+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. február 21. péntek, 08:10
Hiába szavaztak az új miniszterelnök személyéről csütörtökön az ír parlamentben, egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges 80 mandátumot. Mikor lesz kormánya Írországnak vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Írországban február 8-án választásokat tartottak, ahol ugyan meglepetésre a baloldali-nacionalista Sinn Féin szerezte meg a legtöbb szavazatot, azonban az ír választási rendszer sajátosságának köszönhetően a jobbközép Fianna Fáil egy mandátummal többet kapott, mint a Sinn Féin. Ugyanis Írországban nem egy jelöltre vagy egy pártra szavaznak, hanem a jelöltekről preferenciasorrendet állítanak fel a szavazólapon, így gyakran nem az szerez mandátumot, aki első preferenciaként több szavazatot szerez, hanem aki a későbbi preferenciáknál is jól szerepel.

 

Csütörtökön ült össze először a választások után az ír parlament alsóháza, a Dáil Éireann, ahol szavaztak az új Taoiseach, azaz a miniszterelnök személyéről is. Jelenleg egy párt sem rendelkezik többséggel, így a szavazáson senki sem szerezte meg a szükséges 80 szavazatot.

 

A Dáil Éireannban ennyi szavazatot szereztek a miniszterelnökjelöltek:

 

+ a baloldali-nacionalista Sinn Féin miniszterelnök-jelöltjét, Mary Lou McDonaldot 45-en támogatták, 84-en ellenezték, 29-en tartózkodtak,

 

+ a jobbközép Fianna Fáil vezetőjét, Micheál Martint 41-en támogatták, 97-en ellenezték, 19-en tartózkodtak,

 

+ az eddigi kormányfőt, a választáson hatalmasat bukó szintén jobbközép Fine Gael vezetőjét, Leo Varadkart 36-an támogatták, 107-en ellenezték, 16-an tartózkodtak,

 

+ a Zöldek vezetőjét és miniszterelnök-jelöltjét, Eamon Ryant pedig 12-en támogatták, 115-en ellenezték, 28 tartózkodtak.

 

Hiába a Sinn Féin győzelme, ebből nem lesz kormányzás

 

A szavazás előtt várható volt, hogy a Sinn Féin miniszterelnök-jelöltje, egyben a párt vezetője, Mary Lou McDonald szerezi majd a legtöbb szavazatot, hiszen az biztos volt, hogy a Sinn Féin 37 képviselője mellett a kis baloldali pártok képviselői és a baloldali független képviselők is rá fognak szavazni, azonban McDonald így is bőven a 80 szavazat alatt maradt.

 

McDonald még korábban bejelentette, hogy ő bárkivel hajlandó együttműködni egy koalícióban, azonban a Dáil Éireannban nem fog átmenni a jelöltsége, mivel jelenleg csak úgy lehet valakiből miniszterelnök, ha a három nagy párt – a 37 képviselővel rendelkező Sinn Féin, a jobbközép Fianna Fáil (38 képviselő) és az eddig kormányzó jobbközép Fine Gael (35 képviselő) – közül legalább kettő támogatja a jelöltet, és emellett a Zöldek (12 képviselő) vagy a független képviselők egy része is megszavazza őt.

 

A két jobbközép párt, a Fianna Fáil és a Fine Gael már korábban bejelentette, hogy nem támogatják a Sinn Féint és nem hajlandóak vele koalícióra lépni, így szinte biztos, hogy a történelmi választási sikert elérő Sinn Féin nem most fog először kormányra kerülni Írországban, hiába beszél arról a párt, hogy az írek a szavazással egyértelműen üzentek, hogy őket akarják kormányon.

 

LEO VARADKAR, AZ EDDIGI, FINE GAELES ÍR MINISZTERELNÖK. FOTÓ: FACEBOOK

 

De akkor kik jöhetnek még szóba?

 

Mivel csütörtökön egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a megválasztáshoz szükséges 80 szavazatot, ezért hosszú koalíciós tárgyalások következnek.

 

A Sinn Féin jelenleg a kis baloldali pártok mellett a Zöldekkel tárgyal egy esetleges együttműködésről. McDonald azt szeretné elérni, hogy egy baloldali kisebbségi kormány jöjjön létre, azonban ennek nem sok esélye van, hiszen a Fianna Fáil és a Fine Gael sem szeretné, hogy a baloldali-nacionalista párt kormányra kerüljön, bár inkább McDonald személye az, ami zavarja őket.

 

A Zöldek azonban a Fianna Fáillal is tárgyalnak, és

 

a legvalószínűbb, hogy a Fianna Fáil vezetője, Micheál Martin lesz a következő miniszterelnök, hiszen a jelöltségét egyrészt a jól szereplő Zöldek és a független képviselők nagy része mellett a Fine Gael is támogatná a későbbiekben,

 

igaz, mindenki más miatt: a Zöldekkel kemény tárgyalásokra számíthat, hiszen a vezetőjük, Ryan tudja, hogy jelenleg ők a mérleg nyelve, nélkülük sehogy sem tud felállni bármiféle kormány, a csütörtöki vita során pedig kijelentették, hogy ők nem lennének a hús egy jobbközép Fine Gael-Fianna Fáil szendvicsben, utalva arra, hogy nem hagyják magukat felmorzsolni és kemény koalíciós tárgyalásokra számíthatnak.

 

KÖZÉPEN, ÖLTÖNYBEN MICHEÁL MARTIN, A FIANNA FÁIL VEZETŐJE. FOTÓ: FACEBOOK

 

Leo Varadkar, a Fine Gael vezetője pedig elmondta, hogy pártjával elsősorban arra készül, hogy ellenzékbe vonuljanak, de nem zárná ki az együttműködést a Fianna Fáillal sem, akik pedig hiába nem kérnének a segítségéből, lehet, még is szükségük lesz rá.

 

Akár áprilisig is elnyúlhatnak a tárgyalások

 

A Fianna Fáilt vezető Martin egy háttérbeszélgetésen azt mondta képviselőtársainak, hogy leghamarabb áprilisban lehet új kormánya Írországnak, míg a Fianna Fáil egyik képviselője, Michael McGrath már arról beszélt az RTÉ-nek, hogy nem hónapok, csak hetek kérdése az új kormány megalakítása. Ők a Fine Gaellal való koalíciót azért vetik el – annak ellenére, hogy szakpolitikai kérdésekben közel állnak egymáshoz –, mert a két párt között kulturális törésvonal van az 1921-es angol-ír béke kapcsán (a Fine Gael elődpártja támogatta, a Fianna Fáil elődpártja ellenezte a békeszerződést), így eleve történelmi rivalizálás van köztük. Ezenkívül a másik ok, ami miatt nem túl valószínű egy ilyen koalíció, az a Sinn Féin előretörése:

 

ugyanis ha összeállna a két jobbközép párt, akkor a Sinn Féin legerősebb ellenzéki pártként állna szemben az egész jobboldali blokkal szemben, amiből csak profitálni tudna a baloldali párt.

 

A Sinn Féinnel való koalícióval kapcsolatosan maga a párt is megosztott. A Fianna Fáil korábbi minisztere, Connor Lenihan azt mondta, hogy a Fianna Fáilnak mindenképp meg kell próbálnia kormányt alakítani, ha már ők szerezték a legtöbb mandátumot, és utolsó lehetőségként akár az eddig politikai karanténban lévő baloldali-nacionalista párttal is össze kéne fognia a pártjának – ám ezt az opciót azért bőségesen ellenzik párton belül a Sinn Féin IRA-val kapcsolatos múltja miatt.  Egy másik opció lenne egy kisebbségi Fianna Fáil kormány például a Zöldekkel, amit a Sinn Féin külsőleg támogatna, hiszen a baloldali nacionalista párt már azzal is kitörne a politikai karanténból, hogy egy megállapodási szerződést köt a Fianna Fáillal és ha a Sinn Féinben komolyan gondolják a kormányzati ambíciójukat, támogatnák, hogy létrejöjjön egy működképes kormány – vélik a Fianna Fáilnál.

 

Azonban egy dolog biztos: új választásokra nem kerül sor, mivel azt már a legtöbb párt leszögezte, tiszteletben kell tartani az írek akaratát, amit a február 8-i választáson fejeztek ki. Ezenkívül egy közvélemény-kutatás szerint, amennyiben nem sikerülne kormányt alakítani és új választásra kerülne sor, azt magasan a Sinn Féin nyerné meg.

 

Szóval izgalmas időszak következik az ír politikában, ami okozhat még meglepetéseket.

 

NYITÓKÉP: Micheál Martin (Fianna Fáil), Leo Varadkar (Fine Gael), Eamon Ryan (Zöldek) és Mary Lou McDonald (Sinn Féin) / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás