+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2019. december 5. csütörtök, 11:11
Háttérbeszélgetést tartott a Magyar Liberális Párt új elnöke, Bősz Anett. Itt az Azonnalinak elmesélte, hogyan fogja vezetni az ellenzéki minipártot, miért nem indultak az EP-választáson, mit gondol pártja esélyeiről a 2022-es választáson, és miben mások ők, mint a Demokratikus Koalíció vagy a Momentum.
A fő terv, hogy a párt elmozduljon a korábbi, Fodor Gábor elnöksége alatt felvázolt stratégiai irányból, amikor a Magyar Liberális Párt célja a centrumszavazók megszólítása volt

 

– kezdte Bősz Anett, a Liberálisok újonnan megválasztott elnöke szerda reggel a Café Vianban tartott sajtóreggelin. Az új elnök szerint középről már elfogyott ez a szavazóréteg és a társadalmat az ellenzék-kormánypárt szembenállás jellemzi. Ezért a Liberálisok az ellenzéki térfélen szeretnék megjeleníteni a liberális értékeket és gondolkodást, ami szerinte jól megfér a többi ellenzéki párt társadalomszervezési alternatívája mellett, sőt, az ellenzéki szavazók kifejezetten támogatják a sokszínűséget az ellenzéki térfelen, véli Bősz.

 

Szerinte a május végi európai parlamenti választás és az október 13-i önkormányzati választás is bebizonyította, hogy a Fidesz-ellenes protestszavazatok a szélsőségek helyett a moderált gondolatokat megjelenítő pártokra mentek. Bősz szerint ebből az következik, hogy meg kell haladni a szekértábor-gondolkodást. Itt kérdésünkre, miszerint van-e olyan kormánypárti képviselő, akivel ezt hasonlóan látják, elmondta,

 

a KDNP-s Simicskó Istvánnal egyetértenek, hogy dráma, hogy az új parlamentben még egy közös focimeccset sem lehet úgy megrendezni, hogy arra mindegyik oldalról érkezzenek szereplők.

 

Bősz Anett az Azonnali kérdésére elmondta: biztos abban, hogy valamilyen ellenzéki szövetségi rendszer ki fog alakulni a 2022-es országgyűlési választásokra, és bízik abban, hogy a Magyar Liberális Párt ebben valamilyen szerepet fog tudni játszani. Szerinte a személye miatt van is erre esélye a pártnak, úgy látja, a parlament ellenzéki közege elfogadta őt, és tiszteletben tartják, hogy egy közös akció során ő hozza a pártjának színét és logóját. A Magyar Liberális Párt újdonsült elnöke hozzátette: az ellenzéki pártok elkezdték számontartani a pártjukat, még akkor is, ha tisztában vannak annak méreteivel.

 

Az újdonsült pártelnök elmondta azt is, hogy már korábban is megkeresték őt azzal más ellenzéki pártok, hogy lépjen be a frakciójukba, azonban még nem döntött, hogy belépjen-e, amit január 1-ig van ideje eldönteni, de lát lehetőséget a parlamenti együttműködésben is. Ez mindenesetre azért is érdekes, mert a mostani parlament 2018-as megalakulásánál Bősz a Párbeszéd-frakcióba ült be, de végül onnan kilépett, ami miatt veszélybe sodorta a frakció további működését (amit végül az egyik pécsi egyéni választókörzetet függetlenként megnyerő közgazdász, Mellár Tamás mentett meg azzal, hogy beült a zöldbalosok mellé).

 

Kérdésünkre, hogy ha már a Párbeszéddel nem igazán jött össze, más pártokkal kívánnak-e szövetségre lépni, a liberális politikus elmondta, hogy a Momentumnak felajánlották az EP-választás előtt, hogy segítenek nekik a kampányukban – ahol a Liberálisok azért nem indultak, mert állításuk szerint nem volt rá elég erőforrásuk –, azonban a Momentum nem kért a segítségükből. Szerinte elképzelhető, hogy a jövőben ez megváltozik, de a DK-val egyébként „szorosabb kapcsolatuk” van.

 

Bősz újságírói kérdésre kifejtette azt is, hogy van-e egyáltalán szükség a pártjára, ha a Momentum és a DK is a liberális szavazókat éri el. Szerinte ugyan a Momentum próbálja a szavazók elől elrejteni, de ők valójában egy jobboldali-liberális párt, míg a DK pedig inkább szociáldemokrata, mintsem baloldali liberális párt. Szerinte azonban ezek a pártok megférnek egymás mellett: a Momentum a jobboldali liberálisokat, addig a Magyar Liberális Párt a szociálliberálisokat tudja és kívánja megszólítani.

 

FOTÓ: Karóczkai Balázs / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A techóriás szenzorokkal rögzítené a munkavállalók testbeszédét és mimikáját, hogy pontozza a meetingek minőségét, de a kritikusok szerint a munkavállalói jogok rovására növelnék a munka hatékonyságát.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyíltan biztosan nem vállalja majd föl ezt az érdekeivel ellentétes álláspontot.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Az Azonnali heti tsúfos tükre ismét jelentkezik: ezúttal egészen az ókori Washingtonig repülünk vissza a történelembe!

A konstancai román ortodox érsek megint nagyban tesz a járvány miatt elrendelt korlátozásokra, és a híveinek is van jó magyarázata arra, hogy miért nem kell aggódni.

Már csak a pecsét hiányzik, hogy az LMP is hivatalosan elkötelezze magát a közös ellenzéki lista mellett, de párton belül ez már el van döntve.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás