+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 19. kedd, 11:01
A brit Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt vitázni akartak Boris Johnsonnal és Jeremy Corbynnal, de nem hívták meg őket. Hiába reklamáltak.

Elutasította Anglia és Wales felső bírósága (ez még nem a legfelsőbb bíróság, a brit jogrendben High Courtnak nevezik) a brit Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt fellebbezését, melyet amiatt tettek, mivel ezen két párt – hiába bír jelentős támogatottsággal –

 

nem vehet részt az ITV angol televízió által kedden tartott tévévitán a december 12-i előrehozott brit parlamenti választás előtt

 

írja a Politico.

 

Lényegében kétpártrendszer

 

A LibDemek és az SNP amellett érveltek, hogy tisztességtelen velük és a választókkal szemben, hogy csak Boris Johnson és Jeremy Corbyn lesznek ott a tévévitán. Holott rajtuk kívül jelentős támogatottsággal bírnak Jo Swinson maradáspárti liberális demokratái, illetve Skóciában messze a legerősebb Nicola Sturgeon SNP-je. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint

 

a LibDemek 13, az SNP pedig 3 százalékon állnak, szemben a 28 százalékos Munkáspárttal és a 42 százalékos Konzervatívokkal.

 

Ugyanakkor a számok csalókák: a LibDemek nyáron még majdnem a meglehetősen komplikált brexit-politikát folytató, Jeremy Corbyn-féle Munkáspártot is megelőzték radikálisan maradáspárti és második népszavazást követelő politikájukkal. Az SNP-é pedig – országosan hiába áll csak 3 százalékon – könnyedén a harmadik legerősebb frakció a brit parlamentben, mivel az egyéni választókerületeket rendre ők viszik el Skóciában.

 

FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

Utóbbi tény pedig kulcsfontosságú egy brit választáskor: az Egyesült Királyságban csupán egyéni választókörzetek vannak, ezen körzetek győztesei jutnak a parlamentbe. A második helyezett, maradjon le akármilyen kevés szavazattal az elsőtől, nem kerül be, ezért hívják ezt a győztes mindent visz-választási rendszernek. Mivel listás szavazat nincsen,

 

a rendszer inkább a már helyben beágyazott nagy pártoknak kedvez, vagyis a Konzervatívoknak és a Munkáspártnak.

 

Másodrendű skótok, háttérbe szorított maradáspártiak?

 

Emiatt is gondolta úgy a két pártvezető, hogy bíróságra viszik az ügyet, ezt most elbukták: a bírák szerint „szerkesztői megítélés” része az, hogy kit is hív be az ITV tévécsatorna a vitára, ezzel a csatorna pedig nem szegte meg a brit médiaszabályozást. Az ITV közleményében kijelentette: üdvözlik a bíróság döntését.

 

Természetesen a két párt vezetői felháborodtak. Az SNP parlamenti frakcióvezetője, Ian Blackford úgy fogalmazott:

 

a döntés „diszkriminálja a skót választókat” és „másodrendű állampolgárokként kezeli őket”.

 

„Egyszerűen egy demokratikus szégyen az, hogy ezt a szimpla tisztességtelenséget a választási törvény és a közvetítésről szóló szabályozás megengedi” – fogalmazott Blackford.

 

Sal Brinton, a LibDemek politikusa „csalódást keltőnek” nevezte a döntést. „Boris Johnsonnak és Jeremy Corbynnak nem lenne szabad vitázniuk a brexit kérdéséről” úgy, hogy közben nincs ott senki, aki a maradáspárti álláspontot képviselné – érveltek a Liberális Demokraták.

 

BORÍTÓKÉP: Jo Swinson, a Liberális Demokraták, és Nicola Sturgeon, az SNP vezetője

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás