+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. december 6. péntek, 14:42
Gazdaságpolitikusuk szerint ha már a választók 25-30 százaléka ki akar lépni, akkor ideje minderről társadalmi vitát kezdeményezni.

Újra napirendre vette az eurózónáról való kilépés kérdését az augusztus óta ellenzékbe szorult olasz szélsőjobbos párt, a Lega – írja a Politico. Claudio Borghi, a Salvini-párt gazdasági tanácsadója, egyben az olasz parlament alsóházának költségvetési bizottságának elnöke azt nyilatkozta csütörtökön az olasz köztévének,

 

hogyha már „a választók 25-30 százaléka” támogatja az eurózónából való kilépést, akkor nem tilos erről párbeszédet indítani.

 

Sok az euróellenes olasz

 

„Az én [euróval kapcsolatos] nézeteim ismertek, de erről a kormányzásunk egy éve alatt nem beszéltem, mivel az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) kötött koalíciós megállapodásunkban az eurózónából való kilépés kérdése nem szerepelt” – mondta a korábban a Deutsche Banknál is magas beosztásban dolgozó Borghi a televízióban.

 

Matteo Salvini pártja egy évig kormányzott együtt a balpopulista Öt Csillag Mozgalommal, amely indulásakor szintén euróellenes volt. Korai, bájosan amatőr reklámfilmjükben még az M5S úgy érvelt az olasz líra visszavezetése mellett, hogy miután arra jóval nagyobb címletek vannak nyomtatva, többet is lehet belőle vásárolni, így például el lehet vinni a barátnőnket étterembe, míg az euró esetében alig van a zsebünkben valami.

 

A kezdeti euróellenességét Beppe Grillo pártja hamar levetkőzte magáról,

 

miután pedig augusztus óta a balközép mainstream pártjával, a Demokrata Párttal együtt kormányozza Olaszországot, az eurózónából való kilépés kormányzati körökben fel sem merülhet.

 

A Lega nyilvánvalóan megláthatta az ebben rejlő lehetőséget, hiszen az Eurobarométer az euró megítéléséről szóló, idén novemberi közvélemény-kutatása szerint Olaszországban van egy igen jelentős kisebbség, amely nem támogatja az eurózóna-tagságot: míg az eurót használó tagállamok polgárainak 65 százaléka szerint jó dolog az euró a saját országuknak, és csak 26 százalék szerint nem, addig az olaszok körében az euró támogatottsága csak 55 százalékos, míg az ellenzőinek aránya 36 százalék. Az olaszok kétharmada ráadásul a közös valuta használatától nem is érzi magát európaibbnak.

 

A Lega szerint mindig is ugyanaz volt az álláspontjuk

 

Ráadásul a Demokrata Párt és az M5S közötti koalíción is kezdenek kialakulni az első repedések, miután az ötcsillagosok nem támogatták az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) javasolt reformját, és inkább a Legával együtt szavaztak, hogy az ESM-ről szóló szerződésmódosítás ratifikációját megakadályozzák. Az ESM célja többek között az, hogy megállapítsa az uniós pénzügyi hitelek odaítélésének feltételeit az EU-tagállamok számára, amennyiben azok súlyos gazdasági vagy pénzügyi zavarokkal küzdenek, tehát lényegében a válságban majdnem bedőlő dél-európai EU-tagállamokra, többek között Olaszországra hozták létre azt.

 

A Politico megkérdezte a fentebb is az euró ellen érvelő legás Borghit, hogy tekinthető-e úgy, hogy a párt újraindította „Italexit-kampányát”, mire a gazdaságpolitikus úgy felelt:

 

„Maguk újságírók nem unják néha, hogy ugyanazt a trükköt vetik be? A mi álláspontunk sosem változott.”

 

Majd hozzáírta a Lega hivatalos álláspontját, amely arról szól, hogy a párt „már mindenki előtt” informálta az állampolgárokat a közös valuta által okozott károkról, de nem akarnak unilaterális alapon eljárni, így ha más országok előállnak egy tervvel az eurozóna reformjára, azt a Lega meg fogja fontolni.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyébként Salvini Legája messze a legnépszerűbb párt Olaszországban, 33 százalékon állnak. Őket a két kormánypárt, a Demokrata Párt követi 19, majd az Öt Csillag 16 százalékkal, a neofasiszta Olaszország Testvérei pedig a negyedik 10 százalékkal. Matteo Renzi pártja, a kormányban szintén résztvevő Italia Viva 5 százalékon áll.

 

 

Itthon Matolcsy robbantotta be az euró-közbeszédet

 

Persze nem Salviniék pártja kritikus a közös valutával kapcsolatban az EU-n belül, hanem a magyar jegybankelnök, Matolcsy György is. Aki komoly médiavisszhangot váltott ki november elején a Financial Times hasábjain tett kijelentésével, melyben kijelentette: az euró bevezetése hiba volt, hiszen ahhoz három előfeltétel sem teljesült: egy közös állam, egy, az eurozóna GDP-jének 15-20 százalékát fedező költségvetés, valamint egy euróövezeti pénzügyminiszter és ahhoz tartozó minisztérium. Sőt, szerinte

 

az euró arra is képtelen volt, amire a franciák eredetileg kitervelték azt: hogy a német márka feladásával megakadályozzák a német hatalom újabb felemelkedését.

 

Erre a magyar politika is megmozdult, a Párbeszéd egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben az euró mielőbbi bevezetése mellett érvelnek a forint árfolyamromlása miatt. A Momentum politikusa, az ALDE-alelnök Berg Dániel úgy állt be a vitába, hogy „aki Európa-párti, az nem lehet euróellenes”, és le kéne számolni az euróellenes „schifferi kurzussal” és „matolcsynomicsszal”.

 

Végül a törvényjavaslatot a Párbeszéd visszavonta, ezt az LMP is üdvözölte, a zöldpárt szerint ugyanis a közös valuta sem a periféria integrációját, sem a gazdasági stabilitást nem jelenti automatikusan a tagállamok közötti túl nagy szociális és gazdasági különbségek, illetve az eurozóna tagjainak eltérő gazdasági ciklusai miatt.

 

BORÍTÓKÉP: Matteo Salvini / Facebook

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás