+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. szeptember 18. kedd, 18:40
Csak nem elkezdődött Magyarország németizálása? Az Azonnali utánajárt.

A Fidesz-párttagsággal is rendelkező, a magyarországi németek listájáról az Országgyűlésbe kerülő Ritter Imre hétfő délután a nemrég elhunyt Heinek Ottóra emlékezett meg a parlamentben. Szintúgy a jobbikos Brenner Koloman, aki kedd délután szólalt fel anyanyelvén a Tisztelt Házban, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának egykori elnökét méltatva. A két felszólalás közötti apró különbség annyi, hogy Ritter csak egy keveset, felszólalása elején és végén beszélt németül (itt végighallgatható a beszéd), Brenner azonban végig Goethe és Schiller nyelvét használta.

 

 

Miért érdekes ez? Mert ritka. Holott nem kéne annak lennie: 2014 óta vannak ugyanis nemzetiségi szószólók a parlamentben, akik a magyarországi kisebbségek ügyeit hivatottak képviselni.

 

Alig beszélnek nemzetiségiül a szószólók

 

Ezek a nemzetiségi szószólók az őszi ülésszak kezdetéig az általuk képviselt kisebbség nyelvén mindössze kétszer szólaltak fel az Országgyűlésben. 2014 júniusában az azóta már képviselővé avanzsált, betelepített németek leszármazottjaként a további betelepítések tilalmára igent nyomó Ritter Imre beszélt a nemzetiségek jogairól, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosításának általános vitája során, két évre rá pedig a magyarországi szlovénok hangja, Kissné Köles Erika szólalt fel napirend előtt Szlovénia függetlenségének kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából.

 

A nemzetiségek integrációja a magyar nemzettestbe annyira sikeres volt, hogy 2014 óta a szószólók egy rövid, nemzetiségi nyelven történő köszöntés és pár mondat után áttérnek magyarra.

 

A nemzetiségi szószóló intézményének 2014-es bevezetése előtt egyébként szűk húsz évig senki, de senki nem szólalt fel valamely kisebbség nyelvén a magyar parlamentben. Nem úgy 1990 és 1995 között, akkor csak úgy pezsgett a Tisztelt Ház a nyelvi sokszínűségtől!

 

1. 1990. november 13-án Horváth Vilmos (SZDSZ) interpellálta a művelődési és közoktatási minisztert Állandó időpontú, rendszeres horvát nyelvű nemzetiségi műsor tárgyában címmel, horvát nyelven.

 

2. 1992. október 12-én az MSZP-s Jakab Róbertné a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása során szlovák nyelven szólalt fel.

 

3. 1993. március 9-én Dr. Sipos Imre (FKGP) a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása során német, illetve horvát nyelven szólalt fel.

 

4. 1995. november 20-án Wekler Ferenc frakcióvezető-helyettes (SZDSZ) napirend előtti felszólalása német nyelven történt.

 

5. 1995. november 21-én Bretter Zoltán, Horváth Vilmos és Puha Sándor (mindannyian SZDSZ) napirend előtti felszólalásai a kisebbségi nyelvhasználat ügyében román, horvát, szlovák nyelven történtek.

 

De hogy is van ez?

 

Miért beszélhet Ritter és Brenner németül, és elvileg a többi nemzetiségi szószóló is románul, szlovákul, horvátul a magyar parlamentben még a harmadik kétharmad után is? A Házszabály szerint bár a tanácskozás nyelve a magyar a parlament és a bizottságok ülésein, ám ha valaki képviselőként valamely nemzetiséghez tartozik (ilyen a jobbikos Brenner Koloman), vagy mandátumot szerzett az egyik nemzetiségi listáról (ilyen Ritter Imre), vagy épp nemzetiségi szószóló (belőlük van tizenegy), minden további nélkül beszélhet anyanyelvén is. 

 

Ha pedig előre szólnak szándékukról, az Országgyűlés biztosítja a tolmácsolást. Ennek költsége a Ritter Imre elnökölte nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terheli.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Magánéleti okokra hivatkozva hagyja ott a parlamenti képviselőséget Staudt Gábor, akit több támadás is ért ősszel a kormánymédiában. Már a helyettese is megvan.

Olaszország ketté, Románia három részre szakadt, bezzeg Magyarország egységes. Legalábbis akkor, ha az európai pártcsaládok támogatottságát nézzük. Mutatunk egy izgalmas infografikát az EP-választáshoz!

A negyedévente megjelenő Ellensúlyt Pápay György szerkeszti, az első számba Böcskei Balázs, Mikecz Dániel, Csizmadia Ervin is írt.

A férfi több száz szarvas haláláért felelős – most a bírósági ítélet szerint minden hónapban meg kell néznie az őzgidáról szóló rajzfilmet.

A díj egyik 2015-ös győztese Zoran Zaevet és Alekszisz Cipraszt a két ország közti névvita megoldásáért javasolja.

A hét kérdése

Szánkó, sárga mellény? A földön fekvő Hadházy Ákos? Szerinted mi lenne a legjobb szimbóluma a tüntetéseknek? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc és Tamás Veronika vezet be a látszat-ellentétek világába december 19-én a Múzeum körúton!

December 19-én este varsói PiS-ellenes tüntetők szimpátiademonstrálnak a budapesti tiltakozókkal.

A moszkvai patriarchátus kórusa énekel december 19-én a Szent István-bazilikában.

A híres osztrák zeneszerző Holdbéli világ című vígoperáját hallhatják a nézők december 20-án a Festetics Palotában.

A Kutyapárt megköszön a kormánynak mindent. Hálatüntetés december 21-én.

Ezt is szerettétek

A szélsőjobboldali befolyás azonban töretlen a párton belül.

A zöldpolitikus Karácsony Gergely miért épp az olcsóbb autózásért tüntetők mellett állt ki a sárga mellénnyel?

Nem az a kérdés, hogy jöjjön-e a vasút privatizációja, hanem az, hogy mikor.

Twitter megosztás Google+ megosztás