+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2019. november 16. szombat, 18:12
Arra nem lehet társadalmat építeni és kormányozni, hogy mindenki utálja egymást – még ilyen mondat is elhangzott a Terror Házában tartott, a rendszerváltásról és az azóta eltelt harminc évről szóló konferencián, ahol a jobboldali értelmiségi holdudvar sztárjait csak egy szem bolgár liberális politológus ellensúlyozta. A kelet és a nyugat, vagy a város és a vidék közt nagyobb a megosztottság? Mi köze a liberálisoknak a kommunistákhoz? Ezt is megfejtették a résztvevők.

A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után. Ez volt a címe a XXI. Század Intézet csütörtöki konferenciájának a Terror Házában. A meghívott előadók többnyire a rendszerváltás óta eltelt harminc évvel foglalkoztak aktuálpolitikai megközelítéssel, 1989-ra visszavezetve a mai Európa gondjait – Schmidt Mária, Békés Márton, Frank Füredi és Francesco Giubilei ellenpólusa csak Ivan Krastev, az egyik legismertebb, liberálisnak mondott kelet-európai értelmiségi volt. Krastev a szófiai Liberális Stratégiai Központ elnöke és a bécsi Társadalomtudományi Intézet (IWM) állandó tagja. Alapító tagja a Külkapcsolatok Európai Tanácsának, továbbá a New York Times véleményrovatának állandó szerzője.

 

Az antikommunista hullám

 

1989-ben nem rendszerváltás volt, hanem egy antikommunista forradalmi hullám a szovjetek által megszállt régióban, aminek célja nem a nyugat utolérése volt, mivel az események fő mozgatórugója az antikommunizmus és a nemzeti szuverenitás visszaszerzése volt – kezdte Schmidt Mária. Miután „a nemzeti eszme a szemétdombra vetette a kommunizmust”, a korábbi kommunista káderek a liberalizmus segítségével átmentették hatalmukat, majd a nyugati elitben is megjelentek, hogy 2008-ig a nyugati mintakövetés politikáját folytassák, folytatta a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

 

A KONFERENCIA HÁZIGAZDÁJA, SCHMIDT MÁRIA

 

Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója rámutatott, hogy az antikommunista hullám nem mindenhol érte el kitűzött céljait. Míg a Szovjetunió valóban felbomlott, és Kelet-Európa ismét csatlakozhatott Európához, addig például Kínában a Tienanmen téri vérengzés nem vezetett a kommunizmus bukásához. Ennek az oka, hogy míg Gorbacsov úgy vélte, a kommunista rendszer problémája a párt, ezért a demokrácia irányába kell nyitni, addig Kínában úgy vélték, hogy a szocialista ideológia és a gazdaság a problémák forrása, ezért a gazdasági rendszert kell úgy átalakítani, hogy a Kommunista Párt hegemóniája és társadalmi kontrollja továbbra is megmaradjon.

 

A konferencia eladói abban egyetértettek, hogy 1989-ben még az emberek pozitívabb jövőképpel rendelkeztek, hiszen a bipoláris világrend megszűnésével és a kommunista hatalmat felváltó liberális demokráciák és kapitalista gazdaságok megjelenésével Kelet-Európa csatlakozhatott a vágyott nyugathoz, azonban a kezdeti várakozások később csalódottsággá váltak.

 

1989 két értelmezése

 

Míg a jobboldali előadók 1989-et egy antikommunista hullámnak tartották, amivel Kelet-Európa legyőzte a kommunizmust, addig az illiberális vezetőkről nemrég egy a nyugat-európai sajtó által kifejezetten méltatott könyvet megjelentető Ivan Krastev szerint van egy másik értelmezése is a történetnek, hiszen nemcsak Kelet-Európában mentek végbe nagy változások, hanem Nyugat-Európában is. A keleti blokk széthullásával kinyithatták piacaikat és határaikat a korábbi kommunista államok előtt, amivel nagy számban jelent meg a kelet-európai munkaerő nyugaton.

 

A bolgár politológus részben ebben látja a rendszerváltozással kapcsolatos negatív érzelmeket is, mivel

 

Kelet-Európa közel 18 millió embert veszített az elmúlt harminc év alatt a migráció, a halálozás és a termékenység csökkenése miatt.

 

A másik ok pedig a mai felgyorsult világ, ami a kiszámíthatatlanság érzetét nyújtja keleten. Ez a kiszámíthatatlanság-érzetet pedig az adja, fűzte tovább gondolatmenetét Krastev, hogy 1989-től kezdve a kelet utánozni akarta a nyugatot, azonban a folyamatosan változó világ, így a nyugat megváltozása miatt is érzik úgy keleten, hogy valami félrecsúszott.

 

IVAN KRASTEV, A KONFERENCIA SZTÁRVENDÉGE

 

Európa továbbra is megosztott

 

Frank Füredi, az XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a rendszerváltás idejében két blokk feszült egymásnak fizikailag és ideológiailag, azonban ez mára nem szűnt meg:

 

nyugat és kelet között még továbbra is van egy törésvonal, azonban politikai helyett ez már egy kulturális konfliktus.

 

Füredi szerint a nyugati liberálisok kiüresítették a politikát, mivel érzelmek és morál helyett technokrata témákról beszéltek.

 

A nyugati elit értékei mára olyan kisebbségek ügyeinek a védelméből állnak, „mint az LMBTQ-Z, amiről úgy gondolják, attól jobb, minél több betűt raknak még mögé”, fejtette ki Füredi. Szerinte az emberek azért csalódtak a rendszerváltásban, mert kiderült, hogy a nyugati elit nem a népet szolgálja, hanem a globalizmust és a rendszerváltás óta eltelt 30 évben ugyanolyan veszély fenyeget minket, mint a kommunizmus idején, csak most nem látni az ellenfeleket, akik a liberális értékeket és szupranacionális birodalmat szeretnének ráerőltetni Kelet-Európára nyugatról.

 

FRANK FÜREDI

 

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója ehhez hozzátette: ha van kétsebességes Európa gazdasági szempontból, akkor az értékeknek is van kétsebességes változata, és mivel nyugaton nem tudnak választ adni, a „kik vagyunk és mit akarunk?” kérdésre, ezért a kelet áll nyerésre. Ezt a gondolatot a közönség tapssal honorálta. Ezek a keleti értékek és hagyományok a nemzeti identitáson, a vallásosságon és az abortusz elítélésén alapszanak, részletezte Békés.

 

Ehhez Füredi rögtön hozzászólt: mint mondta, ezzel szemben a nyugati értékek pedig olyanokban manifesztálódnak, mint a globalizmus kritika nélküli kiszolgálása, genderológia, a heteronormativitás elítélése, és a „homoszexualitás arisztokratizálása, azaz, hogy ma felsőbbrendűnek számít az, ha valaki homoszexuális”.

 

Békés szerint ezért is vált mára Európa keleti része a meghatározó erővé: itt valódi identitásteremtő értékek vannak, így, ha korábban a kelet próbálta utánozni a nyugatot, ma az irány megváltozott.

 

Krastev szerint azonban nem lehet mindent a globalizmusra és a felgyorsuló világra fogni. A populisták úgy hivatkoznak a globalizációra és a technikai fejlődésre, mintha az már egy örökkévalóság óta velünk lenne, közben pedig mindenkit kommunistáznak, aki nem ért velük egyet – érvelt a bolgár politológus. Európában ma valóban van egy identitásválság, azonban szerinte erre nem a populista válasz a megoldás, mivel

 

arra nem lehet társadalmat építeni és kormányozni, hogy mindenki utálja egymást.

 

Szerinte azért is nehéz ezt az identitásválságot megoldani, mert ma sokkal nagyobb generációs szakadék van a szülők és a gyerekek között, mint 1989-ben volt, ezért nehéz megegyezni azokban a közös értékekben, amik ezt át tudnák hidalni. 

 

Nyugat-kelet helyett inkább város-vidék törésvonal

 

Krastev amellett érvelt, hogy valójában nem a nyugati és keleti országok között lévő törésvonal a meghatározó, hanem a város és a vidék közötti.

 

Szerinte lélekben Budapest közelebb van Berlinhez, mint a magyar vidékhez, ezért arról beszélni, hogy az országok közötti politikai ellentét feszíti szét az EU-t, téves következtetés.

 

Emiatt nincs is igaza Orbán Viktornak abban, hogy Nyugat-Európa valóban Kelet-Európától venne példát, inkább városi és vidéki gondolatokról, problémákról és törésvonalakról beszélhetünk, ami egész Európában jellemző.

 

Ezzel Frank Füredi is egyetértett, mint mondta, azoknak a barátainak, akik Karácsony Gergely főpolgármesterségére szavaztak október 13-án, több közös vonásuk van egy párizsi vagy londoni ismerősével, mint egy vidéki magyarral, míg például a brexiter ismerősei közelebb állnak Orbán Viktorhoz, mint a nagyvárosi angolokhoz.

 

Mi lehet a kiút?

 

Ugyan a közel hat órán keresztül tartó budapesti konferencián többnyire kritizálták az Európai Uniót és a nyugat-európai elitet a résztvevők, azért kitértek az Európai Unió lehetséges jövőjére is.

 

Francesco Giubilei, a dél-olaszországi Bariban székelő konzervatív Tatarella-alapítvány fiatal elnöke szerint jelenleg Európában kemény politikai harc zajlik, amiben a nemzetállami szuverenitást zászlajukra tűző populistának mondott pártok állnak szemben a globalista és szupranacionális nézeteket valló balliberális pártokkal. Ettől függetlenül ezeknek a pártoknak a célja nem az Európai Unió elpusztítása, hanem annak a megreformálása.

 

Giubilei ezenkívül kifejtette, hogy a Matteo Salvini bukott olasz belügyminiszter vezette Lega csak a balliberális média szerint fasiszta, valójában egy posztideologikus párt, ezt is bizonyítja, hogy legutóbb a baloldali fellegvárnak tartott apró tartományban, Umbriában aratott hatalmas sikert október végén. Az olasz elemző szerint Olaszországban Mussolini halálával az olasz fasizmus is meghalt, és a legnagyobb probléma, hogy még mindig vannak kommunisták. (Nézőpont kérdése, az Azonnali cikkei mást állítanak: Techet Péter itt írt arról részletes elemzést, hogy Olaszországban még mindig erős hagyománya van a fasizmusnak, és a lelátói fasizmus mellett vannak pártok is, akik Mussolinit tekintik az iránytűnek a mai napig.)

 

ITT EGY ELEMZÉS GIUBILEITŐL ARRÓL, KONZERVATÍV PÁRT-E SALVINI LEGÁJA

 

Abban Krastev is egyetért, hogy az euroszkeptikus pártoknak nem érdekük az Európai Unió destabilizálása, sőt tartanak is tőle, de szerinte az, hogy a szuverenista pártok alternatívát állítanak az európai integrációval szemben,

 

az az európai projekt végét és az Európai Unió lassú erodálódását jelentheti.

 

Krastev szerint korábban is voltak már populista mozgalmak, viszont a valódi veszélyt az hordozza, hogy már a hatalomban is megjelentek. A posztideologikusság pedig azt jelenti a bolgár politológus szerint, hogy mindent üres alapokra helyeznek, azaz a narratívák és az elvek könnyen változtathatóak, formálhatóak.

 

Ugyan a többi előadó nyíltan még nem temette Európát, Schmidt Mária szerint viszont jelenleg azt kell elldönteni, hogy mi az, amit Európa közösen akar, és mi az, amit nem. A Terror Háza főigazgatója szerint a „marxista nyugati elitnek” be kell látnia, hogy a status quonak vége, és változtatniuk kell – igaz, nyitóelőadásában Schmidt még arról beszélt, hogy az egyre arrogánsabbá és türelmetlenebbé váló nyugati elit képtelen a megújulásra. Schmidt Mária még azt is hozzátette: az ad neki reményt, hogy Donald Trump bebizonyította, a status quo-t le lehet győzni.

 

Füredi a konferencia végén már az Európában zajló kultúrharcban aratott jobboldali győzelemről elmélkedett, mivel szerinte csak a szuverenisták értik meg valójában a népet, a többi politikai erő eltávolodott szavazóitól. Ugyanerre a gondolatra csatlakozva Békés Márton kijelentette, hogy Európa két lehetőség előtt áll: vagy győznek a szuverenisták, vagy pedig jöhet a barbárság – ezek között lehet választani.

 

A valóság valahol a kettő között lehet

 

Ugyan az előadók túlnyomó részében csak jobboldali nézeteket közvetítettek, túlzás lenne azt mondani, hogy az általuk képviselt narratíva lenne a hallgatólagos többség Európában, és már temetni kéne az Európai Uniót, amennyiben az nem tér vissza a gazdasági együttműködés alapjaihoz. A valóság ezzel szemben valahol a kettő között van, hiszen jelenleg az Európai Unió megítélése sokkal pozitívabb, mint azt az előadók felvázolták.

 

Az EU-ba vetett bizalom még továbbra is nagyobb, mint a nemzeti kormányok, parlamentek vagy pártok iránti bizalom, sőt, a 2018-as felmérés óta húsz uniós tagállamban még nőtt is ez az érték.

 

Az Azonnali kért interjút Ivan Krastevtől, ő azonban azzal az indoklással hárította ezt el, hogy könyvbemutató turnén van, a könyve pedig hamarosan megjelenik, abban minden elolvasható.

 

FOTÓK: XXI. Század Intézet / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás