-t: Nevada, és az azt követő államok viszont már sokkal színesebbek, meglátjuk, hogy az első két államban elért sikerei milyen messzire repítik az ismeretlenségből országos politikussá váló indianai polgármestert. 

 

4. Elizabeth Warren

 

A mérsékeltebb Bernie-szimpatizánsokat megcélzó massachusettsi szenátor jelenleg a negyedik helyen áll 12 százalékkal. A nevadai kaukuszokra egy elég emlékezetes elnökjelölt-jelölti vita alatt nyújtott teljesítménnyel hangolt:

 

gyakorlatilag buldózer módjára ment neki Michael Bloombergnek a nevadai tévés vitában,

 

utóbbinak pedig nem nagyon voltak meggyőző válaszai – hogy ez mekkora löketet adott a kampányának (nagyon meglepő lenne, ha nem így tenné), szombaton kiderül. Várható lesz egyébként, hogy az előrejelzéseknél jobban fog szerepelni. Messze Warren a legnépszerűbb második preferenciája a választóknak, ami a kaukusz szabályai miatt komoly fegyvertény a számára.

 

5-6. Amy Klobuchar  

 

Klobuchar rendre az átlagon felül teljesít a televízós vitákban, ez úgy tűnik, meghozta a gyümölcsét New Hampshire-ben, ahol meglepetésre a harmadik helyen végzett: Nevadában fej-fej mellett van a milliárdos Tom Steyerral 11 százalékkal, ami, ha a tizenöt százalékos küszöböt vesszük alapul, nem a legjobb helyzet – a kaukusz szabályai miatt sok helyen nem lesznek életképesek a támogatói, akiknek emiatt majd másik jelöltet kell választaniuk. Meglepetés lenne, ha jól teljesítene Nevadában. Ha nem, veszélybe kerülhet a kampánya. 

 

5-6. Tom Steyer

 

A milliárdos jelölt meglepetésre 11 százalékon áll az átlagos közvélemény-kutatások szerint: az egyikben ráadásul még listavezető is a hibahatáron belül, tizenkilenc százalékkal. Óriási meglepetés lenne, ha ezt az ereményt elérné, sokkal valószínűbb, hogy nem fog delegáltat szerezni - a legutóbbi tévévitára már nem is tudta kvalifikálni magát. 

 

A Szuperkedd árnyékában

 

Nevada 36 delegáltat küld a nyári demokrata jelölőkongresszusra, így az állam elnyerése nagyjából szimbolikus győzelmet vagy vereséget jelent, pláne, hogy lélekben már mindenki a március 3-i Szuperkeddet várja (kivéve talán Joe Biden, akinek a kampányának lélegzetvételt adhat egy jó dél-karolinai szereplés), amikor az elnyerhető delegáltak több, mint egyharmadát kiosztják. Viszont azért érdemes figyelemmel követni és kielemezni majd a nevadai eredményeket is, mert megmutatják, hogyan teljesítenek a jelöltek egy, az ország összetételét az eddigielnék jobban reprezentáló államban. 

 

Győri Boldizsár január közepe óta az előválasztások aktuális helyszíneiről tudósítja az Azonnalit a Sanders-kampány tagjaként.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás