Újabb államokban kapott ki Bernie Sanders, de tud-e még fordítani?

Szerző: Győri Boldizsár

2020.03.11. 10:59

Megtorpant Bernie Sanders demokrata elnökjelölt-aspiránsi kampánya Joe Biden szuperkeddi meglepetésgyőzelmeit követően. Biden a március 10-i előválasztásokon is csont nélkül húzott be négy fontos államot is a hatból. De mik a tanulságok a Bernie-kampány számára, van-e még kiút a helyzetből, és mit tudtunk meg a Sanderst támogató bázisról?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Komoly ütést kapott a Bernie Sanders-kampány a szuperkeddi eredményekkel: az összes elnyerhető delegált egyharmadáról döntő napon centrista ellenfele, Joe Biden gyakorlatilag minden fontos államban megszerezte a relatív többséget, kivéve Kaliforniában. Még az előzetesen Sanders számára esélyes Texasban is nyerni tudott Obama volt alelnöke, aki ezután nem csak az országos közvéleménykutatásokban vette át a vezetést (36-30 Biden javára), hanem a delegáltak számában is (664-573).

Egy héttel később, március tizedikén újabb hat államban szavaztak, melyek közül messze a legkövérebb falat Michigan volt, százhuszonöt delegálttal: ezzel szemben Sanders Michiganben 53-36 arányban kapott ki Bidentől, ráadásul az eredmények jelenlegi állása szerint a hat március tizedikén szavazó államból négyet az Obama-alelnök Biden vitt el. Washingtonban egyelőre fej-fej mellett áll a két jelölt, itt még lehetletlen lenne eredményt hirdetni, míg Sanders egyedül a kevéssé jelentős, csupán 18 delegáltat hozó Észak-Dakotában vezet egyértelműen.

A mostaniaknál kedvezőbb államok viszont már nem nagyon lesznek az étlapon a kampánynak,

vagyis Sandersnek a keddi vereség után sokkal nehezebb dolga lesz, ha le akarja dolgozni immár jelentősebb hátrányát.

Mivel a két jelentősebb államot, Michigant és Idahot Biden nyerte meg, Missourit és Missisippit pedig kiütéssel hozta, összesen immár 823 delegáltattal áll az élen Bernie Sanders 663-val szemben. Nagyon nehéz dolga lesz innentől Bernie Sandersnek, egyik esélye a március tizenötödikei tévévitán immár szemtől-szemben vitázni Joe Bidennel, akinek nagyon rosszul kéne szerepelnie, hogy Bernie Sanders lélegzethez jusson.

Akinek halálhírét keltik, sokáig fog élni

Hogyan fordulhatott ekkorát a mezőny? Hiszen egy-két hete, a szuperkedd előtt még úgy tűnt, a Sanders-gőzös megállíthatatlan, és ezzel a demokrata establishment is kezd megbékélni, vagy legalábbis berendezkedni. Tegyünk egy kis múltbéli kitérőt, egészen február elejére, Iowáig visszatekintve. A kaukuszokból úgy jött ki Bernie, hogy sokáig nem voltak eredmények, ráadásul megosztott első helyen végzett (a hívei szemében) Pete Buttigieg-dzsel (utóbbi nyerte a legtöbb delegáltat, míg Bernie a szavazatok relatív többségét kapta meg). Ez pedig feltüzelte Sanders bázisát.

Szorosan bár, de Iowa után vitathatatlanul megnyerte New-Hampshire-t – itt azonban már látszott, hogy közel sem olyan széles és diverz a bázisa, mint ahogy azt egyébként kommunikálta a jelölt („multi-generational, multi-racial, grassroots movement”): a valóságban sajnos az idősebbeket és az afroamerikaiakat eddig nem tudta megszólítani a kampány. Nevadában egy elsöprő Bernie-győzelem következett, nagyon hasonló okokból, amiért egy héttel később Biden is fölényesen nyerte Dél-Karolinát: az államban rengeteg a latinó, akik közt Bernie Sanders felettébb népszerű – ahogy Joe Biden is az a Dél-Karolinai demokrata szavazótábort zömében alkotó afroamerikaiak között.

Nem történt tehát nagy meglepetés: a sajtó viszont mindkét győzelmet úgy tálalta, mintha valami váratlan és rendkívüli dolog történt volna,

valami olyasmi, amit nem mértek amúgy már fél éve a közvélemény-kutatások. Részben jogosan ugyanis jónéhány olyan lökést is kapott a Biden-kampány, amit csak a legeslegjobban értesültek tudhattak előre: nevezetesen, hogy Dél-Karolina legbefolyásosabb afroamerikai politikusa, Jim Clyburn endorseolja Bident, és az, hogy ezt követően másfél nap alatt enged a valószínűleg hatalmas nyomásnak három jelölt is, és kilép: közülük két centristább politikus, Amy Klobuchar és Pete Buttigieg pedig endorseolta Bident. A március tizedikei győzelmek után pedig Andrew Yang, korábbi elnökjelölt-aspiráns is nyilvánosan kiállt a volt alelnök mellett.

Világossá vált tehát a szuperkedd előtt, hogy a mérsékelt demokratáknak ki lesz a jelöltje, és ezt a szavazók is tudták (el is szivárogtak Bloombergtől: egy YouTube-reklám nem alakít ki mély kapcsolódást egy jelölt iránt). Ritkán érzik azt a választók a háromszázmilliós Egyesült Államokban, hogy valóban befolyásolhatják a nagypolitika menetét. A dél-karolinai választók pedig pontosan ezt hallgatták a szavazás előtt már egy hónapig, hogy ők lettek kiválasztva, hogy megmentsék Joe Biden kampányát:

kaptak egy hatalmas „mi is számítunk” gombot, és úgy rátenyereltek, ahogy csak tudtak.

Dél-Karolina egy republikánus állam, az itteni demokraták valószínűleg utoljára kerültek be a hírekbe 2024-ig.

De akkor mi történt a szuperkedden?

Biden fordított, mostantól it's his race to lose.

Nem először rendeződött át a verseny január vége óta, ha visszaemlékszünk, Biden első számú esélyesként várta Iowát, majd hatalmas mélyrepülésbe kezdett, amit Dél-Karolina állított meg, három állam után. Ami szintén bebizonyosodott, hogy

Bernie Sandersnek nem sikerült kiépítenie a generációkon és rasszokon átívelő koalícióját, és a saját szavazóinak a mozgósítása (már ha sikerül) nem lesz elég, hogy egy kritikus tömeget képezzen.

Ennek voltak jelei: New Hampshire-ben nem szakított akkorát, mint azt várni lehetett volna, és Dél-Karolinában nem volt képes Obama volt alelnökétől elszipkázni az afroamerikai szavazókat, ennek számtalan oka lehet: a demokrata afroameirkaiak általánosságban konzervatívabbak, ezért Biden mérsékeltsége (aki ráadásul az első afroamerikai elnök alelnöke volt) náluk jobban fekszik.

Mi a szerepe a médiának?

A sajtó szereti az esélytelent kicsit segíteni, az élen járó politikust pedig megszorongatni: ezek a boxing movie-felállások nagyon egyszerű és fogyasztható narratívát kínálnak az underdog versenyzővel, aki ráadásul már egy kicsit öreg is ahhoz, hogy ringbe szálljon, de nem adja fel, és a meccs végén lassított felvételen feláll (Biden hetvennyolc éves, ez a felállás neki tíz napba került), és beviszi a győztes ütést (Dél-Karolina, szuperkedd Texas-szal, Maine-nel, Massachusetts-szel).

Ahhoz, hogy Bernie kiszélesítse a bázisát, el kell kezdenie úgy kommunikálni, hogy azok az emberek is megértsék, hogy miről beszél, akik először hallgatják őt. Jó példa erre a szuperkedd estéjén elmondott beszéde, amiben elhangzott a varázsszó, a Medicare for all, azaz állami egészségügy mindenkinek, adóból finanszírozott ellátás – absztrakt elképzelések ezek Amerikában. Ehhez képest Biden csak annyit mondott: no more surprise checks, azaz, ne legyen több meglepő(en drága) kórházi számla – ezt az is megérti, aki először hallja, és rögtön azonosulni tud vele.

Sandersnek meg kell tanulnia úgy kommunikálni, mintha az egész Egyesült Államok elnöke szeretne lenni, nem csak a negyven év alattiaké.

Ez a verseny már számtalanszor megfordult, nincs még vége, de Mike Bloomberg kilépésével Biden immár egy személyben egyesíti a mérsékelt szavazókat, és záporoznak hozzá az endorsementek . Csak az elmúlt napokban kiállt mellette Cory Booker, Beto O'Rourke, Kamala Harris, Andrew Yang (korábbi elnökjelölt-aspiránsok és szenátorok), valamint Deval Patrick, Massachusetts volt kormányzója. Ekkora kaliberű politikusokat Bernie Sanders közel sem tud felmutatni. A delegáltak több mint fele még kiosztásra vár, de az elkövetkező államok szinte mindegyikében Biden vezet.

Győri Boldizsár január közepe óta az előválasztások aktuális helyszíneiről tudósítja az Azonnalit a Sanders-kampány tagjaként.

FOTÓ: Bernie Sanders / Facebook