Exit poll: Boris Johnsoné a parlamenti többség a brit választásokon, jöhet a brexit

Az első exit poll szerint Konzervatívok nagyot nyertek a brit előrehozott parlamenti választásokon, így semmi elvi akadálya nincs, hogy a britek január 31-ig kilépjenek az EU-ból. De miért volt szükség egyáltalán választásra, hogyan zajlott a kampány, és hogy lehet, hogy a brexit a kilépés után akár még 2022-ig is velünk maradhat? Gyorselemzés!

Magasan megnyerték a brit Konzervatívok a csütörtökön tartott előrehozott parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban:

– írja a Guardian.

Munkáspárti visszaesés, konzervatív többség

A második helyen a Jeremy Corbyn-féle Munkáspárt végezhet az exit poll szerint: a baloldali alakulat nem tudta megismételni két évvel ezelőtti bravúros kampányát, mikor a tetemes előnyből induló Theresa May-t annak borzalmas kampánya után sikerült nagyon megszorongatnia. Corbynék így 191 mandátumot szerezhettek, ez 71-gyel kevesebb, mint a 262 képviselői hely, amelyet a párt 2017-ben megszerzett. Ezzel szemben a Konzervatívok jelentősen javítani tudtak,

úgynevezett hung parliament jött létre ugyanis, ahol egyik pártnak sem volt abszolút többsége, a Konzervatívok például egy ideig az északír demokratikus unionista DUP szavazataira támaszkodva tudtak kormányozni, de utóbbi párt az északír határkérdés (nem) rendezése miatt kihátrált a toryk mögül. Akiknek ezúttal viszont, ha helyesek az exit poll adatai, már nem is lesz szükségük semmilyen partnerre, simán megvan nekik a parlamenti többség.

A harmadik legtöbb mandátumot a függetlenségpárti-nacionalista Skót Nemzeti Párt (SNP) vitte haza, akik így 55 mandátummal rendelkezhetnek. Nicola Sturgeon pártjának fő célja jövőre egy újabb függetlenségi népszavazást tartani Skóciában. A negyedik helyre a Liberális Demokraták jöttek be, ők kicsit javítani tudtak a 2017-es eredményükhöz képest, 8 helyett most 13 képviselőjük lehet. De a brit, kizárólag egyéni körzeteken alapuló választási rendszer sajátosságai miatt a párt hiába szerzett jóval több százalékot, ez nem tükröződött a mandátumaikban: a maradáspárti platformon futó alakulat ugyanis nem olyan beágyazott az egyéni választókörzetekben, mint konzervatív vagy munkáspárti (illetve Skóciában, Walesben és Észak-Írországban helyi nacionalista) társaik, és mivel a LibDemek országos pártnak számítanak, szavazataik szétszóródtak.

De miért kellett egyáltalán választani?

Pontosan amiatt, mert a 2017-ben választott, többség nélküli parlament nem tudott megállapodásra jutni a brexittel kapcsolatban. Mikor Theresa May egy megállapodással jött haza az EU-ból,

Amit viszont elfogadtak, az az, hogy megállapodás nélkül egyik kormány se hagyhassa ott az uniót, így egy gordiuszi csomó alakult ki: adott egy megállapodás, ami a parlamentnek nem elég jó, ha viszont May újat akart volna kitárgyalni, ahhoz az EU-hoz kellett volna járulnia, amely kategorikusan elutasította a tárgyalások újranyitását. Miután pedig a parlament lehetetlenné tette a megállapodás nélküli kilépést, Theresa May ha akart, sem tudott volna véget vetni a helyzetnek.

Az i-re a pontot végül az tette fel, hogy a britek nem tudták időben megoldani a kérdést, halasztásért kellett könyörögniük az EU-nál, ami viszont ahhoz vezetett, hogy az országban EP-választásokat kellett tartani annak ellenére is, hogy a kormány akkor már három éve a kilépést tervezgette. Május 26-án Theresa May pártja nagyon el is hasalt az EP-voksoláson, azt Nigel Farage Brexit Pártja nyerte meg fölényesen. Maynek ezután nem volt maradása, nyáron pedig a volt londoni polgármester és külügyminiszter Boris Johnson lett a párt új elnöke, egyben az ország miniszterelnöke.

Csakhogy a parlamenttel ő sem boldogult, hiába sikerült kilobbiznia Brüsszelben az EU-tól egy új brexitmegállapodást, ezt nem tudta átnyomni az alsóházon. Sőt, eleinte a képviselők még az előrehozott választások kiírására vonatkozó javaslatát is leszavazták, így

Ezt követően már az ellenzék is elfogadta az előrehozott választások kiírását, és megkezdődhetett a kampány az 1923 óta az első olyan választásra, amit decemberben tartanak.

És mit akartak a pártok?

Boris Johnson és a Konzervatívok természetesen a brexitet, a miniszterelnök minden nap számtalanszor ismételgette a párt kampányszlogenjét, miszerint „Let’s get Brexit done”, vagyis hajtsuk végre a brexitet. Johnson azzal érvelt, hogy ahhoz, hogy végre az országnak igazán fontos dolgokkal, az egészségügyi rendszerrel (NHS) és az oktatással lehessen foglalkozni, előbb túl kell lenni a brexiten. Ehhez pedig a legegyszerűbb út egy konzervatív parlamenti többség, amely szépen elfogadja Johnson már Brüsszelben kitárgyalt megállapodását, az Egyesült Királyság pedig így rendezetten hagyhatja ott az Európai Uniót.

A Munkáspárt és Jeremy Corbyn napirendje egészen más volt: a baloldali pártvezető sokkal kisebb hangsúlyt fektetett a brexit kérdésére, és sokkal többet a szociális problémákra: Corbyn rendszeresen ostorozza a torykat azok megszorításai miatt, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése miatt. Sőt, a baloldal rendszeresen felhozza az NHS alulfinanszírozottságát, valamint Johnson Trumppal való tárgyalásait: itt az amerikai elnök arról beszélt,

Utóbbit Boris Johnson következetesen tagadta a kampány során. Ami pedig a brexitet illeti, Corbyn stratégiája komplikáltabb: ő nem ígérte, hogy kilépne a mostani, január 31-es határidőig, ehelyett Brüsszelbe ment volna egy újabb kilépési megállapodás kitárgyalásáért, ha pedig kész a deal, akkor ígérete szerint ezt népszavazásra terjeszti úgy, hogy a szavazólapon az EU-ban maradás lehetősége is szerepel. Ő maga pedig nem mondta el, kampányolna-e a saját maga által kitárgyalt deal mellett, tervei szerint semleges maradna.

A Liberális Demokraták ennél jóval egyszerűbb utat választottak: ők nyíltan maradáspárti platformon futnak, így a brexit megállításával kampányoltak – ahogyan hasonló véleményen volt a Skót Nemzeti Párt is, hiszen Skócia volt az Egyesült Királyság az egyik leginkább a maradás mellett döntő része. A Nigel Farage-féle Brexit Párt pedig megállapodás nélküli kilépést akart, érvelésük szerint Boris Johnson megállapodása nem is igazi brexit. Ők a mostani választáson eleve nem is indultak el azokban a körzetekben, amiket legutóbb a konzervatívok nyertek, hogy ne osszák meg a brexitpárti szavazatokat, de nyerniük ott sem sikerült, ahol egyáltalán elindultak.

Mi következik most?

Az új parlament konzervatív többsége valószínűleg simán megszavazza Johnson brexit-megállapodását, amivel lehetővé válik, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-ig elhagyja az EU-t. A parlamentben jutott toryk ráadásul valószínűleg nem is lesznek olyan megosztottak, mint az előző alsóházban,

Ha ez így lesz, akkor sem ér véget biztosan a Pintér Bence kollégám által rendszeresen megénekelt brexit-komédia: ugyanis bár így az Egyesült Királyság formálisan elhagyja majd az EU-t, ezt követően egy legalább 2020. december 31-ig tartó, úgynevezett átmeneti időszak kezdődik. Ebben az időszakban még a jelenleg hatályos szabályok érvényesek, ez idő alatt pedig a brit kormány és az EU kitalálhatja, hogyan is képzeli el a jövőbeli kapcsolatát a másikkal: a felek például köthetnek egy szabadkereskedelmi megállapodást is. Az átmeneti időszak legfeljebb 2022-ig hosszabbítható meg, így ha nehézkesen haladnak a britek és Brüsszel közötti tárgyalások, a brexit még hosszú évekig velünk maradhat.

BORÍTÓKÉP: Boris Johnson / Facebook