+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. február 11. kedd, 10:00
Bőven tartogattak meglepetést az ír választások eredményei: történelmi siker a Sinn Féintől, összeomló Fine Gael, míg a Fianna Fáil két szék közül a földre került. Hogyan fog kinézni az ír politika a választások után? Elmagyarázzuk!

Február 8-án előrehozott választásokat tartottak Írországban, miután a miniszterelnök, Leo Varadkar, arra kérte a köztársasági elnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, mivel a kisebbségi kormányzata csak nehezen tudott elfogadtatni törvényeket az ír parlament alsóházában, a Dáil Éireannban. (Az ír politikai rendszerről és a jelenlegi helyzetről a felvezető cikkünkben bővebben is írtunk.)

 

Kedd hajnalban az utolsó mandátumot is kiosztották, így kijelenthetjük, hogy

 

a választásokat a Sinn Féin nyerte meg 24,53 százalékkal, amit a Fianna Fáil követ 22,18 százalékkal, míg az eddig kormányzó Fine Gael 20,86 százalékot szerzett.

 

Azonban az ír választási rendszer sajátossága miatt a mandátumok száma másképp néz ki. Így hiába a Sinn Féinn történelmi eredménye, a Fianna Fáil próbálkozhat először kormányalakítással, mivel egy mandátummal többet szereztek a baloldali nacionalista pártnál.

 

Az ír választási rendszer ugyanis úgynevezett STV rendszer. Lényege, hogy a szavazók nem egy pártra, vagy jelöltre szavaznak, hanem preferenciát állítanak fel a jelöltek között, így van, hogy végül nem az szerez mandátumot, akit első helyen a legtöbben szerettek volna. Például ez történt Kelet Galway választókörzetben: a Sinn Féin jelöltje, Louis O’Hara a második legtöbb szavazatot kapta első helyen, azonban a preferencia sorrendben már nem szerepelt ilyen jól, így végül helyette a nála első preferenciaként közel kétezer szavazattal kevesebbet kapó Anne Rabbitte, a Fianna Fáil jelöltje szerzett mandátumot. Ez azért történt, mert a későbbi körökben, amikor már nem csak az első preferenciaként leadott szavazatokat számolják, hamarabb ugrotta meg a mandátumszerzéshez szükséges szavazatokat.

 

A mandátumok kiosztása után így fog kinézni a 33. Déli Érieann:

 

A SORREND: A LIBERÁLIS-JOBBKÖZPÉP FIANNA FÁIL 38 MANDÁTUMMAL, MÖGÖTTE A NACIONALISTA BALOLDALI SINN FÉIN 37, A JOBBKÖZÉP FINE GAEL 35, A ZÖLDEK 12, A MUNKÁSPÁRT 6, SZOCIÁLDEMOKRATÁK 6, AZ ANTIKAPITALISTA EMBEREK A PROFIT ELŐTT 5, A FÜGGETLEN KÉPVISELŐK 19 SZÉKKEL. FORRÁS: EUROPE ELECTS.

 

A választás hatalmas vesztese a Fine Gael

 

Leo Varadkar, a jobbközép párt vezetője keserű szájízzel nézheti az eredményeket, hiszen a pártja óriásit bukott a választáson.

 

Míg 2011-ben 66, de még az előző választáson is 50 helyet szerezve alakíthatott kormányt, most ezekhez az eredményekhez képest csalódást keltően csak 35 mandátumot szerzett, visszaszorulva a harmadik helyre.

 

Nem véletlen, hogy a pártjából többen is a korábbi Taoiseach (ír miniszterelnök) lemondását követelik, hiszen sikerült kijátszania a pártját a kormányzásból és a párt legrosszabb eredményét érte el 1948 óta. Varadkar ugyan a saját körzetében, Nyugat Dublinban mandátumot szerzett, de az Ír Köztársaság 1922-es története óta először fordult elő, hogy a regnáló Taoiseach a körzetében nem a legtöbb szavazatot szerezte meg, megalázó módon mindössze az 5. körben sikerült megszereznie a mandátumhoz szükséges szavazatszámot.

 

Ezt az óriási bukást részben előre is láthatták: a választásokat megelőző utolsó tévés vitában részben ezért puhított Varadkar a korábbi koalíciós retorikáján, és bejelentette, hogy utolsó lehetőségként akár hajlandó lenne a Fianna Fáillal is koalícióra lépni, ezzel megelőzve egy újabb választást, vagy a Sinn Féin kormányba emelését. Ugyanis a mérések alapján előre tudhatta, hogy a pártja számára csak ez az egyetlen lehetőség maradt a kormányzásra a választások után.

 

Mary Lou McDonald vezetésével tarolt a Sinn Féin

 

Ezzel szemben a baloldali nacionalista párt minden képzeletet felülmúlva tarolt. A történelmi siker nem fejezi ki annyira, hogy valójában mennyire múlta felül az elvárásokat a párt, hiszen

 

a Sinn Féin történetében először zárt 20 százalék felett, emellett meg is szerezte a legtöbb első preferenciás szavazatot, és mindössze egy mandátummal maradt el az első helytől.

 

A párt eddigi legjobb eredménye 23 mandátum volt, még 2016-ban, most ezt sikerül 14 újabb mandátummal növelni, azaz a 160 fős Dáil Ériennban 37 Sinn Féin képviselő foglal majd helyet, mindezt úgy, hogy összesen 42 jelöltet állítottak a 39 körzetben.

 

Amit már az exit pollokból is láthattunk, az eredményével a korábban IRA-hoz szoros szálakat fűző párt megtörte a status quo-t, és kényelmesen fordulhatnak rá a koalíciós tárgyalásokra, hiszen ilyen eredmény után nem hagyhatják ki őket a koalíciós tárgyalások folyamatából. A Fianna Fáilnak muszáj megpróbálnia tárgyalni a Sinn Féinnel, a választók ugyanis egyértelműen kifejezték: változást akarnak, és ennek a változásnak a Sinn Féinnek része kell, hogy legyen.

 

Ezenkívül abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy bárhogy is alakul a kormányalakítás, ők mindenképpen jól járnak, ugyanis a történelmi eredményükkel óriási dilemma elé állították a korábban a hatalomban egymást váltó Fianna Fáilt és a Fine Gaelt:

 

a két rivalizáló jobbközép párt vagy koalíciós kormányra lép, így tartva távol a hatalomtól a nacionalista baloldali pártot, amely így a legerősebb baloldali pártként feszülne majd neki a teljes jobboldali tömbnek, vagy valamelyik párt beemeli a kormányba, kitörve ezzel a politikai karanténból,

 

ahol pedig érvényt szerezhetnének programjuknak, ami főként a lakhatási válság és az egészségügy problémáinak a megoldását tűzte ki célul.

 

A Sinn Féin készen áll a kormányzásra

 

Ugyanakkor a Sinn Féin elkötelezett a kormányzás mellett. Michelle O’Neill, a Sinn Féin alelnöke kijelentette, hogy kormányozni szeretnének, de nem a hatalom kedvéért, hanem, hogy megfelelően tudják szolgálni a polgárokat, fő céljuk pedig az Ír-sziget egyesítése.

 

A párt vezetője, McDonald pedig még vasárnap este nyilatkozta, hogy reméli, a Zöldekkel és a kisebb baloldali pártokkal tud majd kormányt alakítani, de nem zárta ki a lehetséges partnerek közül a Fianna Fáilt, vagy a Fine Gaelt sem. Azonban az előbbi csak abban az esetben jöhet össze, ha a Fianna Fáil nem fog tudni kormányt alakítani, ugyanis először ők kapják majd meg ezt a lehetőséget.

 

Pirruszi győzelem a Fianna Fáilnak: hogyan tovább?

 

Michéal Martin pártja hiába szerezte meg a legtöbb mandátumot, az biztos, hogy nem ilyen választási sikerről álmodott: amellett, hogy 7 mandátummal kevesebbet szerzett 2016-hoz képest, és a párt több fontosabb politikusa sem jutott be a parlamentbe, hatalmas dilemma előtt áll, milyen koalíciós partnert is keressen a kormányához, ugyanis a választóik elsőre biztosan egyiket sem fogják igazán szeretni.

 

Jelenleg bárkivel is számol az 59 éves vezető, sehogy sem lesz meg mögötte a parlamenti többség.

 

Emellett pedig a párton belül sincs egyetértés, kivel is kellene kormányoznia a pártnak: sokan élből elvetik a koalíciót a Sinn Feinnel, annak IRA-s múltja miatt, mások úgy látják, hogy az még mindig jobb lenne, mintha a Fine Gaellal kellene kormányozniuk, akikkel pedig kulturális különbségeik vannak, hiszen míg a Fianna Fáil elődpártja ellenezte az 1921-es angol-ír békét, a Fine Gael elődpártja támogatta azt.

 

Emiatt lehetőségként felmerült az is, hogy kisebbségi kormányt fognak alakítani, például a nagyon jól szereplő Zöldekkel és más, kisebb pártokkal, remélve, hogy a Sinn Féin külsőleg támogatna egy ilyen kormányt, hiszen a baloldali nacionalista párt már ezzel is kitörne a politikai karanténból, és ha a Sinn Féinben komolyan gondolják a kormányzati ambíciójukat, támogatnák, hogy létrejöjjön egy működképes kormány – vélik a Fianna Fáilnál.

 

Cél a működőképes kormányzat felállítása

 

Az azonban biztos, hogy új választásra nem kerül sor. A Fianna Fáil vezetője, Michéal Martin kijelentette, hogy most az ország van az első helyen, és a választások után mindenki számára kötelező, hogy működőképes kormányt alakítsanak. Ám hogy ez kikkel fog megvalósulni, az jelenleg nagyon képlékeny.

 

Ugyanis a választás előtti utolsó tévés vitában Martin élesen elhatárolódott mind egy Sinn Féin, mind egy Fine Gael koalíciótól, azonban ezen a retorikán finomítva hétfőn a párt helyettes vezetője, Dara Calleary már bejelentette, hogy a koalíciós tárgyalások során minden lehetőséget nyitva tartanak és mindenkivel leülnek tárgyalni, akiknek hiteles ajánlatuk van. Hozzátette, hogy a választók azért szavaztak rájuk, hogy elűzzék Leo Varadkart a kormányból. Utóbbi persze lehet, hogy csak politikai blöff, hogy ezzel próbáljanak minél jobb alkupozíciót kiharcolni a Fine Gaellal szemben egy esetleges koalíciós tárgyalás során.

 

Egy biztos: a Sinn Féin ilyen méretű előretörése nagyon felkavarta az állóvizet az ír politikában, és hosszú koalíciós tárgyalásokra számíthatunk, míg valamilyen kormányzatot sikerül felállítani. A puhatolózás pedig már kedden elkezdődik, így kiváncsian várhatjuk, melyik tabu fog megdőlni: a Sinn Féin politikai karanténja szűnik meg, vagy a Fine Gael – Fianna Fáil történelmi ellentét kerül feloldásra.

 

 

FOTÓ: Mary Lou McDonald, a Sinn Féin vezetője (Twitter)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás