+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2019. december 5. csütörtök, 11:11
Háttérbeszélgetést tartott a Magyar Liberális Párt új elnöke, Bősz Anett. Itt az Azonnalinak elmesélte, hogyan fogja vezetni az ellenzéki minipártot, miért nem indultak az EP-választáson, mit gondol pártja esélyeiről a 2022-es választáson, és miben mások ők, mint a Demokratikus Koalíció vagy a Momentum.
A fő terv, hogy a párt elmozduljon a korábbi, Fodor Gábor elnöksége alatt felvázolt stratégiai irányból, amikor a Magyar Liberális Párt célja a centrumszavazók megszólítása volt

 

– kezdte Bősz Anett, a Liberálisok újonnan megválasztott elnöke szerda reggel a Café Vianban tartott sajtóreggelin. Az új elnök szerint középről már elfogyott ez a szavazóréteg és a társadalmat az ellenzék-kormánypárt szembenállás jellemzi. Ezért a Liberálisok az ellenzéki térfélen szeretnék megjeleníteni a liberális értékeket és gondolkodást, ami szerinte jól megfér a többi ellenzéki párt társadalomszervezési alternatívája mellett, sőt, az ellenzéki szavazók kifejezetten támogatják a sokszínűséget az ellenzéki térfelen, véli Bősz.

 

Szerinte a május végi európai parlamenti választás és az október 13-i önkormányzati választás is bebizonyította, hogy a Fidesz-ellenes protestszavazatok a szélsőségek helyett a moderált gondolatokat megjelenítő pártokra mentek. Bősz szerint ebből az következik, hogy meg kell haladni a szekértábor-gondolkodást. Itt kérdésünkre, miszerint van-e olyan kormánypárti képviselő, akivel ezt hasonlóan látják, elmondta,

 

a KDNP-s Simicskó Istvánnal egyetértenek, hogy dráma, hogy az új parlamentben még egy közös focimeccset sem lehet úgy megrendezni, hogy arra mindegyik oldalról érkezzenek szereplők.

 

Bősz Anett az Azonnali kérdésére elmondta: biztos abban, hogy valamilyen ellenzéki szövetségi rendszer ki fog alakulni a 2022-es országgyűlési választásokra, és bízik abban, hogy a Magyar Liberális Párt ebben valamilyen szerepet fog tudni játszani. Szerinte a személye miatt van is erre esélye a pártnak, úgy látja, a parlament ellenzéki közege elfogadta őt, és tiszteletben tartják, hogy egy közös akció során ő hozza a pártjának színét és logóját. A Magyar Liberális Párt újdonsült elnöke hozzátette: az ellenzéki pártok elkezdték számontartani a pártjukat, még akkor is, ha tisztában vannak annak méreteivel.

 

Az újdonsült pártelnök elmondta azt is, hogy már korábban is megkeresték őt azzal más ellenzéki pártok, hogy lépjen be a frakciójukba, azonban még nem döntött, hogy belépjen-e, amit január 1-ig van ideje eldönteni, de lát lehetőséget a parlamenti együttműködésben is. Ez mindenesetre azért is érdekes, mert a mostani parlament 2018-as megalakulásánál Bősz a Párbeszéd-frakcióba ült be, de végül onnan kilépett, ami miatt veszélybe sodorta a frakció további működését (amit végül az egyik pécsi egyéni választókörzetet függetlenként megnyerő közgazdász, Mellár Tamás mentett meg azzal, hogy beült a zöldbalosok mellé).

 

Kérdésünkre, hogy ha már a Párbeszéddel nem igazán jött össze, más pártokkal kívánnak-e szövetségre lépni, a liberális politikus elmondta, hogy a Momentumnak felajánlották az EP-választás előtt, hogy segítenek nekik a kampányukban – ahol a Liberálisok azért nem indultak, mert állításuk szerint nem volt rá elég erőforrásuk –, azonban a Momentum nem kért a segítségükből. Szerinte elképzelhető, hogy a jövőben ez megváltozik, de a DK-val egyébként „szorosabb kapcsolatuk” van.

 

Bősz újságírói kérdésre kifejtette azt is, hogy van-e egyáltalán szükség a pártjára, ha a Momentum és a DK is a liberális szavazókat éri el. Szerinte ugyan a Momentum próbálja a szavazók elől elrejteni, de ők valójában egy jobboldali-liberális párt, míg a DK pedig inkább szociáldemokrata, mintsem baloldali liberális párt. Szerinte azonban ezek a pártok megférnek egymás mellett: a Momentum a jobboldali liberálisokat, addig a Magyar Liberális Párt a szociálliberálisokat tudja és kívánja megszólítani.

 

FOTÓ: Karóczkai Balázs / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje, bizonyítani!

Orbán Viktoron kívül Gulyás Gergely, Szijjártó Péter és Kunhalmi Ágnes szolgáltatta a híranyagot a héten.

Thomas Schäfer holttestét egy vasúti sínen találták meg, a rendőrség az idegenkezűséget kizárja. A FAZ idézett a búcsúlevélből, de utóbb törölte.

Aki már átesett rajta, nagyon valószínűtlen, hogy két éven belül újra elkapja vagy megfertőz másokat.

Összefoglalónk az Operatív Törzs vasárnapi sajtótájékoztatójáról: kórházparancsnokok érkeznek, fiatalok és gyerekek is vannak a fertőzöttek között, tizennégy ember van lélegeztetőgépen.

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás