+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. február 8. szombat, 08:20
Február 8-án előrehozott választásokat tartanak Írországban, miután a ciklus közepén a kisebbségben kormányzó miniszterelnök, Leo Varadkar bedobta a törölközőt. De miért kell az előrehozott választás, kik az esélyesek, és miért lett ilyen erős az IRA-hoz korábban szorosan kötődő Sinn Féin? Elmagyarázzuk!

Január 14-én a kormányzó Fine Gael vezetője és miniszterelnöke – vagy ahogy az írek hívják, Taoiseach –, Leo Varadkar a ciklus közepén arra kérte az ír köztársasági elnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet és írjon ki új választást, február 8-án tehát választanak az írek.

 

Az előrehozott választásokra azért volt szükség, mert a Dáil Éireannban, azaz az ír parlament alsóházában patthelyzet alakult ki: a kisebbségi kormányzásban lévő jobbközép Fine Gael nem igazán tud elfogadtatni törvényeket a parlamentben, illetve az elmúlt két hónapban két miniszterével szemben is bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amik ugyan elbuktak, de eddig is csak a legnagyobb ellenzéki párt, a szintén jobbközép, de szociális kérdésekben érzékenyebb Fianna Fáil külső segítsége tartotta életben a Fine Gael és a függetleneket tömörítő Independent Alliance kormányt, amivel szemben láthatóan csökkent a bizalom a parlamentben.

 

Ezenkívül az is közrejátszott, hogy nem akarták felforgatni az ír politikai teret, amíg a britek kilépési megállapodását nem fogadják el az Unióban, és az új északír kormányt fel nem állítják a britekkel közösen. (Az új északír kormányról és létrejöttéről az északír Sinn Féin EP-képviselője ebben az interjúban beszélt nekünk bővebben.)

 

Varadkar emellett még arra számíthatott januárban, hogy a brexittárgyalásokon elért eredményei, illetve a gazdasági mutatók miatt jobb eredményeket tud majd elérni a pártja, és később majd az EP választáson berobbanó Zöldekkel, pár kisebb baloldali párttal és a függetlenekkel akár többséget is szerezhet a Dáilban.

 

A MINISZTERELNÖK ÉS EGY BOLDOG FINE GAEL-SZAVAZÓ. FORRÁS: FACEBOOK

 

Azonban Varadkar elszámította magát, hiszen támogatottsága azóta jóval csökkent a pártjának, illetve felnőtt mellé a Fianna Fáil, illetve a baloldali nacionalista, korábban az Ír Köztársasági Hadseregnek (IRA) a politikai szárnyának tartott Sien Féin is. Sőt,

 

a választások előtti utolsó héten közzétett közvélemény-kutatások szerint akár lehet, hogy a harmadik helyre is visszaszorul az első, nyíltan homoszexuális, bevándorló szülőktől származó ír miniszterelnök pártja.

 

Varadkar nyilván azért sürgette az előrehozott választásokat, hogy a jelenleg béna kacsaként vergődő parlament ne okozzon még nagyobb károkat a pártjának a támogatottságán, és az eddigi elért eredményeivel növelni tudja majd a mandátumainak a számát. Kampányában kiemelte, hogy a gazdasági helyzet hatalmas mértékben javult 2008 óta, illetve a brexittárgyalások során is határozottan mutatkozott, ami szintén növelte a támogatottságát. De legnagyobb eredményei közé sorolhatja az abortusz engedélyezését, illetve az azonos neműek házasságának elfogadását is, igaz, mindkettő népszavazás után került a jogalkotási folyamatba, illetve az azonos neműek házasságánál még nem ő volt a miniszterelnök.

 

De miért nem jött össze Varadkar terve?

 

Ehhez egyrészt meg kell vizsgálnunk az ír gazdaság valódi helyzetét: ugyan makroszinten remek számokat hoznak és tényleg az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság az Európai Unión belül, de ez egyrészt az Unió többi részéhez viszonyítva jóval puhább adózási szabályaiból következik, amelyek miatt az Apple, az Amazon és a Google techóriások európai székhelyüket Írországba telepítették, és hatalmas összegeket fizetnek be az államkasszába adóként.

