+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. február 17. hétfő, 18:58
A világ nyolcadik leggazdagabb emberének számító Mike Bloombergről, New York volt polgármesteréről nem sokat beszél a magyar média, pedig gőzerővel kampányol a demokrata elnökjelöltségért és már 19 százalékra, a harmadik helyre mérik. De milyen esélyekkel indul és miként kampányol a világ egyik leggazdagabb embere? És lehet-e csak pénzzel elnökválasztást nyerni? Kampányelemzés.

Még tavaly november végén jelentette be a milliárdos New York-i expolgármester Michael Bloomberg, hogy ő is részt vesz a demokrata elnökjelölt-aspiránsi versenyben. Ugyan az iowai kaukusznál még egyáltalán nem kampányolt a helyszínen és New Hampshire-ben sem jelent meg hatalmas erőkkel (az iowai előválasztási eredményről itt, a New Hampshire-i eredményekről pedig itt írtunk részletes elemzést), így is már hatalmas összegeket költött nem túl szokványos kampányára a milliárdos.

 

Miután az első két fordulót így lényegében kihagyta, s ezért nem is szerzett magának delegáltakat, ezért is meglepetés, hogy

 

a legnagyobb nagyvállalati demokratát a legutóbbi közvélemény-kutatásokban már 19 százalékpontra, azaz a harmadik helyre mérik,

 

megelőzve az eddig várakozásokat felülmúló és legtöbb delegálttal rendelkező Pete Buttigieget és a tavaly még esélyesként induló, azonban azóta újítani nem tudó Elizabeth Warrent.

 

Jelenleg ugyanis így néz ki a demokrata elnökjelölt aspiránsok támogatottsága a különböző közvélemény-kutatások mérésének átlaga alapján (zárójelben a jelöltek eddig elért eredményei):

 

+ A demokratikus szocialista Bernie Sanders 23 százalékon (122 194 leadott szavazat, 21 delegált);

 

+ Obama volt alelnöke, a déli demokraták közt népszerű centrista Joe Biden 19 százalékkon (48 541 szavazat, 6 delegált);

 

+ A milliárdos New York-i expolgármester Michael Bloomberg 19 százalékon (4 797 szavazat, 0 delegált);

 

+ South Bend kisvárosának volt polgármestere, az első két fordulóban brillírozó Pete Buttigieg 12 százalékon (115 717 szavazat, 22 delegált);

 

+ A baloldali massachusettsi szenátor Elizabeth Warren 11 százalékon (62 361 szavazat, 8 delegált);

 

+ A liberális minnesotai szenátor, a New Hampshire-ben váratlanul jól teljesítő Amy Klobuchar 5 száazlékon (79 895 szavazat, 7 delegált);

 

+ A másik két, lényegében esélytelen jelölt Tulsi Gabbard és Tom Steyer 1 százalék alatt, delegáltak nélkül állnak.

 

Vagyis az utóbbi hetekben jelentősen átrendeződött a terep az első két forduló után: Bernie Sanders továbbra is magabiztosan vezeti a mezőnyt, Joe Biden iowai és New Hampshire-i gyenge teljesítménye miatt már nincs olyan közvélemény-kutatás, ami az első helyre mérné Obama korábbi alelnökét, míg Pete Buttigieg eddig nem tudta országosan növelni a támogatottságát, annak ellenére, hogy eddig nagyon jól szerepelt az indianai South Bend polgármestere. Elizabeth Warren pedig a kezdeti, erős mérések óta nagyon megtorpant: míg tavaly novemberig az egyik legtámogatottabb jelölt volt 20 százalékpont feletti eredménnyel, azóta 10-15 százalékpont között stagnál.

 

És akkor ott van Micahel Bloomberg, aki eddig se Iowában és se New Hampshire-ben nem csinált semmi értelmezhetőt, országosan mégis 19 százalékponttal a harmadik helyre mérik, amivel 13 százalékponttal növelte támogatottságát a január végi mérések óta.

 

 

Régi elemek, új megoldások

 

A hirtelen jött népszerűség egyrészt a milliárdos nem hétköznapi kampánystratégiájában rejlik: Bloomberg ugyanis meglepő módon elengedte az első, kisebb februári előválasztásokat, és csak is a március 3-án esedékes szuperkeddre összpontosít, amikor egyszerre 15 államban, illetve a külföldön élő, demokrataként regisztrált szavazók fognak majd szavazni. Aki ezen a napon a legtöbb delegáltat megszerzi, annak már igen jó esélyei vannak az elnökjelöltség megszerzésére is.

 

Bloomberg pedig eddig csak a szuperkedd államaiban kampányolt személyesen, illetve már több, mint 100 millió dollárt költött reklámra csak ezekben az államokban.

 

De nem csak a kampány-, hanem a reklámstratégiája is rendhagyó. Például a február 2-i Super Bowl közben kétszer is leadták egy-egy reklámját, amiért így 11,2 millió dollárt fizetett. Ez hatásosnak is bizonyult: aznap az Egyesült Államokban indított Google-keresések között már a top20-ba került, ami nem meglepő annak fényében, hogy idén 148 millióan nézték csak az Államokban az NFL döntőjének legalább egy részét. Igaz, a hirtelen érdeklődés betudható annak is, hogy sokan csak ekkor tudhatták meg először, hogy a milliárdos is versenybe száll a demokrata elnökjelöltségért, de azóta is folyamatosan növekszik a keresések száma.

 

 

Azonban nemcsak a Super Bowl volt az egyetlen szokványostól eltérő kampányeleme a milliárdosnak. Legutóbb azzal került hírekbe a januárban még stabilan 5 százalék körülre mért politikus, hogy

 

Instagramon lévő mémoldalaknak fizet azért, hogy olyan mémeket készítsenek és osszanak meg a profiljaikon, melyekben Bloomberget pozitív színben tüntetik fel.

 

Ezzel egyrészt a fiatalabb szavazókat tudja elérni, hiszen az Y és Z generáció (előbbi az 1980 és 1995 között, utóbbi az 1995 után születtek tartoznak bele) tagjai életük nagy részét az online térben töltik: itt kommunikálnak, ismerkednek, de akár vásárolnak is. Ezért nem véletlen Bloomberg ilyen irányú kampányolása, hiszen a fiatalabbakra gyakran nagyobb hatással bír egy általuk követett híresség szava, mint a klasszikus tévé-, illetve rádióreklámok.

 

De Bloomberg a klasszikus reklámelemeket sem veti meg, és így is már az egyik legtöbbet költötte az aspiránsok közül reklámokra: csak 2019 utolsó negyedében 188 millió dollárt költött jelöltségének népszerűsítésére, amiből 132 milliót tévés, 8,2 millió dollárt pedig online reklámokra költött. 2020 januárjáig pedig ez a szám 300 millió dollár környékére emelkedett. Igaz, vagyonát tekintve Bloomberg a világ 8. leggazdagabb embere: a Forbes szerint érdekeltségei és személyes vagyona 53,4 milliárd dollár körül lehet, így van miből finanszíroznia kampányát.

 

December 24-én pedig azzal került a hírekbe, hogy röhejes bérért börtönmunkásokkal végezteti a telefonos kampányát Kaliforniában. Később ezt azzal magyarázta, hogy nem tudta, hogy a céget, akit megbíztak a kampánnyal, börtönmunkásokat is alkalmaz, de azóta szerződést bontottak. Ebből azért lett botrány, mivel a börtönmunkásokra a legtöbb államban bérplafon vonatkozik – például Oklahoma államban, ahonnan az ominózus hívások is indultak, ez havi 27 dollár, azaz mindössze 8 400 forint. A telefonos kampánnyal megbízott cég vezetője cáfolta, hogy csak ennyit fizetnének, elmondása szerint az állami minimumot, óránként 7,25 dollárt fizettek a büntetésüket töltő munkásoknak, de az Intercept kérdéseire az állami végrehajtás nem válaszolt, hogy valójában mennyit is kereshetnek így a börtönmunkások.

 

BIZONYOS ÁLLAMOKBAN AKÁR 18 DOLLÁRT IS KERESNEK ÓRÁNKÉNT A BLOOMBERG KAMPÁNY ÖNKÉNTESEI. 

 

De a pénzét nem csak reklámokra költi Bloomberg: amikor bejelentette elindulását, összesen 800 ezer dollár értékben adományozott a Demokrata Pártnak országszerte, ami miatt például Bernie Sanders azzal vádolja, hogy meg akarja vásárolni magának a jelöltséget. De ezenkívül Bloomberg a teljes kampánycsapatát busásan megfizeti: egyrészt az olyan munkákat, amiket általában az ingyen dolgozó önkéntesek látnak el, azért is fizetést ad - Kaliforniában például óránként 18 dollárt - , de ezenkívül más jelöltek kampánystábjából is megkeresnek középvezetőket, hogy segítsék inkább az ő kampányát, cserébe megduplázzák a fizetését és fix szerződést kap novemberig, annak ellenére, hogy végül lehet, nem is ő szerzi meg a jelöltséget. Emiatt több államban is nehéz helyzetbe került a többi jelölt kampánya, hiszen nehezen találnak embereket, akik a kopogtatást elvégezzék.

 

Elég lehet-e csak a pénz a jelöltség behúzására?

 

Eddig úgy tűnik, hogyha a jelöltséget nem is húzza be, az biztos, hogy pénzével óriási előnyre tett szert. Nem véletlen, hogy a milliárdosok megadóztatásáért és egy igazságosabb újraelosztási rendszerért harcoló Bernie Sanders azt nyilatkozta, hogy Bloomberg is a korrupt amerikai rendszer része, mondván „milliókat költ arra, hogy megvásárolja a választásokat.” Ezzel egyidőben Pete Buttigiegnek is nekiment a vermonti szenátor, hiszen az ő kampányát is a leggazdagabb amerikaiak pénzelik, emiatt Sanders szerint nehezen beszélhetünk igazságos demokráciáról. De rajta kívül a többi elnökjelölt aspiráns is kritizálta Bloomberget: Buttigieg egyenesen Donald Trumphoz hasonlította Bloomberget, mondván, mindketten ugyanolyan szexista kultúrát alakítottak ki a vállalataiknál, Elizabeth Warren pedig azt a rasszista megszólalását hozta fel Bloombergnek, amikor még New York-i polgármesterként arról beszélt, hogy a 2008-as gazdasági világválságról a bankok tehetnek, mert afroamerikaiaknak adtak hiteleket.

 

Annak ellenére, hogy az eddigi előválasztási folyamatban Bloomberg nem vett részt, elképzelhető, hogy a nevadai előválasztás előtti, február 19-én tartott vitán már ott lesz, amire eddig nem volt példa olyantól, aki eddig egyáltalán nem kampányolt a már leszavazott államokban.

 

Jelenleg Bloomberg még nem is teljesíti vitán való részvételhez a kritériumokat (10 százalék feletti támogatottság 4 különböző országos közvélemény-kutatásban vagy 12 százaléknyi támogatottság két korán választó államban). Amy Klobuchar, a New Hampshire-ben meglepetést okozó minnesotai szenátor például már jelezte is, hogy jó lenne, ha Bloomberg is részt venne a vitán, hogy a 30 másodperces reklámjain kívül is megismerhessék a választók, mit is gondol Bloomberg a világról és mit változtatna meg Amerikán.

 

Klobuchar kijelentésének elsősorjában stratégiai okai vannak. Bloomberg majdhogynem végtelen pénzt költhet reklámra, ezzel pedig a többi jelölttel szemben hatalmas előnyre tesz szert.

 

Ráadásul azzal, hogy vitán eddig nem is vett részt, biztonsági játékot folytat, hiszen így nem is tud rontani a megítélésén a korábbi New York-i polgármester.

 

Bloomberg reklámjaiból eddig azt tudni, hogy magát mérsékelt jelöltként középre pozíciónálja és elnökként a szigorítana a fegyvertartáson és sok fejlesztést is ígért: például az oktatást és az egészségbiztosítási rendszer reformját is ígéri, és megduplázná a hajléktalanellátásra fordítandó föderális büdzsét is, így csökkentve az utcára kerültek számát. Azonban az ígéretek mögött nincs részletesen kidolgozott szakpolitika, mindössze csak jól hangzó tervek a „Mike will get it done”, azaz „Mike megcsinálja” jelszóval kampányoló milliárdostól.

 

 

Ennek ellenére a nészerűséglistákon gyorsan tör előre Bloomberg: eddig főleg a gyengélkedő és eddig bőven az elvárások alatt teljesítő korábbi alelnökkel, Bidennel szemben tudta növelni támogatottságát. Ezenívül Bloomberget támogatják a második legtöbben a Demokrata Párton belül, így ha Biden továbbra is gyengén fog szerepelni, könnyen veheti át a helyét annak ellenére, hogy az előválasztások eredményei alapján eddig Pete Buttigieg tűnt eddig a legvalószínűbb jelöltnek erre.

 

Azonban kérdés, meddig tud Bloomberg valódi konfrontáció nélkül kampányolni, és mikor kerül majd olyan helyzetbe, amikor nehéz kérdésekre is válaszolnia kell majd,

 

nem pedig csak 30 másodperces reklámokban és kampányeseményeken kommunikálnia egyirányúan a választók felé.

 

Ha a szuperkeddig valóban kihúzza a korábbi New York-i polgármester, akkor elképzelhető, hogy meglepetést tud okozni. Ebben az esetben viszont egyre erősebben vetül fel a kérdés: mennyire igazságos az amerikai politikai rendszer, és mennyiben demokratikusak a pártok előválasztásai?

 

A demokrata előválasztások február 3-án kezdődtek Iowában és egészen június közepéig tartanak, azonban vélhetően március 3-án, a szuperkedden már sejthető lesz az elnökjelölt kiléte. Az Azonnali a helyszínen lesz a szuperkedd idején is, hiszen Győri Boldizsár már január közepe óta tudósít a Sanders-kampány tagjaként az előválasztás aktuális helyszíneiről. Az amerikai választások pedig november 3-án lesznek, ahol az elnök mellett még a teljes Képviselőházat és a Szenátus harmadát választják meg, illetve 11 államban és két társult államban a kormányzó személyéről is döntenek.

 

FOTÓK: Mike Bloomberg (Facebook)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

Január végén szatirikus cikkben képzeltük el, hogyan kezeli majd a hazai média és politika a koronavírus megjelenését. Mivel már benne vagyunk, nézzük meg, miben lett igazunk!

A személyi jövedelemadónk 1 százalékáról május 20-ig rendelkezhetünk, és könnyen segíthetünk belőle a koronavírus elleni harcban: szinte minden kórháznak van alapítványa, ahová adakozhatunk.

Az intenzíven fekvők 45 százaléka pedig 60 év alatti: már csak ezért is érdemes nem csak az időseknek komolyan venni a korlátozásokat.

A határok zárva, a gondozói ágazat létszámhiánya fenyegető. Alsó-Ausztria úgy reagál a kialakult szituációra, hogy Romániából, valamint Bulgáriából hozatja be a szükséges gondozói személyzetet. Repülőn.

Az Ékszer TV munkatársai ráadásul úgy hirdették, hogy 60 ezer forintról árazták le az így is aranyáron mért termékeket.

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás