+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2018. szeptember 18. kedd, 18:40
Csak nem elkezdődött Magyarország németizálása? Az Azonnali utánajárt.

A Fidesz-párttagsággal is rendelkező, a magyarországi németek listájáról az Országgyűlésbe kerülő Ritter Imre hétfő délután a nemrég elhunyt Heinek Ottóra emlékezett meg a parlamentben. Szintúgy a jobbikos Brenner Koloman, aki kedd délután szólalt fel anyanyelvén a Tisztelt Házban, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának egykori elnökét méltatva. A két felszólalás közötti apró különbség annyi, hogy Ritter csak egy keveset, felszólalása elején és végén beszélt németül (itt végighallgatható a beszéd), Brenner azonban végig Goethe és Schiller nyelvét használta.

 

 

Miért érdekes ez? Mert ritka. Holott nem kéne annak lennie: 2014 óta vannak ugyanis nemzetiségi szószólók a parlamentben, akik a magyarországi kisebbségek ügyeit hivatottak képviselni.

 

Alig beszélnek nemzetiségiül a szószólók

 

Ezek a nemzetiségi szószólók az őszi ülésszak kezdetéig az általuk képviselt kisebbség nyelvén mindössze kétszer szólaltak fel az Országgyűlésben. 2014 júniusában az azóta már képviselővé avanzsált, betelepített németek leszármazottjaként a további betelepítések tilalmára igent nyomó Ritter Imre beszélt a nemzetiségek jogairól, valamint a választási eljárásról szóló törvények módosításának általános vitája során, két évre rá pedig a magyarországi szlovénok hangja, Kissné Köles Erika szólalt fel napirend előtt Szlovénia függetlenségének kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából.

 

A nemzetiségek integrációja a magyar nemzettestbe annyira sikeres volt, hogy 2014 óta a szószólók egy rövid, nemzetiségi nyelven történő köszöntés és pár mondat után áttérnek magyarra.

 

A nemzetiségi szószóló intézményének 2014-es bevezetése előtt egyébként szűk húsz évig senki, de senki nem szólalt fel valamely kisebbség nyelvén a magyar parlamentben. Nem úgy 1990 és 1995 között, akkor csak úgy pezsgett a Tisztelt Ház a nyelvi sokszínűségtől!

 

1. 1990. november 13-án Horváth Vilmos (SZDSZ) interpellálta a művelődési és közoktatási minisztert Állandó időpontú, rendszeres horvát nyelvű nemzetiségi műsor tárgyában címmel, horvát nyelven.

 

2. 1992. október 12-én az MSZP-s Jakab Róbertné a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása során szlovák nyelven szólalt fel.

 

3. 1993. március 9-én Dr. Sipos Imre (FKGP) a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása során német, illetve horvát nyelven szólalt fel.

 

4. 1995. november 20-án Wekler Ferenc frakcióvezető-helyettes (SZDSZ) napirend előtti felszólalása német nyelven történt.

 

5. 1995. november 21-én Bretter Zoltán, Horváth Vilmos és Puha Sándor (mindannyian SZDSZ) napirend előtti felszólalásai a kisebbségi nyelvhasználat ügyében román, horvát, szlovák nyelven történtek.

 

De hogy is van ez?

 

Miért beszélhet Ritter és Brenner németül, és elvileg a többi nemzetiségi szószóló is románul, szlovákul, horvátul a magyar parlamentben még a harmadik kétharmad után is? A Házszabály szerint bár a tanácskozás nyelve a magyar a parlament és a bizottságok ülésein, ám ha valaki képviselőként valamely nemzetiséghez tartozik (ilyen a jobbikos Brenner Koloman), vagy mandátumot szerzett az egyik nemzetiségi listáról (ilyen Ritter Imre), vagy épp nemzetiségi szószóló (belőlük van tizenegy), minden további nélkül beszélhet anyanyelvén is. 

 

Ha pedig előre szólnak szándékukról, az Országgyűlés biztosítja a tolmácsolást. Ennek költsége a Ritter Imre elnökölte nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terheli.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Biztonságban érezzük-e magunkat a lakásukban? Az IKEA kutatása nemcsak erre próbált válaszokat találni.

Mit szólt a kormány Lázár János dohányzást betiltó javaslatához? Melyik fideszes politikus követeli ma az LMP-s Demeter Márta fejét? Az Azonnali összefoglalja!

Az RMDSZ elindított egy honlapot, ahol állítólag tájékozódni lehet turistának
és politikusnak egyaránt.

Söder bajor kormányfő örül annak, hogy nem szorul rá olyan pártra, amit Berlinből irányítanak szerinte.

Írország, a Benelux-államok, Németország és Lengyelország népessége akar a leginkább tagja maradni az Európai Uniónak. És a többiek?

A hét kérdése

A Fidesz nagyon gyorsan lezavarta a kérdést, de mi a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk a hét kérdésében.

Azért ide elnéznénk

A városrészt alapító Paulheim-családról, és az általuk építtetett épületek tucatjairól mesélnek.

Ha szereted a sorozatot, és unatkoznál szombat este,
akkor ott a helyed!

Vasárnap 2,5 kilométeres gyalogtúrát indítanak
a főapátság körül.

A death metál banda október 23-án érkezik Magyarországra. Vendég: Hypocrisy, The Spirit.

Magyarországon tényleg egymillió alkoholbeteg él?
Ezt is megtudhatod október
25-én a Nyitott Műhelyben.

Ezt is szerettétek

A bajor keresztényszocialisták müncheni kampányzáróján járt az Azonnali csapata.

A bonyolult okfejtések helyett csak egy kis nyál kell hozzá.

De mégis mit nem sikerült eltanulni a magyar miniszterelnöktől?

Twitter megosztás Google+ megosztás