A világ nyolcadik leggazdagabb emberének számító Mike Bloombergről, New York volt polgármesteréről nem sokat beszél a magyar média, pedig gőzerővel kampányol a demokrata elnökjelöltségért és már 19 százalékra, a harmadik helyre mérik. De milyen esélyekkel indul és miként kampányol a világ egyik leggazdagabb embere? És lehet-e csak pénzzel elnökválasztást nyerni? Kampányelemzés.
Még tavaly november végén jelentette be a milliárdos New York-i expolgármester Michael Bloomberg, hogy ő is részt vesz a demokrata elnökjelölt-aspiránsi versenyben. Ugyan az iowai kaukusznál még egyáltalán nem kampányolt a helyszínen és New Hampshire-ben sem jelent meg hatalmas erőkkel (az iowai előválasztási eredményről itt, a New Hampshire-i eredményekről pedig itt írtunk részletes elemzést), így is már hatalmas összegeket költött nem túl szokványos kampányára a milliárdos.
Miután az első két fordulót így lényegében kihagyta, s ezért nem is szerzett magának delegáltakat, ezért is meglepetés, hogy
megelőzve az eddig várakozásokat felülmúló és legtöbb delegálttal rendelkező Pete Buttigieget és a tavaly még esélyesként induló, azonban azóta újítani nem tudó Elizabeth Warrent.
Jelenleg ugyanis így néz ki a demokrata elnökjelölt aspiránsok támogatottsága a különböző közvélemény-kutatások mérésének átlaga alapján (zárójelben a jelöltek eddig elért eredményei):
+ A demokratikus szocialista Bernie Sanders 23 százalékon (122 194 leadott szavazat, 21 delegált);
+ Obama volt alelnöke, a déli demokraták közt népszerű centrista Joe Biden 19 százalékkon (48 541 szavazat, 6 delegált);
+ A milliárdos New York-i expolgármester Michael Bloomberg 19 százalékon (4 797 szavazat, 0 delegált);
+ South Bend kisvárosának volt polgármestere, az első két fordulóban brillírozó Pete Buttigieg 12 százalékon (115 717 szavazat, 22 delegált);
+ A baloldali massachusettsi szenátor Elizabeth Warren 11 százalékon (62 361 szavazat, 8 delegált);
+ A liberális minnesotai szenátor, a New Hampshire-ben váratlanul jól teljesítő Amy Klobuchar 5 száazlékon (79 895 szavazat, 7 delegált);
+ A másik két, lényegében esélytelen jelölt Tulsi Gabbard és Tom Steyer 1 százalék alatt, delegáltak nélkül állnak.
Vagyis az utóbbi hetekben jelentősen átrendeződött a terep az első két forduló után: Bernie Sanders továbbra is magabiztosan vezeti a mezőnyt, Joe Biden iowai és New Hampshire-i gyenge teljesítménye miatt már nincs olyan közvélemény-kutatás, ami az első helyre mérné Obama korábbi alelnökét, míg Pete Buttigieg eddig nem tudta országosan növelni a támogatottságát, annak ellenére, hogy eddig nagyon jól szerepelt az indianai South Bend polgármestere. Elizabeth Warren pedig a kezdeti, erős mérések óta nagyon megtorpant: míg tavaly novemberig az egyik legtámogatottabb jelölt volt 20 százalékpont feletti eredménnyel, azóta 10-15 százalékpont között stagnál.
És akkor ott van Micahel Bloomberg, aki eddig se Iowában és se New Hampshire-ben nem csinált semmi értelmezhetőt, országosan mégis 19 százalékponttal a harmadik helyre mérik, amivel 13 százalékponttal növelte támogatottságát a január végi mérések óta.
Régi elemek, új megoldások
A hirtelen jött népszerűség egyrészt a milliárdos nem hétköznapi kampánystratégiájában rejlik: Bloomberg ugyanis meglepő módon elengedte az első, kisebb februári előválasztásokat, és csak is a március 3-án esedékes szuperkeddre összpontosít, amikor egyszerre 15 államban, illetve a külföldön élő, demokrataként regisztrált szavazók fognak majd szavazni. Aki ezen a napon a legtöbb delegáltat megszerzi, annak már igen jó esélyei vannak az elnökjelöltség megszerzésére is.
De nem csak a kampány-, hanem a reklámstratégiája is rendhagyó. Például a február 2-i Super Bowl közben kétszer is leadták egy-egy reklámját, amiért így 11,2 millió dollárt fizetett. Ez hatásosnak is bizonyult: aznap az Egyesült Államokban indított Google-keresések között már a top20-ba került, ami nem meglepő annak fényében, hogy idén 148 millióan nézték csak az Államokban az NFL döntőjének legalább egy részét. Igaz, a hirtelen érdeklődés betudható annak is, hogy sokan csak ekkor tudhatták meg először, hogy a milliárdos is versenybe száll a demokrata elnökjelöltségért, de azóta is folyamatosan növekszik a keresések száma.
Azonban nemcsak a Super Bowl volt az egyetlen szokványostól eltérő kampányeleme a milliárdosnak. Legutóbb azzal került hírekbe a januárban még stabilan 5 százalék körülre mért politikus, hogy
Ezzel egyrészt a fiatalabb szavazókat tudja elérni, hiszen az Y és Z generáció (előbbi az 1980 és 1995 között, utóbbi az 1995 után születtek tartoznak bele) tagjai életük nagy részét az online térben töltik: itt kommunikálnak, ismerkednek, de akár vásárolnak is. Ezért nem véletlen Bloomberg ilyen irányú kampányolása, hiszen a fiatalabbakra gyakran nagyobb hatással bír egy általuk követett híresség szava, mint a klasszikus tévé-, illetve rádióreklámok.
De Bloomberg a klasszikus reklámelemeket sem veti meg, és így is már az egyik legtöbbet költötte az aspiránsok közül reklámokra: csak 2019 utolsó negyedében 188 millió dollárt költött jelöltségének népszerűsítésére, amiből 132 milliót tévés, 8,2 millió dollárt pedig online reklámokra költött. 2020 januárjáig pedig ez a szám 300 millió dollár környékére emelkedett. Igaz, vagyonát tekintve Bloomberg a világ 8. leggazdagabb embere: a Forbes szerint érdekeltségei és személyes vagyona 53,4 milliárd dollár körül lehet, így van miből finanszíroznia kampányát.
December 24-én pedig azzal került a hírekbe, hogy röhejes bérért börtönmunkásokkal végezteti a telefonos kampányát Kaliforniában. Később ezt azzal magyarázta, hogy nem tudta, hogy a céget, akit megbíztak a kampánnyal, börtönmunkásokat is alkalmaz, de azóta szerződést bontottak. Ebből azért lett botrány, mivel a börtönmunkásokra a legtöbb államban bérplafon vonatkozik – például Oklahoma államban, ahonnan az ominózus hívások is indultak, ez havi 27 dollár, azaz mindössze 8 400 forint. A telefonos kampánnyal megbízott cég vezetője cáfolta, hogy csak ennyit fizetnének, elmondása szerint az állami minimumot, óránként 7,25 dollárt fizettek a büntetésüket töltő munkásoknak, de az Intercept kérdéseire az állami végrehajtás nem válaszolt, hogy valójában mennyit is kereshetnek így a börtönmunkások.
De a pénzét nem csak reklámokra költi Bloomberg: amikor bejelentette elindulását, összesen 800 ezer dollár értékben adományozott a Demokrata Pártnak országszerte, ami miatt például Bernie Sanders azzal vádolja, hogy meg akarja vásárolni magának a jelöltséget. De ezenkívül Bloomberg a teljes kampánycsapatát busásan megfizeti: egyrészt az olyan munkákat, amiket általában az ingyen dolgozó önkéntesek látnak el, azért is fizetést ad - Kaliforniában például óránként 18 dollárt - , de ezenkívül más jelöltek kampánystábjából is megkeresnek középvezetőket, hogy segítsék inkább az ő kampányát, cserébe megduplázzák a fizetését és fix szerződést kap novemberig, annak ellenére, hogy végül lehet, nem is ő szerzi meg a jelöltséget. Emiatt több államban is nehéz helyzetbe került a többi jelölt kampánya, hiszen nehezen találnak embereket, akik a kopogtatást elvégezzék.
Elég lehet-e csak a pénz a jelöltség behúzására?
Eddig úgy tűnik, hogyha a jelöltséget nem is húzza be, az biztos, hogy pénzével óriási előnyre tett szert. Nem véletlen, hogy a milliárdosok megadóztatásáért és egy igazságosabb újraelosztási rendszerért harcoló Bernie Sanders azt nyilatkozta, hogy Bloomberg is a korrupt amerikai rendszer része, mondván „milliókat költ arra, hogy megvásárolja a választásokat.” Ezzel egyidőben Pete Buttigiegnek is nekiment a vermonti szenátor, hiszen az ő kampányát is a leggazdagabb amerikaiak pénzelik, emiatt Sanders szerint nehezen beszélhetünk igazságos demokráciáról. De rajta kívül a többi elnökjelölt aspiráns is kritizálta Bloomberget: Buttigieg egyenesen Donald Trumphoz hasonlította Bloomberget, mondván, mindketten ugyanolyan szexista kultúrát alakítottak ki a vállalataiknál, Elizabeth Warren pedig azt a rasszista megszólalását hozta fel Bloombergnek, amikor még New York-i polgármesterként arról beszélt, hogy a 2008-as gazdasági világválságról a bankok tehetnek, mert afroamerikaiaknak adtak hiteleket.
Annak ellenére, hogy az eddigi előválasztási folyamatban Bloomberg nem vett részt, elképzelhető, hogy a nevadai előválasztás előtti, február 19-én tartott vitán már ott lesz, amire eddig nem volt példa olyantól, aki eddig egyáltalán nem kampányolt a már leszavazott államokban.
Jelenleg Bloomberg még nem is teljesíti vitán való részvételhez a kritériumokat (10 százalék feletti támogatottság 4 különböző országos közvélemény-kutatásban vagy 12 százaléknyi támogatottság két korán választó államban). Amy Klobuchar, a New Hampshire-ben meglepetést okozó minnesotai szenátor például már jelezte is, hogy jó lenne, ha Bloomberg is részt venne a vitán, hogy a 30 másodperces reklámjain kívül is megismerhessék a választók, mit is gondol Bloomberg a világról és mit változtatna meg Amerikán.
Klobuchar kijelentésének elsősorjában stratégiai okai vannak. Bloomberg majdhogynem végtelen pénzt költhet reklámra, ezzel pedig a többi jelölttel szemben hatalmas előnyre tesz szert.
Bloomberg reklámjaiból eddig azt tudni, hogy magát mérsékelt jelöltként középre pozíciónálja és elnökként a szigorítana a fegyvertartáson és sok fejlesztést is ígért: például az oktatást és az egészségbiztosítási rendszer reformját is ígéri, és megduplázná a hajléktalanellátásra fordítandó föderális büdzsét is, így csökkentve az utcára kerültek számát. Azonban az ígéretek mögött nincs részletesen kidolgozott szakpolitika, mindössze csak jól hangzó tervek a „Mike will get it done”, azaz „Mike megcsinálja” jelszóval kampányoló milliárdostól.
Ennek ellenére a nészerűséglistákon gyorsan tör előre Bloomberg: eddig főleg a gyengélkedő és eddig bőven az elvárások alatt teljesítő korábbi alelnökkel, Bidennel szemben tudta növelni támogatottságát. Ezenívül Bloomberget támogatják a második legtöbben a Demokrata Párton belül, így ha Biden továbbra is gyengén fog szerepelni, könnyen veheti át a helyét annak ellenére, hogy az előválasztások eredményei alapján eddig Pete Buttigieg tűnt eddig a legvalószínűbb jelöltnek erre.
nem pedig csak 30 másodperces reklámokban és kampányeseményeken kommunikálnia egyirányúan a választók felé.
Ha a szuperkeddig valóban kihúzza a korábbi New York-i polgármester, akkor elképzelhető, hogy meglepetést tud okozni. Ebben az esetben viszont egyre erősebben vetül fel a kérdés: mennyire igazságos az amerikai politikai rendszer, és mennyiben demokratikusak a pártok előválasztásai?
A demokrata előválasztások február 3-án kezdődtek Iowában és egészen június közepéig tartanak, azonban vélhetően március 3-án, a szuperkedden már sejthető lesz az elnökjelölt kiléte. Az Azonnali a helyszínen lesz a szuperkedd idején is, hiszen Győri Boldizsár már január közepe óta tudósít a Sanders-kampány tagjaként az előválasztás aktuális helyszíneiről. Az amerikai választások pedig november 3-án lesznek, ahol az elnök mellett még a teljes Képviselőházat és a Szenátus harmadát választják meg, illetve 11 államban és két társult államban a kormányzó személyéről is döntenek.
FOTÓK: Mike Bloomberg (Facebook)
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.