 

Mindeközben az átlagember egyre rosszabbul él a kormány neoliberális gazdaságpolitikája miatt: a lakás- és albérletárak hihetetlen mértékben drágultak, ami miatt sokan hajléktalanná is váltak.

 

A kormányzat ezen nem próbált segíteni, sőt, a miniszterelnök maga azt mondta, hogy aki saját lakást akar, kérjen kölcsön a szüleitől, mivel ő is így vásárolt magának.

 

Ezért nem véletlen, hogy a kampány egyik legfontosabb témája a lakhatás, a bérek, a megélhetési költségek, illetve az egészségügy, amikkel kapcsolatosan nem sok reformot tudott elérni az eddigi kormányzat, míg az eddig részben politikai karanténban lévő baloldali nacionalista Sinn Féin feljövőben van, hiszen pont ezekkel a témákkal foglalkozik a kampányuk.

 

Jelenleg így néz ki a pártok támogatottsága:

 

A SINN FÉIN ÉS A FIANNA FÁIL FEJ-FEJ MELLETT HALADNAK, MÍG A KORMÁNYZÓ FINE GAEL LE VAN MARADVA. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

Most akkor tényleg győzni fognak a baloldali nacionalisták?

 

Mielőtt azonban a számok tükrében erről beszélnénk, fontos pár dolgot megjegyezni az ír politikáról. Először is, az Ír Köztársaság megalakulása óta mindössze egy esetben, 1987-ben történt meg, hogy egy párt abszolút többséget szerzett a Dáilban, a választási rendszer sajátosságai miatt a pártok rá vannak kényszerülve a koalíciós kormányzásra.

 

Ugyanis az ír parlamentbe 39 körzetből választanak 153-160 jelöltet (idén 160-at), ún. STV módszerrel (egyéni átvihető szavazat), ami röviden annyit jelent, hogy a választó nem egy jelöltre szavaz, hanem preferenciális sorrendet állít fel a jelöltek között, és a körzetekben leadott szavazatok alapján kiszámolják, mennyi szavazat kell egy mandátumhoz. Ha az első preferenciákkal nem szerzik meg az összes mandátumot, akkor összeszámolják a második, majd a harmadik preferenciás szavazatokat is. A rendszer érdekessége, hogy ezért egy körzetben egy párt akár több jelöltet is indít, illetve a szavazások során előtérbe kerül a jelölt lokálpatriotizmusa is. (Bővebben itt olvashatsz az STV szavazási rendszerről.)

 

MARY LOU MCDONALD, A SINN FÉIN VEZETŐJE, AKINEK A PÁRT KÖSZÖNHETI A FELEMELKEDÉSÉT. FORRÁS: FACEBOOK

 

Eddig a Fine Gael és a Fianna Fáil váltógazdaságot alkottak, ahova az örök koalíciós partnerként harmadiknak a Munkapárt került, de ők már egyre inkább marginalizálódnak, mivel 2015-ben és 2017-ben is szakadt a párt. Először a balközép Szociáldemokrata Párt, később pedig a szélsőbaloldali Idependent 4 Change (Függetlenek a változásért) váltak ki belőlük – utóbbi amúgy idén mindössze 4 jelölttel vág neki a választásoknak –, így a Munkapárt már egyáltalán nem számít erős középpártnak, törpepárttá zsugorodott.

 

A Sinn Féin még eddig sohasem volt kormányon, illetve egyfajta politikai karanténban is voltak az IRA-hoz fűződő kapcsolataik miatt, de ennek ellenére a párt már jó ideje erősödik, mégpedig részben az új vezetőjük, Mary Lou McDonald személye miatt, aki sikeresen kezdte el lemosni a Sinn Féinről a terrorista jelzőt.

 

Viszont annak ellenére, hogy most a közvélemény-kutatásokat vezeti a baloldali nacionalista párt, szinte biztos, hogy nem fognak tudni kormányt alakítani, hiszen eleve csak 43 jelöltet indítanak, míg a többséghez 80 mandátum kell majd.

 

Ennek az oka, hogy többnyire az északír határ melletti területeken élők, illetve a szegények és fiatalabb városiak támogatják, akiknek az IRA-hoz köthető terrortámadások mindig is csak a történelem részét képezték, nem pedig az átélt valóságot. 

 

NINCS KAMPÁNY NEGATÍV KAMPÁNY NÉLKÜL. A FINE GAEL PLAKÁTON HIRDETI, HOGY A FIANNA FÁIL SZERINTÜK ÖSSZEÁLLNA A SINN FÉINNEL. FORRÁS: FACEBOOK

 

Ha valamiért mégis ők szereznék meg a legtöbb mandátumot, és fel is ajánlja nekik a kormányalakítást a köztársasági elnök, nem fognak olyan koalíciós partnert találni, akivel többséget tudnának kialakítani a parlamentben, ugyanis a Fine Gael és a Fianna Fáil is előre kijelentette, hogy nem fog velük koalícióra lépni, és vélhetően a parlamentben sem szavaznának meg egy esetleges sinnféines kisebbségi kormányzatot. Ennek oka pedig a sinnféines politikusok IRA-s múltja, hiszen annak ellenére, hogy mindig is tagadták az Egyesült Királyságban terrorszervezetként számon tartott szervezet és a párt kapcsolatát, nyílt titokként mindenki tudja, hogy jó részük a ‘70-es évektől kezdve tag volt az IRA-nál is. Például az a Gerry Adams is, aki 1983 és 2018 között a Sinn Féin vezetője volt, igaz, sosem találtak elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy emiatt bíróságon el is ítéljék.

 

Akkor mégis mi lehet a vége?

 

Jelenleg valószínűbb, hogy 2007 óta először ismét a Fianna Fáil fogja megkapni a lehetőséget, hogy majd kormányt alakítson a választások után, és majd a többi párt közül (Zöldek, Szociáldemokraták, kisebb szélsőbaloldai pártok, függetlenek) szemezgetnek koalíciós partnert, míg a most leköszönő Fine Gael kívülről támogathatja majd a kormányukat, amennyiben a parlamenti többség nem lenne meg.

 

MICHEÁL MARTIN, A FIANNA FÁIL VEZETŐJE. FORRÁS: FACEBOOK

 

A Fianna Fáil és a Fine Gael koalíciója azért nem jöhet szóba – annak ellenére, hogy ideológiailag nem állnak egymástól túl távol –, mert a két párt közötti rivalizálás a történelem folyamán végig jelen volt (alapja az 1921-ben kötött angol-ír békéhez való viszonyulás. A Fine Gael elődpártja támogatta, míg a Fianna Fáil elődpártja ellenezte a békét), és egy ilyen koalíció inkább ártana a pártoknak, akik attól tartanak, hogy az egyik a másik fölé nőne teljesen. Bár a választások előtti utolsó tévés vitában a Fine Gael vezetője, Leo Veradkar kijelentette, hogy végső megoldásként támogatna egy Fine Gael-Fianna Fáil koalíciót, csak ne legyen új választás, vagy bármilyen koalíció a Sinn Féinnel.

 

Azonban a Sinn Féin ilyen mértékű előretörése már így is felforgatta az ír politikában lévő korábbi status quo-t,

 

és a későbbiekben, ha legnagyobb ellenzéki pártként sikeresen fognak politizálni, és sikerül véglegesen levetni magukról az IRA-s múltat, akár a hatalom közelébe is kerülhetnek.

 

De mindez majd csak az elkövetkezendő napokban fog kiderülni, hiszen a szavazatok megszámolása akár napokig is eltarthat, amíg meg nem tudjuk, hogy milyen összetételben fog összeülni a 33. ír parlament február 20-án. Utána pedig hosszú politikai tárgyalásokra számíthatunk, amíg valamelyik párt be nem jelenti a koalíciós kormányát, amit majd a parlament többségének el kell fogadnia.

 

 

NYITÓKÉP: Micheál Martin (Fianna Fáil), Leo Varadkar (Fine Gael) és Mary Lou McDonald (Sinn Féin). Forrás: Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás