+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Győri Boldizsár
2020. március 11. szerda, 10:59
Megtorpant Bernie Sanders demokrata elnökjelölt-aspiránsi kampánya Joe Biden szuperkeddi meglepetésgyőzelmeit követően. Biden a március 10-i előválasztásokon is csont nélkül húzott be négy fontos államot is a hatból. De mik a tanulságok a Bernie-kampány számára, van-e még kiút a helyzetből, és mit tudtunk meg a Sanderst támogató bázisról?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Komoly ütést kapott a Bernie Sanders-kampány a szuperkeddi eredményekkel: az összes elnyerhető delegált egyharmadáról döntő napon centrista ellenfele, Joe Biden gyakorlatilag minden fontos államban megszerezte a relatív többséget, kivéve Kaliforniában. Még az előzetesen Sanders számára esélyes Texasban is nyerni tudott Obama volt alelnöke, aki ezután nem csak az országos közvéleménykutatásokban vette át a vezetést (36-30 Biden javára), hanem a delegáltak számában is (664-573).

 

Egy héttel később, március tizedikén újabb hat államban szavaztak, melyek közül messze a legkövérebb falat Michigan volt, százhuszonöt delegálttal: ezzel szemben Sanders Michiganben 53-36 arányban kapott ki Bidentől, ráadásul az eredmények jelenlegi állása szerint a hat március tizedikén szavazó államból négyet az Obama-alelnök Biden vitt el. Washingtonban egyelőre fej-fej mellett áll a két jelölt, itt még lehetletlen lenne eredményt hirdetni, míg Sanders egyedül a kevéssé jelentős, csupán 18 delegáltat hozó Észak-Dakotában vezet egyértelműen.

 

A mostaniaknál kedvezőbb államok viszont már nem nagyon lesznek az étlapon a kampánynak,

 

vagyis Sandersnek a keddi vereség után sokkal nehezebb dolga lesz, ha le akarja dolgozni immár jelentősebb hátrányát.

 

Mivel a két jelentősebb államot, Michigant és Idahot Biden nyerte meg, Missourit és Missisippit pedig kiütéssel hozta, összesen immár 823 delegáltattal áll az élen Bernie Sanders 663-val szemben. Nagyon nehéz dolga lesz innentől Bernie Sandersnek, egyik esélye a március tizenötödikei tévévitán immár szemtől-szemben vitázni Joe Bidennel, akinek nagyon rosszul kéne szerepelnie, hogy Bernie Sanders lélegzethez jusson. 

 

Akinek halálhírét keltik, sokáig fog élni

 

Hogyan fordulhatott ekkorát a mezőny? Hiszen egy-két hete, a szuperkedd előtt még úgy tűnt, a Sanders-gőzös megállíthatatlan, és ezzel a demokrata establishment is kezd megbékélni, vagy legalábbis berendezkedni. Tegyünk egy kis múltbéli kitérőt, egészen február elejére, Iowáig visszatekintve. A kaukuszokból úgy jött ki Bernie, hogy sokáig nem voltak eredmények, ráadásul megosztott első helyen végzett (a hívei szemében) Pete Buttigieg-dzsel (utóbbi nyerte a legtöbb delegáltat, míg Bernie a szavazatok relatív többségét kapta meg). Ez pedig feltüzelte Sanders bázisát.

 

Szorosan bár, de Iowa után vitathatatlanul megnyerte New-Hampshire-t – itt azonban már látszott, hogy közel sem olyan széles és diverz a bázisa, mint ahogy azt egyébként kommunikálta a jelölt („multi-generational, multi-racial, grassroots movement”): a valóságban sajnos az idősebbeket és az afroamerikaiakat eddig nem tudta megszólítani a kampány. Nevadában egy elsöprő Bernie-győzelem következett, nagyon hasonló okokból, amiért egy héttel később Biden is fölényesen nyerte Dél-Karolinát: az államban rengeteg a latinó, akik közt Bernie Sanders felettébb népszerű – ahogy Joe Biden is az a Dél-Karolinai demokrata szavazótábort zömében alkotó afroamerikaiak között.

 

Nem történt tehát nagy meglepetés: a sajtó viszont mindkét győzelmet úgy tálalta, mintha valami váratlan és rendkívüli dolog történt volna,

 

valami olyasmi, amit nem mértek amúgy már fél éve a közvélemény-kutatások. Részben jogosan ugyanis jónéhány olyan lökést is kapott a Biden-kampány, amit csak a legeslegjobban értesültek tudhattak előre: nevezetesen, hogy Dél-Karolina legbefolyásosabb afroamerikai politikusa, Jim Clyburn endorseolja Bident, és az, hogy ezt követően másfél nap alatt enged a valószínűleg hatalmas nyomásnak három jelölt is, és kilép: közülük két centristább politikus, Amy Klobuchar és Pete Buttigieg pedig endorseolta Bident. A március tizedikei győzelmek után pedig Andrew Yang, korábbi elnökjelölt-aspiráns is nyilvánosan kiállt a volt alelnök mellett.

 

Világossá vált tehát a szuperkedd előtt, hogy a mérsékelt demokratáknak ki lesz a jelöltje, és ezt a szavazók is tudták (el is szivárogtak Bloombergtől: egy YouTube-reklám nem alakít ki mély kapcsolódást egy jelölt iránt). Ritkán érzik azt a választók a háromszázmilliós Egyesült Államokban, hogy valóban befolyásolhatják a nagypolitika menetét. A dél-karolinai választók pedig pontosan ezt hallgatták a szavazás előtt már egy hónapig, hogy ők lettek kiválasztva, hogy megmentsék Joe Biden kampányát:

 

kaptak egy hatalmas „mi is számítunk” gombot, és úgy rátenyereltek, ahogy csak tudtak.

 

Dél-Karolina egy republikánus állam, az itteni demokraták valószínűleg utoljára kerültek be a hírekbe 2024-ig. 

 

De akkor mi történt a szuperkedden?

 

Biden fordított, mostantól it's his race to lose. 

 

Nem először rendeződött át a verseny január vége óta, ha visszaemlékszünk, Biden első számú esélyesként várta Iowát, majd hatalmas mélyrepülésbe kezdett, amit Dél-Karolina állított meg, három állam után. Ami szintén bebizonyosodott, hogy

 

Bernie Sandersnek nem sikerült kiépítenie a generációkon és rasszokon átívelő koalícióját, és a saját szavazóinak a mozgósítása (már ha sikerül) nem lesz elég, hogy egy kritikus tömeget képezzen.

 

Ennek voltak jelei: New Hampshire-ben nem szakított akkorát, mint azt várni lehetett volna, és Dél-Karolinában nem volt képes Obama volt alelnökétől elszipkázni az afroamerikai szavazókat, ennek számtalan oka lehet: a demokrata afroameirkaiak általánosságban konzervatívabbak, ezért Biden mérsékeltsége (aki ráadásul az első afroamerikai elnök alelnöke volt) náluk jobban fekszik. 

 

Mi a szerepe a médiának?

 

A sajtó szereti az esélytelent kicsit segíteni, az élen járó politikust pedig megszorongatni: ezek a boxing movie-felállások nagyon egyszerű és fogyasztható narratívát kínálnak az underdog versenyzővel, aki ráadásul már egy kicsit öreg is ahhoz, hogy ringbe szálljon, de nem adja fel, és a meccs végén lassított felvételen feláll (Biden hetvennyolc éves, ez a felállás neki tíz napba került), és beviszi a győztes ütést (Dél-Karolina, szuperkedd Texas-szal, Maine-nel, Massachusetts-szel).  

 

Ahhoz, hogy Bernie kiszélesítse a bázisát, el kell kezdenie úgy kommunikálni, hogy azok az emberek is megértsék, hogy miről beszél, akik először hallgatják őt. Jó példa erre a szuperkedd estéjén elmondott beszéde, amiben elhangzott a varázsszó, a Medicare for all, azaz állami egészségügy mindenkinek, adóból finanszírozott ellátás – absztrakt elképzelések ezek Amerikában. Ehhez képest Biden csak annyit mondott: no more surprise checks, azaz, ne legyen több meglepő(en drága) kórházi számla – ezt az is megérti, aki először hallja, és rögtön azonosulni tud vele.

 

Sandersnek meg kell tanulnia úgy kommunikálni, mintha az egész Egyesült Államok elnöke szeretne lenni, nem csak a negyven év alattiaké.

 

Ez a verseny már számtalanszor megfordult, nincs még vége, de Mike Bloomberg kilépésével Biden immár egy személyben egyesíti a mérsékelt szavazókat, és záporoznak hozzá az endorsementek . Csak az elmúlt napokban kiállt mellette Cory Booker, Beto O'Rourke, Kamala Harris, Andrew Yang (korábbi elnökjelölt-aspiránsok és szenátorok), valamint Deval Patrick, Massachusetts volt kormányzója. Ekkora kaliberű politikusokat Bernie Sanders közel sem tud felmutatni. A delegáltak több mint fele még kiosztásra vár, de az elkövetkező államok szinte mindegyikében Biden vezet

 

Győri Boldizsár január közepe óta az előválasztások aktuális helyszíneiről tudósítja az Azonnalit a Sanders-kampány tagjaként.

 

FOTÓ: Bernie Sanders / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás