+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. február 13. csütörtök, 18:14
Az antifák „szabadságszerető és emberbaráti aktivisták”, de csak addig, amíg valakivel egyetértenek. Ezt az önellentmondást illusztrálta tökéletesen, ami a „Becsület napján” történt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Szombaton, az 1945-ös budai kitörési kísérlet évfordulóján megrendezték a szokásos Kitörés Emléktúrát, amely persze idén sem volt indulatoktól és sajtóvisszhangtól mentes.

 

Hogy az emléktúra náci rendezvény-e vagy sem, arról nem kívánok szólni, mindenki döntse el magának (esetleg Illés Gergő kollégám beszámolójának segítségével, aki újságírói kíváncsiságból teljesítette a túra 25 kilométeres szakaszát), az viszont tény, hogy akár a túrán, akár az azon kívüli rendezvényeken jelentős számban vettek részt szélsőjobboldali (ha úgy tetszik, fasiszta, de legalább fasisztoid, ha pedig úgy tetszik, egyenesen neonáci) szervezetek tagjai és szimpatizánsaik.

 

Továbbá tény, hogy a helyi Antifa, az Autonómia ellentüntetői megcibáltak és sörösdobozokkal dobáltak meg egy fasisztának vélt túrázót. Nem tisztem megállapítani, hogy a túrázó valóban fasiszta-e, de az egyszerűség kedvéért (és mivel igencsak valószínű), a továbbiakban hivatkozzunk rá így (amennyiben nem fasiszta vagy nem fasisztaként identifikálja magát, innen is elnézést).

 

Azt sem tudhatjuk, hogy a fasiszta véletlenül tért le a túra útvonaláról és keveredett az antifák közé vagy pedig szándékosan kereste a konkfliktust, de ez mellékes.

 

Az eset után több platformon is kinyilvánítottam véleményem, miszerint az Antifa és fiókszervezeteik (már ha lehet egyáltalán bármiféle szervezetről beszélni egy ilyen viszonylag szervezetlen, általában egy-egy eseményre rögtönző csoportosulásnál) bohócok társasága, tehát

 

gyakorlatilag semmi más nem történt szombaton, mint hogy a szélsőjobboldali bohócok mellett megjelentek az antiszélsőjobboldali bohócok is.

 

Hogy miért tartom őket bohócoknak? Mármint az antifákat – a fasisztáknál és neonáciknál talán nem kell magyaráznom, hogy mennyire szánalomra méltó, megkeseredett ember lehet az, aki egész identitását arra húzza fel, hogy másokat veleszületett adottságaik miatt gyűlöl.

 

Pontról pontra fel tudnám sorolni, viszont a szemléletesség kedvéért segítségül hívnám a szélsőbaloldali Mérce Tett nevű aloldalán publikált manifesztót, amelyet egy bizonyos Vendégszerző jegyez az antifasiszta Autonómia nevében beszélve.

 

Mindenekelőtt leszögezném, hogy a cikk címe („Az antifasizmus mint erkölcsi minimum”) tökéletes:

 

az antifasizmus valóban erkölcsi minimum, ebben semmiféle vita nincs köztünk.

 

Nem azért tartom őket bohócoknak, mint amiért a nácikat, tehát a szánalmas nézeteik miatt, hanem azért, mert permanens önellentmondásban vannak saját magukkal.

 

Az antifák „szabadságszerető és emberbaráti aktivistákként” határozzák meg magukat, csakhogy szabadságszeretetük pontosan addig terjed, amíg valakivel egyetértenek, emberbarátságuk pedig ott ér véget, amikor ezt a valakit fizikailag bántalmazzák azért, mert közterületen koegzisztál velük.

 

Úgy gondolják, hogy „akik önként, szabad akaratból mondanak le a legalapvetőbb emberi játékszabályokról, azoknak a történelemből bőven tanulván nem szabad platformot engedni”.

 

Ezzel lehet vitatkozni, ám ez most nem áll szándékomban, viszont tény, hogy

 

a kishíján meglincselt fasiszta szombaton semmiféle platformot nem használt: nem buzdított a zsidók kiirtására, de még szélsőjobboldali szimbólumot sem viselt, egyetlen „bűne” az volt, hogy részt vett az emléktúrán.

 

„Úgy tartjuk, hogy a »nácik« […] ellen a lehető legeredményesebben a saját eszközeikkel lehet fellépni. […] Ők az erőszak nyelvét választották, ezért mi sem riadunk vissza az önvédelmi erőszak gyakorlásától, hogy eredményesen elejét vegyük az emberellenes tébolyuknak.”

 

Az antifasiszták tehát addig emberbarátok, amíg nem találkoznak fasiszta agresszióval – és agressziónak tartják a bármiféle fizikai fenyegetést nélkülöző közterület-használatot is, amelyre önvédelmi erőszak gyakorlásával válaszolnak.

 

A kutyaharapást szőrével modus operandi persze nyilván a legjobb és leghatásosabb hozzáállás, elvégre az agresszió a történelem során soha nem szült még több agressziót és

 

a velejéig korrupt Nemzeti Együttműködés Rendszerét is csak még több korrupcióval lehet és érdemes leváltani.

 

A magyar antifák ráadásul úgy tűnik, hogy még a névadó fogalmukkal sincsenek tisztában, mikor ezt írják: „Antifasizmus lehet minden olyan cselekedet, amellyel az elnyomás körei ellen lépsz fel: így tehát fellépni a nők, gyermekek, kisebbségek, állatok, kisemmizett munkások, háborúk elől menekülő emberek stb. jogaiért és szolidaritást vállalni a másikért antifasizmus.”

 

Lehet, hogy az általános iskola nyolcadik osztályában figyelni kellett volna történelemórán ahelyett, hogy a hátsó padba karcolják a bekarikázott A betűt, ugyanis nem, az antifasizmus per definitionem nem lehet minden olyan cselekedet, amely „az elnyomás körei” ellen lép fel, a fasizmus az elnyomásnak egy egészen specifikus fajtája.

 

Végül, de nem utolsósorban, szombaton legalább harminc antifa fenyegette az egyszem fasisztát:

 

akinek az utcán, harminc az egy ellen kemény a töke, annak otthon, a klaviatúra mögött is legyen az, és legalább adja a nevét a cikkéhez!

 

Olvasnál még Varsányi Bencétől? Ide kattints! Érdekel más azonnalis vélemény Kitörés-ügyben? Olvasd el, mit írt Fekő Ádám!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.

Az egészségügyi intézmények egyre kevésbé bírják a koronavírus-járvánnyal járó nyomást. Volt, hogy nem akartak beteget átvenni kórházak a mentősöktől, máshol már apácakra is szükség van.

Egy hete még csak riogattak vele, hétfőtől azonban már mindehol hordani kell a maszkot a román fővárosban.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás