+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 19. kedd, 11:01
A brit Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt vitázni akartak Boris Johnsonnal és Jeremy Corbynnal, de nem hívták meg őket. Hiába reklamáltak.

Elutasította Anglia és Wales felső bírósága (ez még nem a legfelsőbb bíróság, a brit jogrendben High Courtnak nevezik) a brit Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt fellebbezését, melyet amiatt tettek, mivel ezen két párt – hiába bír jelentős támogatottsággal –

 

nem vehet részt az ITV angol televízió által kedden tartott tévévitán a december 12-i előrehozott brit parlamenti választás előtt

 

írja a Politico.

 

Lényegében kétpártrendszer

 

A LibDemek és az SNP amellett érveltek, hogy tisztességtelen velük és a választókkal szemben, hogy csak Boris Johnson és Jeremy Corbyn lesznek ott a tévévitán. Holott rajtuk kívül jelentős támogatottsággal bírnak Jo Swinson maradáspárti liberális demokratái, illetve Skóciában messze a legerősebb Nicola Sturgeon SNP-je. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint

 

a LibDemek 13, az SNP pedig 3 százalékon állnak, szemben a 28 százalékos Munkáspárttal és a 42 százalékos Konzervatívokkal.

 

Ugyanakkor a számok csalókák: a LibDemek nyáron még majdnem a meglehetősen komplikált brexit-politikát folytató, Jeremy Corbyn-féle Munkáspártot is megelőzték radikálisan maradáspárti és második népszavazást követelő politikájukkal. Az SNP-é pedig – országosan hiába áll csak 3 százalékon – könnyedén a harmadik legerősebb frakció a brit parlamentben, mivel az egyéni választókerületeket rendre ők viszik el Skóciában.

 

FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

Utóbbi tény pedig kulcsfontosságú egy brit választáskor: az Egyesült Királyságban csupán egyéni választókörzetek vannak, ezen körzetek győztesei jutnak a parlamentbe. A második helyezett, maradjon le akármilyen kevés szavazattal az elsőtől, nem kerül be, ezért hívják ezt a győztes mindent visz-választási rendszernek. Mivel listás szavazat nincsen,

 

a rendszer inkább a már helyben beágyazott nagy pártoknak kedvez, vagyis a Konzervatívoknak és a Munkáspártnak.

 

Másodrendű skótok, háttérbe szorított maradáspártiak?

 

Emiatt is gondolta úgy a két pártvezető, hogy bíróságra viszik az ügyet, ezt most elbukták: a bírák szerint „szerkesztői megítélés” része az, hogy kit is hív be az ITV tévécsatorna a vitára, ezzel a csatorna pedig nem szegte meg a brit médiaszabályozást. Az ITV közleményében kijelentette: üdvözlik a bíróság döntését.

 

Természetesen a két párt vezetői felháborodtak. Az SNP parlamenti frakcióvezetője, Ian Blackford úgy fogalmazott:

 

a döntés „diszkriminálja a skót választókat” és „másodrendű állampolgárokként kezeli őket”.

 

„Egyszerűen egy demokratikus szégyen az, hogy ezt a szimpla tisztességtelenséget a választási törvény és a közvetítésről szóló szabályozás megengedi” – fogalmazott Blackford.

 

Sal Brinton, a LibDemek politikusa „csalódást keltőnek” nevezte a döntést. „Boris Johnsonnak és Jeremy Corbynnak nem lenne szabad vitázniuk a brexit kérdéséről” úgy, hogy közben nincs ott senki, aki a maradáspárti álláspontot képviselné – érveltek a Liberális Demokraták.

 

BORÍTÓKÉP: Jo Swinson, a Liberális Demokraták, és Nicola Sturgeon, az SNP vezetője

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás