+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2018. október 9. kedd, 12:04
A székelyek azért, mert a magyar nemzet részét képezik, az oroszok meg azért, mert nincsenek itt száz éve. A vitához még csak hozzá sem szóltak a fideszesek.

A parlament kormánypárti többségű igazságügyi bizottsága olyan határozati javaslatokat fog az Országgyűlés elé terjeszteni, amelyek sem a székelyek, sem az oroszok hivatalos kisebbséggé válását nem támogatják – derült ki a bizottság keddi ülésén.

 

Mindkét témában egyedül az ellenzéki képviselők érezték úgy, hogy egyáltalán hozzá kell szólniuk a vitához.

 

A szocialista Varga László mind a székely, mind az orosz kezdeményezés estén hangsúlyozta: érzékeny kérdésről van szó, ezért feltétlenül hallgassák meg a kezdeményezők, illetve az MTA szakembereinek az álláspontját is a bizottságban. Javasolta azt is, hogy csak ezt követően döntsenek arról, milyen határozati javaslatot fogadjanak el. Ez a fideszes többséget nem hatotta meg.

 

Mióta vannak nálunk oroszok?



Míg a székelyek kisebbségként való elismerését kezdeményező Váradi Barna nem jelent meg a bizottság mai ülésén, az oroszokkal kapcsolatos indítványozó, Döbrei István igen, aki fel is szólalt az ügyben.

 

Igaz, ezt egészen komikus közjáték előzte meg: az ülést levezető kormánypárti Vejkey Imre bizottsági elnök először háromperces időkeretet kívánt biztosítani neki, ám a DK-s Arató Gergely azt javasolta, inkább legyen hat perc, hátha hosszabban fejtené ki álláspontját. Vejkey végül nagylelkűségéről tanúbizonyságot téve négy egész percet biztosított Döbreinek, amit meg is szavazott neki a bizottság.



Döbrei elmondta, az akadémia a kisebbségként való elismerés egyik objektív feltételét kérdőjelezi meg, mégpedig azt hogy valóban száz éve vannak-e oroszok az országban. Ez Döbrei szerint azért különös, mert nagyon sok történésszel, muzeológussal beszéltek, így például tudnak olyan statisztikáról, ami már az 1910-es évben is említ oroszokat. Vagyis

 

az oroszok szerint az, hogy az MTA úgy véli, „nehezen bizonyítható” az oroszok jelenléte, valójában azt jelenti, hogy ez bizonyítható, csak az akadémia talált hozzá nehezen forrást,

 

míg nekik ez állítólag sikerült, és csatolták is beadványukhoz.

 

A DK-s Arató Gergely arról beszélt, szerinte is a legfontosabb kérdés a százéves jelenlét. Emlékeztetett: egy 2006-os, oroszokkal kapcsolatos hasonló kezdeményezéskor az akadémia már jelezte, hogy 1917-18-ban nagy számú orosz hadifogoly maradt Magyarországon. Másrészt a statisztikák kapcsán azért látja nehéznek a helyzetet, mert a monarchia idején a német és a magyar terminológia is eltért egymástól, különböző népcsoportok esetén nem teljesen egyértelműek az elnevezések, ráadásul politikai okai is voltak annak, hogy mely népcsoportokat regisztráltak és melyeket nem.

 

A kormány most nem harcol az MTA-val

 

Végül a fideszes többségű bizottság mindkét ügy esetén olyan határozati javaslatot szavazott meg, amely elkaszálná a kezdeményezéseket. Bár a kormány mostanában amúgy harcban áll az MTA-val, mindkét határozati javaslatot az ő indoklásukra hivatkozva alapozta a bizottság. Így

 

a székelyeket nem javasolnák kisebbségnek, mert a magyar nemzet részét képezik, míg az oroszokat azért nem, mert az akadémia szerint nincsenek itt száz éve.

 

Magyarországon jelenleg tizenhárom törvényben elismert nemzetiség él: a cigányok, a németek, a szlovákok, a horvátok, az ukránok, a románok, a ruszinok, a szerbek, a szlovének, a lengyelek, a görögök, a bolgárok és az örmények. A parlamentben közülük a németek a legaktívabbak.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás