+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2018. október 9. kedd, 12:04
A székelyek azért, mert a magyar nemzet részét képezik, az oroszok meg azért, mert nincsenek itt száz éve. A vitához még csak hozzá sem szóltak a fideszesek.

A parlament kormánypárti többségű igazságügyi bizottsága olyan határozati javaslatokat fog az Országgyűlés elé terjeszteni, amelyek sem a székelyek, sem az oroszok hivatalos kisebbséggé válását nem támogatják – derült ki a bizottság keddi ülésén.

 

Mindkét témában egyedül az ellenzéki képviselők érezték úgy, hogy egyáltalán hozzá kell szólniuk a vitához.

 

A szocialista Varga László mind a székely, mind az orosz kezdeményezés estén hangsúlyozta: érzékeny kérdésről van szó, ezért feltétlenül hallgassák meg a kezdeményezők, illetve az MTA szakembereinek az álláspontját is a bizottságban. Javasolta azt is, hogy csak ezt követően döntsenek arról, milyen határozati javaslatot fogadjanak el. Ez a fideszes többséget nem hatotta meg.

 

Mióta vannak nálunk oroszok?



Míg a székelyek kisebbségként való elismerését kezdeményező Váradi Barna nem jelent meg a bizottság mai ülésén, az oroszokkal kapcsolatos indítványozó, Döbrei István igen, aki fel is szólalt az ügyben.

 

Igaz, ezt egészen komikus közjáték előzte meg: az ülést levezető kormánypárti Vejkey Imre bizottsági elnök először háromperces időkeretet kívánt biztosítani neki, ám a DK-s Arató Gergely azt javasolta, inkább legyen hat perc, hátha hosszabban fejtené ki álláspontját. Vejkey végül nagylelkűségéről tanúbizonyságot téve négy egész percet biztosított Döbreinek, amit meg is szavazott neki a bizottság.



Döbrei elmondta, az akadémia a kisebbségként való elismerés egyik objektív feltételét kérdőjelezi meg, mégpedig azt hogy valóban száz éve vannak-e oroszok az országban. Ez Döbrei szerint azért különös, mert nagyon sok történésszel, muzeológussal beszéltek, így például tudnak olyan statisztikáról, ami már az 1910-es évben is említ oroszokat. Vagyis

 

az oroszok szerint az, hogy az MTA úgy véli, „nehezen bizonyítható” az oroszok jelenléte, valójában azt jelenti, hogy ez bizonyítható, csak az akadémia talált hozzá nehezen forrást,

 

míg nekik ez állítólag sikerült, és csatolták is beadványukhoz.

 

A DK-s Arató Gergely arról beszélt, szerinte is a legfontosabb kérdés a százéves jelenlét. Emlékeztetett: egy 2006-os, oroszokkal kapcsolatos hasonló kezdeményezéskor az akadémia már jelezte, hogy 1917-18-ban nagy számú orosz hadifogoly maradt Magyarországon. Másrészt a statisztikák kapcsán azért látja nehéznek a helyzetet, mert a monarchia idején a német és a magyar terminológia is eltért egymástól, különböző népcsoportok esetén nem teljesen egyértelműek az elnevezések, ráadásul politikai okai is voltak annak, hogy mely népcsoportokat regisztráltak és melyeket nem.

 

A kormány most nem harcol az MTA-val

 

Végül a fideszes többségű bizottság mindkét ügy esetén olyan határozati javaslatot szavazott meg, amely elkaszálná a kezdeményezéseket. Bár a kormány mostanában amúgy harcban áll az MTA-val, mindkét határozati javaslatot az ő indoklásukra hivatkozva alapozta a bizottság. Így

 

a székelyeket nem javasolnák kisebbségnek, mert a magyar nemzet részét képezik, míg az oroszokat azért nem, mert az akadémia szerint nincsenek itt száz éve.

 

Magyarországon jelenleg tizenhárom törvényben elismert nemzetiség él: a cigányok, a németek, a szlovákok, a horvátok, az ukránok, a románok, a ruszinok, a szerbek, a szlovének, a lengyelek, a görögök, a bolgárok és az örmények. A parlamentben közülük a németek a legaktívabbak.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tommy Robinson szerint a brilépés leghangosabb szószólója végső soron ugyanúgy egy milliomos tőzsdebróker, aki lenézi a melósokat.

Sok-sok gyerek születik, mi meg döntsük el, milyen Európában nőjenek fel. Erről szól a klip.

Mutatjuk 2019 Budapestjének valószínűleg legígéretesebb gyakornokságát: a miénket.

Az egyik román zsebtolvajokról tweetelt, a másik arról, hogy fél a fekete nőktől. Repülnek.

Az újonnan megválasztott ukrán elnöknek adták ki magukat, ezzel pedig a francia elnököt húzhatta csőbe egy orosz telefonbetyár-páros.

A hét kérdése

A Notre-Dame hétfői katasztrófája egész Európát megmozgatta. De vajon mi tudná összehozni a magyarokat?

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali összeültet vitázni pár ifjú politikust április 25-én az Aurórában. Regisztráljatok!

Működik-e az ökologikus vidékfejlesztés? Mit kéne csinálniuk az önkormányzatoknak? Konferencia április 26-án.

Bringázz április 28-án a Margitsziget és a Városliget között több száz másik emberrel!

Április 25–28. között a Millenáris Parkba ismét kivonulnak a kiadók, és sok szerző is ott lesz.

Hogyan teljesített az Európai Bizottság a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezetése alatt? Április 29-én a Corvinus Egyetemen megtudhatod.

Ezt is szerettétek

György Péter a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszélt az Azonnalinak. Interjú!

Mi történt a dél-balkáni országgal és a Magyarországon menedékjogban részesített Nikola Gruevszki pártjával?

Révész Máriusz kormánybiztos Azonnalinak tett ígérete szerint kátyúzni is fognak a pénzből!

Elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, mert most először szavazhatnak az EP-választáson a vajdasági magyarok. Riport!

Twitter megosztás Google+ megosztás