+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. december 13. péntek, 10:30
Ha Európában eddig nem vették volna észre: a brexit körüli komédia nem más, mint maga a demokrácia. Boris Johnson győzelme után mindenesetre nemcsak az egyértelmű, hogy felesleges lenne második brexitnépszavazást tartani, hanem az is, hogy a jobboldal már megint sikeresen épített az identitásharcra, hogy megakadályozza a gazdagellenes többség összeállását.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Fölényes győzelem után folytathatja Boris Johnson konzervatív brit miniszterelnök a brexit véghezvitelét, amivel kampányolt. A választáson a Munkáspárt összeomlott, a Brexit Párt eleve nem is indult befutó tory körzetekben.

 

De mik a tanulságai Johnson hatalmas győzelmének?

 

1. Nincs szükség új népszavazásra, mert a kérdés csütörtökön eldőlt

 

Sokan abban bíztak, hogy ha esetleg újra szavaznának a britek, akkor a 2016-ban is szoros eredmény ezúttal a maradás felé billenne. Mivel a kontinens a „hülye angolokon, angol hülyéken“ röhögve nézte a tényleg fordulatos brexitkomédiát, sokan hihették azt: a briteknek elegük lett ebből, és egy új szavazáson nemet mondanának az egész brexitre.

 

Azonban a kontinens nem vette észre: a brexit körüli komédia nem más, mint maga a demokrácia, amibe beleférnek előrehozott választások ugyanúgy, mint párton belüli viták.

 

Nincs szükség új népszavazásra, mert csütörtökön kiderült: a kilépéspárti erők (konzervatívok, Brexit Párt, északír protestánsok) nem csak a parlamenti mandátumok, de a leadott szavazatok között is egyértelműen győztek, habár utóbbi tekintetben abszolút többséget azért nem értek el.

 

A határozottan maradáspárti liberális demokraták nem tudták növelni támogatottságukat, a maradáspártiak közül csak a skót nemzetiek (SNP) tudtak tarolni a brexitellenességükkel. Így is a leadott szavazatok alig tizenöt százaléka állt ki egyértelműen az EU-ban maradás mellett. A Munkáspártot nem lehet ide sorolni, mert a párt és szavazói a brexit kérdésében a választás napjáig megosztottak voltak.

 

2. A szociális témát felülírta az identitáspolitika

 

Amint Európa más országaiban is látható, a balközép hiába próbálja a tényleges problémákat (növekvő társadalmi egyenlőtlenségek stb.) a középpontba állítani, az oligarchák és a média támogatását élvező jobboldal sikeresen veri át saját posztmodern meséjét az identitások fontosságáról.

 

A jobboldal célja, hogy elterelje a figyelmet a szociális problémákról, és elkerülje, hogy összeálljon a gazdagellenes többség. Ennek érdekében a szociális különbségek helyett az identitásbelieket hangsúlyozzák, így érve el, hogy

 

őshonos underclass és őshonos upper class egy irányba gyűlöl: a bevándorlókat és a még szegényebbeket utasítja el.

 

A fasizmus nem más, mint a kapitalista tőkésosztály kísérlete, hogy idegenellenességgel ossza meg a munkásosztályt, az alsó középosztályt, és szociális ellentétek helyett a kulturálisakat hangsúlyozza. A brexit erről szólt: mivel a baloldal nem mert maga is beleállni az EU-ellenességbe, ezt a témát a felső középosztály érdekeit képviselő konzervatívok vitték el, és megszerezték így sokszor az alsó középosztály szavazatait is.

 

A baloldal ebben az identitáspolitikai harcban lebénul, mert egy kulturális harctérben igazából nem is tud oldalt választani. Egy ilyen diskurzusban a baloldal mindig két szék közé esik az őshonosakat képviselő, többségi jobboldal és a kozmopolita elitet képviselő, kisebbségi liberálisok között.

 

3. A baloldalnak újra kell gondolnia viszonyát az EU-hoz

 

Miközben Nagy-Britanniában hagyományosan a Munkáspárt volt a hetvenes évektől az európai integráció kritikusa – elvégre elég hamar felismerték, hogy jóléti állam a nemzetállami keretek között hamarabb valósítható meg, mint az eleve a piac szabadságának primátusára alapult EU-ban (EGK-ban) –, a brexitmizériában bele kellett valahogy mégis állniuk a maradáspárti kampányba. Ez azonban a Munkáspárt történetével, jelenlegi vezetéségenek egyébkénti céljaival és tagságának, valamint szavazóinak érdekeivel szemben állt. Gyakorlatilag

 

a Munkáspárt egy liberális diskurzus foglya lett, amikor a munkásosztály pártjaként a kozmopolita felső középosztály érdekeinek kedvező európai integráció mellett állt ki.

 

A baloldal nem tud jól kijönni abból, ha a konzervatívok és a liberálisok közötti identitáspolitikai vitákban a liberálisok mellé áll, sokkal inkább kellene a szociális témák hangsúlyozásával az identitáspolitikailag akár konzervatív, de egyébként érdekeik szerint a baloldalra fogékony rétegeket megszólítania. Mivel azonban a Munkáspárt – a körölütte lévő blairista elit miatt – nem mert egyértelműen beleállni egy baloldali brexit- (azaz lexit-) kampányba, eleve versenyhátrányból indult.

 

4. Az Egyesült Királyság vége jöhet el

 

Az Egyesült Királyság hiába adta fel gyarmatait, sok tekintetben egy sajátos, premodern formációként maradt fenn, amiben angolok, skótok, walesiek és északírek egyesültek. Mivel azonban a britek a brexitkampányban túlpörgették a nacionalizmusukat, nagyon valószínű, hogy

 

nem csupán az Egyesült Királyság hagyja el az Európai Uniót, de Skócia is kilép az Egyesült Királyságból,

 

az északíreknél pedig ismét előjöhetnek a harcok. Mivel azonban mára a konzervatívok teljes mértékben az angol (azaz kis-brit) nacionalizmus pártja lettek, nem valószínű, hogy könnyen elengedik a skótokat – ami azt jelenti, hogy a lassan három és fél éve tartó brexitkonfliktust egy hosszabb, hangosabb, akár véresebb küzdelmes időszak követheti angolok, skótok és északírek között.

 

5. Nem lesz holokauszt Nagy-Britanniában

 

Mivel a kampány során cionista körök Jeremy Corbyn Labour-vezért antiszemitizmussal vádolták, és az lehetett az ember érzése, hogy Boris Johnson valójában Adolf Hitler ellen harcol – az eredmény után mindenki fellélegezhet: huh, nem lesznek gázkamrák Brightonban.

 

NYITÓKÉP: Boris Johnson / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás