Itt egyedül az segítene, ha a nácik végre bevallanák, hogy nácik

Fekő Ádám

Szerző:
Fekő Ádám

2020.02.10. 17:49

Akkor kiderülhetne, hogy mennyi közük van a Kitörés emléktúrához, és a Fidesz is végre felvállalhatná, hogy a Jobbik régi szavazói végül is jobban tudják utálni Soros Györgyöt, mint az áruló városiak.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Nagyon nehéz mit írni arra, ami az idei Kitörés emléktúra és az ugyanebből az apropóból tartott Becsület napja-megemlékezés környékén történt, vagyis történik még mindig idén: ha így halad a pár éve még tökéletesen jelentéktelen megmozdulás, hamarosan hivatalosan is csatlakozhat a migráció, otthonszülés, cigánykérdés, #metoo négyes mellé a „témák, amikről lehetetlen értelmesen beszélni Magyarországon” klubba.

Mindezt azért, mert 2020-ban még mindig létezik kör, akik élből lenáciznak valakit, aki ugyanazt a levegőt szívja néha, mint a nácik, miközben a kormányzati közpénzmédia úgy csinál, mintha létezne Magyarországon komolyabb balhézásra alkalmas antifa.

A történet, amiben a náci, kommunista, hazaáruló, hős, áldozat szavak úgy és olyan ütemben váltakoznak, hogy követni sem lehet őket igazán tökéletesen mutatja, hogy mennyire nem változott semmit ez az ország az elmúlt tizenöt évben, és a dolgok állása szerint valószínűleg nem is fog még egy darabig. A történetet a legjobban az illusztrálja, ami Illés Gergő kollégám túrabeszámolója alatt történik kommentekben: egy rakás, a túrától és a tüntetésektől is távolmaradó ember próbálja elmagyarázni, hogy mi történt szombaton Budapesten egy olyan embernek, aki amúgy ott volt.

Közben persze az sem könnyíti meg a dolgot, hogy a legendás náci gerinc miatt maguk a nácik is szeretik maguknak kikérni, hogy azok lennének, de hát ez is velünk élő hagyománynak számít már:

annak idején engem is nemzeti érzelmű kopaszok akartak beszervezni a MIÉP-ifibe, véletlenül sem nácik.

A történetbe egyetlen új szál futott be, bár igazából az sem különösebben új: a magyar jobboldal, vagyis a magyar jobboldal sajtója már a látszatát sem akarja fenntartani a Magyarországon amúgy is csak szavakban létező jobbközép gondolatnak. Ugye ez volt az a réteg, aminek egy ideig különösen fontos volt magát elhatárolni a radikális jobboldaltól, ahogy tette azt a Fidesz is ellenzéki politizálásának utolsó éveiben.

Most viszont kissé más a helyzet: az MTI tájékoztatásában a címben még ott van, hogy szélsőjobboldali szervezetekről van szó, nemzeti színű zászlókat emlegetve, a közpénzmédia egy része ennél jóval tovább ment: az ő olvasatukban antifák randalíroztak Budapesten, és még járókelőket is zaklattak.

A Hír TV-nek egy egész videóanyagot sikerült lehozni ebben a szellemben, a Légió Hungária vezetőjét például békés tüntetőnek beállítva az antifa csőcselékkel szemben. (A teljes kép érdekében azért hozzátennénk, nem egységes a hozzáállás: a Pesti Srácok például kereken írta meg, mi is történt, az Origo pedig az egészet megúszta egy MTI-hírrel.

Az, hogy a pártközpont rájött, hogy a legsúlyosabb arcok szavazata is épp annyit ér, mint a nyafogó konziké, igazából nem annyira új:

a Kurucinfót hangnemben és gondolatiságban is lelkesen követő Vadhajtásoknál már nincs is különösebben szó az ideológiag azért közelebb álló Mi Hazánk promócióról (most azt hagyjuk, hogy a Mi Hazánkat is bevallottan szereti kicsit a magyar kormány), hanem lelkesen támogatják a hős nemzetvédő Orbán Viktort.

Összességében viszont ez a kicsit szélre tolódás túl nagy változást nem jelent: a magyar kormány tagjai például a fent említett nácikhoz hasonló gerincességgel tagadják le, hogy nekik bármi közük is lenne ahhoz, mit csinál mondjuk a Hír TV, alattvalóik ráadásul nemrég szerveztek egy tüntetést a rasszizmus és kirekesztés ellen is.

Nyilván sokkal egyszerűbb lenne minden, ha a nácik felvállalnák, hogy azok: végre kiderülhetne, hogy mennyi közük van a Kitörés emléktúrához, lehetne profánabbul fajvédeni a Becsület napja-bulin, vagy végre felvállalhatná a Fidesz, hogy a Jobbik régi szavazói végül is jobban tudják utálni Soros Györgyöt, mint az áruló városiak.

Pár nosztalgiaeseményt leszámítva sajnos erre nem lehet számítani, úgyhogy addig marad a teli torokból nácizás és magyarázkodás, hogy a sok pofázásban a közelmúlt magyar történelmének nagyrészéhez hasonlóan a kitörésről se lehessen tényszerűen, politikai motiváció nélkül beszélni. Mondjuk csodálkozni ezen sem kell, hiszen ha az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünkről, az ötvenhatos forradalomról sem tudunk, akkor miért pont egy nácigyanús rétegeseményről tudnánk?

Olvass még több cikket Fekő Ádámtól az Azonnalin! Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!

Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől
Fekő Ádám
Fekő Ádám Az Azonnali újságírója

Hétközben újságíró, hétvégén boldog ember. Akár ugyanabban a mondatban is szívesen okoskodik a magyar futball izgalmairól és a populizmus veszélyeiről, emellett nagyon szereti a szovjet jellegű épületeket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek