Az igazságügyi bizottságon is átment Handó utódja, a jobbikosok is megszavazták

Békét hirdetett a bírósági szervezeten belül az Országos Bírósági Hivatal leendő elnöke, Senyei György Barna a parlamenti igazságügyi bizottsági meghallgatásán, akit a kormánypártok mellett a jobbikosok is megszavaztak. Volt, hogy egy-két kérdésre a bizottság KDNP-s elnöke már előre válaszolt helyette, viszont az uniós jog elsőbbsége tekintetében jól helyrerakta a fideszes Bajkai Istvánt.

Pénteken hallgatta meg a parlament igazságügyi bizottsága az Országos Bírósági Hivatal élére jelölt Senyei György Barnát. A bíróságok igazgatását ellátó hivatal élére azért kellett új elnököt jelölni, mert az eddigi elnök, Handó Tünde alkotmánybíró lett. A héten korábban a bírák önkormányzati szerve, az Országos Bírói Tanács is meghallgatta Senyeit. Az OBT-nek Handóval elég feszült volt a viszonya, de Senyeit egyhangúlag támogatták, meggyőzőnek találták az attitűdjét, amint azt Vadász Viktor OBT-szóvivő elmondta az Azonnalinak.

Senyeit majd a parlamentnek kell megszavaznia kétharmados többséggel, előtte azonban az igazságügyi bizottság hallgatta meg a jelöltet. Aki csak az eredményre kíváncsi, annak elárulom az elején a lényeget:

ellenszavazat nem volt.

Az igazságügyi bizottság ülésén elég foghíjasan jelentek meg a képviselők. A fideszesek jórészt helyettesítőket küldtek, az ellenzékből jobbikos és DK-s képviselők voltak jelen (LMP-s tagja nincs a testületnek). A jobbikos Varga-Damm Andrea Mikulás napja alkalmából csokit osztogatott minden jelenlévőnek.

Békét hirdetett az OBH leendő elnöke

Senyei György Barna a beszédét azzal kezdte, hogy két dolognak, a békességnek és a rendnek van nagy jelentősége az igazságszolgáltatás működésében. Szerinte káros, hogy az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács ellentéte (amiről többször is írtunk részletesen) tematizálta a közbeszédet, már a sajtóba is átszivárgott, holott

(Épp a foghíjas létszám miatt tekintette ugyanis Handó illetigimnek az OBT-t, miközben viszont ő maga halogatta a póttagválasztást.)

A bírósági kommunikációs környezetet is megváltoztatná Senyei. Míg Handó hatalmas súlyt helyezett a kommunikációra és az olyan, nagyközönségnek szóló programokra, mint a Nyitott bíróságok, Senyei szerint a bíróságokkal kapcsolatos híreknek a közérdeklődésre számot tartó ügyekről, és csak azokról kellene szólniuk. A közvéleményre ugyanis az tartozik, hogy milyen ügyekben milyen ítéletek születtek. Az OBT-szóvivő Vadász Viktor korábbi nyilatkozatához hasonlóan megismételte: az ideális az lenne, ha nem is tudnák az emberek, hogy ki az OBT vagy az OBH szóvivője.

A Handó által kitalált Nyitott bíróságok programmal kapcsolatban később azt is megjegyezte: fontos, hogy az állampogárok megismerjék a bíróságokat, de az is fontos, hogy tiszteljék őket. Szeretni úgyse fogják, mert valaki úgyis pervesztes lesz, valakit elítélnek. „A bíróságokra nem önként megyünk, mint a múzeumban, tehát ez a fajta nyitottság az ügyfélforgalmi időn kívül meggondolandó.”

A gyakorlat legyen fontosabb a bírói előmenetelben, ne az, hogy hányas a diploma!

A bírók képzésével kapcsolatban a jelölt kifejtette: az új bírói generáció képzése szerinte is nagyon fontos, viszont a nagyobb gyakorlattal rendelkező bírókat jobban bevonná ebbe az instruktorbírói rendszeren keresztül (mellettük dolgoznak a fogalmazók, azaz a leendő bírók). Senyei szerint fontos, hogy az alapokat a fiatal bírák úgy sajátítsák el, ahogy ő is kezdte annak idején.

A bírói pályázatokkal kapcsolatban – amelyekkel elődje, Handó Tünde gyakran visszaélt, érvénytelenítve azokat – azt mondta: az egy-egy álláshelyre jelentkező bírók értékelésére szolgáló pontrendszer bevezetése hasznos volt, hiszen az előtt nagyjából kihalásos alapon kerültek a bírók egy-egy álláshelyre (Senyei ezt némileg diplomatikusabb szóhasználattal írta körül, de ez a lényeg). Szerinte a pontrendszer a kezdő bírókra van kitalálva, ugyanis túl nagy jelentőséget tulajdonít a diploma minősítésének, plusz szakjogászi képzettségnek és ilyesmiknek, és túl keveset a gyakorlatnak. 

Az, hogy 1987-ben hányasra szakvizsgázott egy bíró, aki harminc éve ítélkezik, eléggé irreleváns egy ítélőtáblai kinevezésnél – tette még hozzá, mire egyetértő kuncogás volt a válasz a bizottság tagjai részéről. Senyei ugyanakkor hangsúlyozta, hogy megtartaná a pontrendszert, csak a gyakorlatot az eddiginél hangsúlyosabban értékelné a pontozásnál.

Végül arról is beszélt, hogy fontos, hogy a bírói statisztikáknál az ügy nehézségét súlyozottan vegyék figyelembe. Ezt büntetőügyeknél most is figyelik valamennyire, de polgári ügyekben is jobban kéne törekedni erre.

A képviselők kérdeztek pár marhaságot is

A jelölt beszéde után a bizottság tagjai kérdezhettek. A DK-s Sebián-Petrovszki László (aki egyébként új tagja a bizottságnak, mivel új országgyűlési képviselő) rengeteg dolgot akart megtudni, például azt, hogy mit szól Senyei az OBT legitimitását megkérdőjelező OBH-s nyilatkozatokhoz, és visszavonja-e azt az alkotmánybírósági beadványt, amely az OBT és az OBH közti konfliktusra vonatkozik.

Azt is megkérdezte Sebián-Petrovszki, hogy az OBH-elnökhelyettessé nemrég kinevezett Répássy Árpáddal (akiről mindenki azt gondolta, ő követi majd Handót) hogyan fog majd tudni együtt dolgozni a jelölt, valamint milyen a szakmai kapcsolata Varga Judit igazságügyi miniszerrel. Hogyan tenné átláthatóvá a bírói pályázatokat (a pályázatokkal kapcsolatban később a jobbikos Gyüre Csaba is érdeklődött), és mi a véleménye Handó érvénytelenítési gyakorlatáról, bevonná-e a Helsinki Bizottságot a bírák képzésébe? – sorolta a kérdéseit a DK-s képviselő, aki a végén azt is megjegyezte, hogy a jelöltnek nincs igazgatási tapasztalata, miközben a bírói igazgatási szervezet élére pályázik.

Vejkey Imre KDNP-s bizottsági elnök nem állta meg, hogy ne rakja helyre Sebián-Petrovszkit: mielőtt bárki másnak szót adott volna, rögtön leszögezte, hogy a jelöltnek a víziójával kapcsolatos kérdésekre, és nem az elődje tevékenységére vonatkozó kérdésekre kell válaszolnia, és a személyes kapcsolatai sem képezik a meghallgatás tárgyát. Vejkey viszont a jelölt alkalmasságát érintő kérdésre is rögtön reagált, miszerint egyszer az a baj, hogy van igazgatási tapasztalata valakinek, most meg az, hogy nincs.

A fideszes Bajkai István azt kérdezte, hogy hogyan ítéli meg a jelölt az Európai Bíróság ítéleteinek hatását a magyar ítélkezésre és jogrendszerre.

amihez egy parlamenti képviselőnek és egy igazgatási vezetőnek (még ha bíró is) sincs köze. Vejkey mégse oktatta ki Bajkait, hogy nem megfelelő a kérdése. (Egyébként az Európai Bíróság előtt van épp folyamatban egy ügy Handó pályázatérvénytelenítési gyakorlata kapcsán, de Bajkai ezt nem nevesítette úgy, mintha konkrétan erről érdeklődne.)

Senyei nem minősíti Handót, viszont hitet tett az EU-jog elsődlegessége mellett

Senyei György Barna a DK-s Sebián-Petrovszkinak azt válaszolta, hogy nem akarja minősíteni Handó munkáját. A Répássyval való közös munkáról azt mondta, ezt akkor tudja majd meg, ha megpróbálta. Személyi változásokról egyelőre nem tud semmit mondani a jelenlegi tudásával.

Az oktatást a bírósági szervezeten belül akarja megoldani, nem kívánja a Helsinki Bizottságot bevonni, mondta még a DK-s képviselő felvetésére.

Bajkainak az EU-s bírósági joggyakorlat beépítéséről szóló kérdésére elég határozottan válaszolt: 2004. május 1. óta a teljes EU-s jogrendszer a magyar jogrendszer része,

Zárásként Vejkey megkérdezte, valaki szeretne-e még véleményt mondani a jelöltről, mire a jobbikos Varga-Damm Andrea lelkendezve kijelentette, hogy „borsózik a háta az örömtől”, az ő álmait sorolta fel Senyei számos témában.

Ezt követően jött a szavazás a fent már említett eredménnyel: tíz igen és egy tartózkodás mellett, kormánypárti és jobbikos szavazatokkal támogatták a jelöltet, így Senyeit már csak egy kétharmados parlamenti szavazás választja el az OBH-elnökségtől.

Egyébként az ülés után megkérdeztük a fideszes Bajkai Istvánt, hogy szerinte az uniós jog és az Európai Bíróság joggyakorlata alkalmazásának mi köze a bíróságok igazgatásához, de nem volt hajlandó nyilatkozni.

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali