+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2018. június 7. csütörtök, 06:57
Berezelt Európa az új olasz kormánytól, miután a populistának nevezett Öt Csillag és a Lega alakított kormányt egy firenzei jogászprofesszor vezetésével. Az ország gazdasága régóta stagnál, nagy az adósság és a munkanélküliség, az új kormány ráadásul kiszámíthatatlan. Mi lesz most? Kilép Olaszország az eurózónából, újabbat rúgva a válságból válságba bukdácsoló EU-ba? Vagy következik a görög dráma újabb felvonása adósságelengedés formájában? Politológusok és közgazdászok jósoltak Firenzében.

Micsoda pofátlan antidemokrata az olasz elnök, hogy nem hajlandó felkérni a demokratikus választáson nyertes pártokat kormányalakításra! – méltatlankodott a magyar kormányközeli sajtó az olasz kormányalakítási mizéria kapcsán.

 

Jaj, mi lesz most, vége az EU-nak, az eurónak, a világnak, gaz populisták törtek uralomra az eddig kulturált Olaszországban – kommentálták ugyanezt a liberális oldalon.

 

Most akkor mi van? Annyi biztos, hogy az Öt Csillag és a Lega kormányt alakít. Hogy mi lesz ebből, és gaz antidemokrata vagy épp politikai zseni-e az olasz elnök, arról egyelőre találgatni lehet. A firenzei EUI, vagyis az EU-s tagállamok többsége által fenntartott egyetem kerekasztal-beszélgetésén összegyűlt szakértők találgattak is.

 

Az Azonnali is ott volt.

 

Az elnök belement egy kormányalakítási chicken game-be

 

Mit tehetett volna az olasz elnök? „Mondjuk azt, hogy a választásokon legjobban szerepelt pártok vezetői közül bíz meg valakit a kormányalakítással: vagy Matteo Salvinit a Legától, vagy az Öt Csillagot vezető Luigi Di Maiót. Egyiket sem tette, helyette húzta az időt. Miért?” – tette fel a magyar újságírókat annyira felháborító kérdést a beszélgetésen Stefano Bartolini politológus, az EUI professzora.

 

Lehet, hogy pont a késlekedéssel tett jót a kormányalakításnak, hiszen a két pártnak így volt ideje egyezkedni, válaszolta meg Bartolini kérdését. És végül meg is állapodott abban a két párt, hogy Giuseppe Conte jogászprofesszort jelölik miniszterelnöknek. Conte meg is kapta a megbízást Sergio Mattarella államfőtől, az ügy azonban hamar kútba esni látszott, méghozzá azért, mert a Lega az euróval szemben közismerten szkeptikus Paolo Savonát szánta gazdasági miniszternek, akit Mattarella nem nevezett ki.

 

Az olasz államfő erre ráadásul rögtön húzott egy merészet, és a két párt által javasolt Conte helyett az ex-IMF-igazgató Carlo Cottarellit kérte fel szakértői kormány alakítására.

 

Ez az egész egy chicken game volt

 

– értékelte Bartolini a történteket, utalva arra az őrült játékra, amelyben a résztvevők teljes gázzal száguldanak egymás felé, és az veszít, aki előbb elrántja a kormányt. A politológus szerint direkt fordult a Lega és az Öt Csillag szempontjából legelfogadhatatlanabb miniszterelnök-jelölt felé az elnök. És ezzel hatalmas kockázatot vállalt: nem tudhatta ugyanis, hogy mennyire ragaszkodnak Savonához a választáson nyertes pártok.

 

A helyzet szerencsésen sült el, mert nem ragaszkodtak hozzá, így végül mégiscsak Conte alakíthatott kormányt egy másik gazdasági miniszterrel. Így most mindenki zseninek tartja Mattarellát – summázta Bartolini, de felvetette: mi lett volna, ha az egész egy újabb választásba torkollik?

 

A kormányalakítás legbizonytalanabb utolsó egy hete alatt 18-ról 25 százalékra emelkedett a Lega támogatottsága, így könnyen lehet, hogy a két populistának nevezett párt 67-68 százalékos, alkotmányozó többséget nyerhetett volna egy megismételt választáson.

 

Akármit csinálhattak volna, bármilyen további korlát nélkül. Mattarella pedig vállalta ezt a kockázatot

 

– rótta fel az elnök felelőtlenségét a politológus. „Ha rajtam múlik, én ezt nem kockáztattam meg volna, ennyire még Savona sem félelmetes” – mondta Bartolini.

 

Utólag persze már mindegy, mert a chicken game bejött, így innentől kezdve mindenkit inkább az érdekel, hogy bennmarad-e Olaszország az eurózónában, és mi lesz a nagy adósságával és rossz gazdasági mutatóival.

 

Olaszország nem Görögország

 

Abban egyetértettek a felszólaló közgazdászok, hogy nagyon más most a helyzet, mint annak idején Görögországgal volt, ami egy kis ország, ráadásul egy ingatag kormány vezette. Olaszországban most stabil többséget szerzett a Lega és az Öt Csillag, ráadásul az olaszok az EU legnagyobb gazdaságainak egyike.

 

Még ha nem is túl biztatók a számok, amiket produkálnak: évtizedes távlatban stagnál az egy főre jutó GDP, miközben a fiatalok körében a munkanélküliség a harminc százalékot közelíti, a GDP-arányos államadósság pedig 130 százalékos. (Összehasonlításképp: Magyarországon ez az arány 72 százalék. De persze vannak nagyon gazdag országok, ahol ez a szám még sokkal nagyobb, Japánban például 253 százalék.)

 

Mégis mit tudna csinálni Olaszország ebben a helyzetben?

 

Vagy kilép az eurózónából, vagy elkezd spórolni – ki sem fogják találni, ki mondta ezt: bizony, egy német közgazdász.

 

Ez a közgazdász Henrik Enderlein, aki mindezt részletesebben is kifejtette egy cikkben a Spiegelben. Egyébként ha hihetünk a legutóbbi nyilatkozatoknak, az olasz kormány tulajdonképpen egyiket se akarja. Akarnak viszont nyugdíjreformot, valamiféle alapjövedelmet, meg egykulcsos adót.

 

Enderlein szerint a részleges adósságelengedés nem működne Olaszország esetében, ez ugyanis hatalmas pénzösszegeket jelentene, amit végső soron valakiknek ki kell fizetnie. A német közgazdász a saját maga által felvázolt két opciót árnyalva végül arra jutott, hogy Olaszország túl nagy ahhoz, hogy hagyják csődbe menni, de ahhoz is, hogy megmentsék.

 

A piac megtanít – de kit, és mire?

 

A résztvevők nem hagyták szó nélkül Günther Oettinger német EU-biztos nagy port kavart nyilatkozatát sem, miszerint a piacok majd megtanítják az olaszoknak, hogy megfelelően szavazzanak. (A szokásos hibás idézésre való hivatkozás és visszakozás körei természetesen itt is le lettek futva, de ez ezen a ponton inkább Techet Péter friss elemzését ajánljuk olvasóink figyelmébe arról, hogy miért akarják a németek gazdasági ügyekben mindig kioktatni a déli államokat.)

 

Azt egyelőre nem sikerült megfejteni, hogy pontosan milyen leckét kellene megtanulni a piactól. A politológus Bartolini szerint lehet, hogy az ötcsillagos Luigi Di Maio nem akkora szakértő, mint Oettinger, és nincs egy diplomája se, de mégiscsak az olasz választók 32 százalékát képviseli, úgyhogy a piaci leckékre való hivatkozás a politika teljes félreértése a németek részéről.

 

Enderlein azért gyorsan honfitársa segítségére sietett, mondván: bár gyerekkora óta ismeri Oettingert, akit sosem kedvelt, most mégis úgy érzi, meg kell védenie. A német kereszténydemokrata politikusok félnek a tartományi választásoktól és az AfD-től, és attól tartanak, hogy ha rosszul játszanak Olaszországban, akkor megbüntetik őket otthon a választók – mondta. Neki személyesen is van amúgy egy rémálma. Az, hogy

 

eljön az a nap, amikor Merkel asztalán két lehetséges forgatókönyv lesz: hogy kimentik Olaszországot a csődből, vagy hogy kirakják az eurózónából.

 

Az olasz Bartolininak erre is volt egy jó replikája. Ő el tud képzelni egy még rosszabbat: ha ez a két terv nem Merkel előtt lesz – aki egy nagynak nevezett, valójában csak ötvenvalahány százalékos koalíciót vezet, tette hozzá vigyorogva.

 

Hanem mondjuk a jobboldali populista AfD előtt.

 

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás