Skócia választ: meglesz-e a többség a függetlenségpárti erőknek?

Öt év után ismét parlamenti választásokat tartanak Skóciában, ahol borítékolható, hogy ismét a függetlenségpárti, Nicola Sturgeon által vezetett Skót Nemzeti Párt fog győzni – ahogy 2007 óta mindig. Azonban a választásnak így is nagy tétje van, hiszen Sturgeon azt ígérte, hogy ha a pártja megszerzi a többséget, akkor az egyértelmű jel a brit kormány felé, hogy Skócia új népszavazást akar a függetlenségéről. De van-e esélye az SNP-nek elérnie ezt?

2021. május 6-án tartanak az Egyesült Királyságban önkormányzati, illetve helyi választásokat: Angliában több nagyvárosban is az önkormányzati testületek összetételéről, illetve a polgármesterek személyéről döntenek, de ezenkívül választásokat tartanak még Walesben, ahol a walesi törvényhozás felsőházáról dönthetnek a választók.

Miért ennyire fontos a mostani választás?

Skóciában még 2014-ben tartottak népszavazást a függetlenség kérdéséről, amit az akkor még Alex Salmond vezette Skót Nemzeti Pártnak (SNP) sikerült kiharcolnia. A skótok ezen amellett döntöttek, hogy maradnak az Egyesült Királyság részei. Akkoriban még úgy is tűnhetett, hogy ezzel a skót függetlenség ügye elhalhat, és helyette más témák uralhatják majd a skót politika napirendjét, azonban a 2016-os brexitnépszavazás után ismét a skót függetlenség ügye vált meghatározóvá, 

azonban mivel a 33 millió szavazatból csak négymillió érkezett Skóciából, így hiába kampányoltak a brexiterek azzal, hogy Let’s take back control! (Szerezzük vissza az irányítást!), a skótok pont, hogy elvesztették az irányítást, és 2020. január 31-én úgy léptek ki az EU-ból, majd 2021. január 1-jével a közös piacról, hogy abba érdemben nem volt beleszólásuk.

Nicola Sturgeon, az SNP elnöke, illetve Skócia első minisztere – Skóciában így hívják a kormányfőt, mivel az Egyesült Királyságnak csak egy miniszterelnöke lehet, az pedig jelenleg a konzervatív Boris Johnson – ezért már a brexitnépszavazás másnapján követelte, hogy írjanak ki újabb függetlenségi referendumot Skóciában, azonban eddig mindig elutasították ezen kéréseit a miniszterelnöki rezidenciából, a Downing Street 11-ből. Igaz, Johnson legutóbb már azt mondta, hogy a skótok megismételhetik a függetlenségi népszavazásukat – leghamarabb 2055-ben. 

Mivel a skótok alapvetően EU-pártibbak és jóval liberálisabbak, mint az Egyesült Királyság többi része, ezért 2016 óta a skót függetlenség ügye ismét a skót politika központi kérdésévé vált, és a brexitnépszavazás óta folyamatosan is növekszik a függetlenségpárti tábor.

Nicola Sturgeon már igen korán tétet adott a mostani választásoknak: még januárban jelentette ki, hogy ha a májusi választáson az SNP győz, akkor ismét fel fogja szólítani Johnsont, hogy írja ki a népszavazást, mivel a skót parlamenti választáson a skótoknak lehetőségük lesz kifejezni az új népszavazással kapcsolatos álláspontjukat, amit a skót kormányfő szerint a brit kormány nem hagyhat figyelmen kívül.

bár ennek időpontja jelenleg egyáltalán nem ismert, illetve ilyen referendumra eleve csak a brit miniszterelnök, vagy az Egyesült Királyság törvényhozása, a Westminster adhatna engedélyt.

De kik indulnak a választáson?

Skóciának 1998-ig nem volt saját törvényhozása, az első választást 1999 májusában tartották. Skócia mindig is jóval baloldalibb volt, mint az Egyesült Királyság többi része, így a Munkáspárt gyengüléséig, 2007-ig mindig e baloldali unionista párt szerezte meg a legtöbb mandátumot. 2007-től kezdve előtérbe került a függetlenség kérdése: azóta minden választást a független Skóciáért küzdő, baloldali-zöld SNP nyert meg.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint az SNP a szavazatok 52 százalékát szerezheti meg az egyéni körzetekben, őket a skóciai Konzervatív Párt követi 23 százalékkal, a harmadik helyet a szebb napokat is látott skót Munkáspárt szerezheti meg 19 százalékkal, majd pedig a szintén függetlenségpárti, balközép-zöld Skót Zöldek 13 százalékkal.

A skót választási rendszer eltér a brit választási rendszertől, ugyanis ellentétben a brittel, itt nemcsak egyéni körzetek vannak, hanem van listás szavazat is: míg az egyéni körzetet az a jelölt nyeri meg, aki a legtöbb szavazatot kapja, addig a listás szavazatokkal kompenzációs mandátumokat lehet szerezni. Ennek lényege, hogy azon szavazóknak is legyen képviselete a parlamentben, akiknek a jelöltjük egyéniben nem tudott győzni. Ha pedig egy párt az adott régióban minél több egyéni körzetet nyer, akkor annál kevesebb az esélye, hogy kompenzációs listán újabb mandátumot szerezzen – részben ennek köszönhető, hogy a 2016-os választáson az SNP nem szerezte meg a többséget a törvényhozásban.

Összesen 12 párt állított jelöltet, ebből mindössze 10 párt támogatottsága mérhető a közvélemény-kutatásokban. A legtöbb kutatás szerint hat pártnak van esélye mandátumot szerezni: a jelenleg is kormányzó függetlenségpárti, baloldali-zöld Skót Nemzeti Pártnak, az unionista, brit Konzervatív Párt helyi szárnyának, a baloldali, unionista Munkáspárt skót szárnyának, az unionista, liberális Liberális Demokraták skót szárnyának, a függetlenségpárti, balközép-zöld Skót Zöldeknek, illetve az SNP-szakadárokból álló függetlenségpárti Alba Pártnak.

Továbbra is a függetlenség a legnagyobb kérdés

Mivel Sturgeon már januárban bejelentette, hogy az SNP győzelme esetén a Johnson-kormánynál kérni fogja az új népszavazás kiírását, így a kampányok központi témája egyértelműen a függetlenség kérdése volt, de – mint ahogy az az öt legnagyobb párt kormányfőjelöltjeinek a televíziós vitáin is kiderült – más témák is fontosak voltak a kampány során.

Az egyik ilyen téma nyilvánvalóan a kínai koronavírus-járvány, illetve az arra adott kormányzati válaszok voltak, de a vitákon még ezt is sikerült a résztvevőknek a függetlenség kérdéseként keretezniük, ahol

és Skócia jobban jár, ha az Egyesült Királyság részeként néz szembe a jelenlegi válsággal. A függetlenségpárti kormányfő, Sturgeon azzal védekezett, hogy ha Skócia független lenne, sokkal jobban is kezelhették volna a koronaválságot, mint Johnsonék tették – amivel amúgy a skótok többsége egyet is ért egy tavaly novemberi közvélemény-kutatás szerint.

Így a kampányok központi eleme elsősorban a függetlenség kérdése volt: míg az SNP azzal kampányolt, hogy a rájuk leadott szavazatokkal a következő függetlenségi népszavazás ügyét segítik, a két legnagyobb unionista párt, a brit kormányt is adó konzervatívok helyi szárnya és a skót Munkáspárt is azzal kampányoltak, hogy a rájuk leadott szavazat akadályozhatja meg, hogy az SNP többséget szerezzen a skót parlamentben, a Holyroodban.

Meg tudja-e valaki állítani az SNP-t?

A The Times kérésére a YouGov által elvégzett utolsó közvélemény-kutatás szerint a függetlenségpártiak többséget fognak szerezni a parlamentben, olyannyira, hogy

hiszen a többséghez szükséges 65 mandátumon túllépve 68 helyet jósolnak a baloldali-zöld függetlenségpárti erőnek az új parlamentben. Ez részben Sturgeon népszerűségének köszönhető: az SNP-t 2014 óta vezető politikus az Egyesült Királyság egyik legkedveltebb politikusa, bár az utóbbi időszakban kicsit csökkent a népszerűsége, amiért első miniszterként rosszul kezelte elődje, az Alex Salmond ellen felmerült szexuális zaklatások ügyét.

Ennek ellenére a függetlenségpártiak többségbe fognak kerülni: a YouGov a Skót Zöldeknek 13 mandátumot, míg az SNP-szakadárokból álló Albának 1 mandátumot jósol, azaz Alex Salmond hiába próbálta megbuktatni korábbi szövetségesét, Sturgeont, e kísérlete nem sikerült. (Salmond új pártjáról bővebben itt írtunk, itt pedig arról, hogy miként próbálta a saját szexuális zaklatási botrányait felhasználni, hogy megbuktassa Sturgeont.)

Az előzetes jelzések szerint a Konzervatív Párt és a Munkáspárt is több mandátumot veszít 2016-hoz képest: a skót konzervatívok az öt évvel ezelőtti eredményükhöz képest öt mandátummal kevesebbet, 26-ot, míg a Munkáspárt hét mandátumot veszítve 17 mandátumot szerezhetnek. Így a YouGov közvélemény-kutatása szerint a választások után

Hasonló számokat közölt a SkyNews is: igaz, szerintük az SNP „csak” 67 mandátumot szerezhet – ez még így is elég a többséghez –, míg a Konzervatívok 29, a Munkáspárt 20, a Zöldek 8, a Liberális Demokraták pedig 5 mandátumot szerezhetnek. A SkyNews kutatása szerint az Alba be sem fog jutni a parlamentbe (ők eleve csak listán indulnak, és első helyen nem is a párt elnöke, Alex Salmond szerepel, hanem Eva Comrie).

A koronavírus-járvány miatt idén tovább tartanak nyitva a szavazókörzetek, egészen este 10 óráig lehet majd szavazni, és nem lesznek exit poll adatok sem. A skót választási bizottság tájékoztatása szerint a 73 választókörzetből 44 körzetben fognak még péntek este győztest hirdetni, míg a maradék 29 körzet eredményeit majd szombaton fogják közölni.

Érdekel, hogy a skótok jelentős része miért akar kilépni az Egyesült Királyságból? Történelmi távlatban elmagyarázzuk! Megérné-e a skótoknak a függetlenedés, egyáltalán mikor tudnának visszalépni az EU-ba? Annak is utánajártunk!

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali