+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. szeptember 18. kedd, 18:40
Csak nem elkezdődött Magyarország németizálása? Az Azonnali utánajárt.

A Fidesz-párttagsággal is rendelkező, a magyarországi németek listájáról az Országgyűlésbe kerülő Ritter Imre hétfő délután a nemrég elhunyt Heinek Ottóra emlékezett meg a parlamentben. Szintúgy a jobbikos Brenner Koloman, aki kedd délután szólalt fel anyanyelvén a Tisztelt Házban, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának egykori elnökét méltatva. A két felszólalás közötti apró különbség annyi, hogy Ritter csak egy keveset, felszólalása elején és végén beszélt németül (itt végighallgatható a beszéd), Brenner azonban végig Goethe és Schiller nyelvét használta.

 

 

Miért érdekes ez? Mert ritka. Holott nem kéne annak lennie: 2014 óta vannak ugyanis nemzetiségi szószólók a parlamentben, akik a magyarországi kisebbségek ügyeit hivatottak képviselni.

 

Alig beszélnek nemzetiségiül a szószólók

 

Ezek a nemzetiségi szószólók az őszi ülésszak kezdetéig az általuk képviselt kisebbség nyelvén mindössze kétszer szólaltak fel az Országgyűlésben. 2014 júniusában az azóta már képviselővé avanzsált, betelepített németek leszármazottjaként a további betelepítések tilalmára igent nyomó Ritter Imre beszélt a nemzetiségek jogairól, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosításának általános vitája során, két évre rá pedig a magyarországi szlovénok hangja, Kissné Köles Erika szólalt fel napirend előtt Szlovénia függetlenségének kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából.

 

A nemzetiségek integrációja a magyar nemzettestbe annyira sikeres volt, hogy 2014 óta a szószólók egy rövid, nemzetiségi nyelven történő köszöntés és pár mondat után áttérnek magyarra.

 

A nemzetiségi szószóló intézményének 2014-es bevezetése előtt egyébként szűk húsz évig senki, de senki nem szólalt fel valamely kisebbség nyelvén a magyar parlamentben. Nem úgy 1990 és 1995 között, akkor csak úgy pezsgett a Tisztelt Ház a nyelvi sokszínűségtől!

 

1. 1990. november 13-án Horváth Vilmos (SZDSZ) interpellálta a művelődési és közoktatási minisztert Állandó időpontú, rendszeres horvát nyelvű nemzetiségi műsor tárgyában címmel, horvát nyelven.

 

2. 1992. október 12-én az MSZP-s Jakab Róbertné a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása során szlovák nyelven szólalt fel.

 

3. 1993. március 9-én Dr. Sipos Imre (FKGP) a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása során német, illetve horvát nyelven szólalt fel.

 

4. 1995. november 20-án Wekler Ferenc frakcióvezető-helyettes (SZDSZ) napirend előtti felszólalása német nyelven történt.

 

5. 1995. november 21-én Bretter Zoltán, Horváth Vilmos és Puha Sándor (mindannyian SZDSZ) napirend előtti felszólalásai a kisebbségi nyelvhasználat ügyében román, horvát, szlovák nyelven történtek.

 

De hogy is van ez?

 

Miért beszélhet Ritter és Brenner németül, és elvileg a többi nemzetiségi szószóló is románul, szlovákul, horvátul a magyar parlamentben még a harmadik kétharmad után is? A Házszabály szerint bár a tanácskozás nyelve a magyar a parlament és a bizottságok ülésein, ám ha valaki képviselőként valamely nemzetiséghez tartozik (ilyen a jobbikos Brenner Koloman), vagy mandátumot szerzett az egyik nemzetiségi listáról (ilyen Ritter Imre), vagy épp nemzetiségi szószóló (belőlük van tizenegy), minden további nélkül beszélhet anyanyelvén is. 

 

Ha pedig előre szólnak szándékukról, az Országgyűlés biztosítja a tolmácsolást. Ennek költsége a Ritter Imre elnökölte nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terheli.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a hat alelnöki helyre
Jakab Péter emberei kerültek.

Emily Ratajkowski nemcsak főállású vágy tárgya, hanem most például hivatalosan is beállt a Bernie-kampányba.

Tisztújítást tartanak 2020 első felében a legtöbb ellenzéki pártban. Tör-e babérokra a DK-ban Dobrev Klára? Várható-e verseny a Momentumban?
Az Azonnali utánajárt.

Egy sokác népdallal mutatjuk meg, mennyire örülünk nektek!

Az UEFA nyilvános adatokból kijött statisztikái 3,3 millió forintról beszélnek ezzel szemben. De kinek van igaza?

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás