+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. április 7. szerda, 18:55
A Terror Háza szerdai rendezvényén megint Európa sorsáért rettegtek a résztvevők. Szerencsére van javaslatuk: a nyugatiaknak a magyarok kalandozásait kell követniük. De voltak olyan mondatok, amelyek egy föderalista és liberális konferencián is elhangozhattak volna. Az viszont nem derült ki, hogy miért akarnak kevesebb EU-t, miközben éppen azért bírálják, mert nem cselekszik eléggé.

Szerda délután a XXI. Század Intézet online konferenciát szervezett Európa a XXI. században címmel. Az előadók garanciát jelentettek arra, hogy a hanyatló Nyugat most végre megtudhatta, mekkora nagy bajban van – bezzeg Magyarország!

 

Szabad nemzetek szövetsége

 

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és sok más intézmény igazgatója stílszerűen nemzetünk legnagyobb gondolkodóját, Orbán Viktort idézte beszéde elején. A bölcs tanító még 2019-ben mondta azt Prágában, hogy „mi [azaz Közép-Európa] vagyunk Európa jövője”. Schmidt Mária ezt úgy értelmezte: „az a feladat, hogy mi mutassuk meg, merre a jövő”.

 

De mielőtt feltárta volna előttünk a nagy titkot, pár percben egy történelmi gyorskurzust kaphatott a hallgatóság Európa történetéből a 19. századtól kezdve. Ebben olyan újszerű nézetet is megjelenített, miszerint Európában azért alakult ki hatalmi űr a 20. századra, mert összeomlott a brit birodalom: eszerint Európa vagy Afrikában van, vagy pedig új levéltári felfedezéssel lehet dolgunk, és a britek Európát gyarmatosították volna a 19. századig.

 

Schmidt Mária ezután áttért a jelen és a jövő nagy kérdésére – ahogy ő fogalmazott: „Hova lőjjük be magunkat?” Nem az oltásokra utalt azonban ezzel, hanem hogy a magyar jobboldalnak „van víziója és álma”: szerinte ebben különbözik Közép-Európa Nyugat-Európától. A nyugatiak a múltban élnek – bezzeg mi nem a múltba akarnánk visszatérni. Itt már-már a progresszív szólt Schmidtből:

 

„A múltat nem lehet visszakapni, a jövő felé kell tekinteni.”

 

És akkor mi is lenne ez a jövő? Európának „a szabad nemzetek szövetségévé kell válnia”. Ebben nagy szerepet szánna a magyaroknak, mondván „kalandvágyó nemzet” lennénk.

 

Az út a fontos

 

A gondolati kalandozásokat Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója folytatta. Ahogy Schmidt Orbánt, ő stílszerűen Schmidtet idézett beszédében: „világrend nélküli világ” vagyunk. Békés elmondta, hogy a konferenciasorozat az európai jobboldalt akarja segíteni. A helyzet ugyanis megváltozott azzal, hogy „a Fideszt kiszorították a Néppártból”. Ez új információ, eddig úgy tudtuk, hogy a Fidesz önszántából és örömmel hagyta el a kereszténydemokrata pártcsaládot.

 

Békés azonban mindenkit megnyugtatott:

 

„nem kell útkeresést folytatni, mi úton vagyunk”.

 

Eszerint maga az út a cél, ami nagyon szép romantikus gondolat. Békés rámutatott arra, hogy a konzervativizmus lényege a nemzeti gondolat – noha (tegyük azért hozzá) a konzervativizmus eszmetörténete egészen mást mutat. Nem csak úton vagyunk, de Békés azért kijelölt egy célt:

 

„Európai konföderáció” kell. A Demokratikus Koalíció se akarhatná szebben,

 

elvégre a konföderáció a jelenleginél szorosabb és centrálisabb EU-t jelentene (már amennyiben Békés a konföderáció államjogi fogalmával tisztában van). Békés a konföderáció alatt amúgy az őslakos népek szövetségét érti – ezeknek kell összefüggniük a belső és külső veszélyekkel szemben. A járványhelyzetre is kitért Békés: szerinte a vírus az országot, a kormány vírust, az ellenzék pedig a kormányt akarja legyőzni.

 

Dermesztő modern diktatúra

 

A kutatási igazgatót Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő követte, aki azért helyrebillentette a túlzott konföderacionalizmust. Szerinte nem lehet megoldás a több Európa. Az más kérdés, hogy ezután olyanokért bírálta az Európai Uniót – például a lassú járványügyi reakciókért –, amiket csak egy központosítottabb Európai Unió tudna megoldani. KIjelentette: „Brüsszel nem védte meg az embereket.“ Azaz Hidvéghi

 

egyszerre nem akar, majd akar egységesebb Európai Uniót – ne legyen egységes, de mégis tudjon mindent megoldani.

 

Hidvéghi ezután még kijelentette, hogy „nincs európai démosz”, azaz európai nép – bár láthatóan összekeverte a démoszt az etnosszal. A démosz ugyanis azon politikai nemzet, amelyhez nem kell egységes kultúra, akár csak közös nyelv, az ugyanis az etnosznak a fogalmi eleme.

 

Hidvéghi szerint ma az európai fővárosokban „nem lehet szabadon beszélni”,

 

és elmondta, hogy ma számos EP-képviselő retteg, mert „dermesztő modern diktatúra” épül az Európai Unióban. Hidvéghi szerint szerencsére Magyarországon nem ez a helyzet, nálunk szabadság van, de találnak majd európai szövetségeseket, hogy az egész kontinenst felszabadíthassák.

 

Illiberális szóvicc

 

A soron következő G. Fodor Gábor ezután arról beszélt, hogy miként „kell kormányozni a vírust”, azaz miként kell reagálni „balsorsunkra”. Egy katalán szerzőt idézve azt mondta, hogy „nem a bűz, hanem a bizonytalanság” a gond. Szerinte egy ilyen járvány alatt nem lehet rutinmegoldásokat alkalmazni. A nagy kihívásnak azt tartja, hogy egyszerre kell a járványt kezelni és a jövőbe tekinteni. A politológus szerint a politikai felelősség reneszánszát lehet látni, amely „a bürokratikus kormányzással” szemben a polgárokért felelősséget vállal. Emellett olyan problémaköröket vetett fel, mint „a vakcinaimperializmus”, valamint hogy a járványügy számos országban politikai válságot is eredményezhet, azaz politikai kérdésként kell azt kezelni.

 

G. Fodor szerint a vírus „a liberalizmus kudarca”, mert a liberalizmus felszámolta a szabadságokat a járvány elleni harcban. De a globalizmus is szerinte kudarcot vallott – mert a vírus mindenütt megjelent. Ez az érv nehezen volt érthető, elvégre a vírus mindenütt való megjelenése éppen a globalizáció – és nem annak kudarca – miatt van. G. Fodor egy szóviccel is megörvendeztette a hallgatóságot: „burokratikus kormányzás” – ez egy burokban folytatott bürokratikus kormányzás lenne, amit a politológus elvet. G. Fodor szerint

 

a vírus az illiberális fordulatot, a kereszténydemokráciát igazolja.

 

Az nem derült ki, hogy ezzel most beszólni akart az illiberalizmusra, vagy megdicsérni azt. G. Fodor szerint a járvány azt mutatja meg, hogy erős politikai vezetőkre van szükség: „Minden olyat igazol a vírus, ami a magyar jobboldal politikai fundamentumát alkotja.” G. Fodor örömhírt is közölt: „A vírust le fogjuk győzni és a jobboldali fordulat be fog következni.”

 

A magyar jobboldal fog utat mutatni a világnak

 

Ezután Frank Füredi, trockista szociológus jelentkezett be Londonból, aki „a konzervatív és népi embereknek” akart stratégiát adni. Szerinte az a baj, hogy „a globalisták és a federalisták állítják össze a napirendet”, és felpanaszolta, hogy „a nyugati jobboldal visszavonult a kultúra harcteréről”. Ezért nézi örömmel a magyar helyzetet, mert ott legalább van kultúrharc. Füredi rögtön nagyot álmodott, mert szerinte

 

az USA soft powerjának a magyar jobboldal kultúrpolitikája lesz az alternatívája.

 

Füredi ezután élesen bírálta az USA-t, amely szerinte a kozmopolitizmust terjeszti a világban. „A kozmopolitizmus egy ellenkultúra, amely el akarja pusztítani a régi kultúrákat” – mutatott rá a trockista gondolkodó. Szerinte az a baj, hogy „a fiatalok nagyon reagálnak a hollywoodi zenékre és filmekre”.

 

Füredi szerint a kozmopolitizmus az identitáspolitikát támogatja, noha pár mondattal előtte még azt állította, hogy a kozmopolitizmus az identitások ellen van. Füredi emellett arról beszélt, hogy harcolni kell „a nemi semlegesség” ellen. A trockista szociológus kiemelte a hagyományok és a hazaszeretet fontosságát a kozmopolitizmus elleni harcban.

 

„Ellenfeleink leküzdéséhez szükségünk lesz a magyar józan ész és az intellektuális erőink szintézisére.” Szerinte a magyar jobboldal fog utat mutatni a nyugati világnak, a magyar jobboldalnak „segítenie kell a konzervatív barátainkat [Nyugaton], hogy kitörhessenek a gettóból”. Ki is adta a mottót: „választ adunk az európai nép kérdéseire” – igaz, éppen Hidvéghi Balázs mondta el előtte, hogy nincs európai nép. „Eszméinkre és értékeinkre úgy kell gondolnunk, mint a fegyvereinkre, amely segít felszabadítani” – zárta gondolatait a szélsőbaloldali Füredi.

 

Unatkozni nem fogunk

 

A konferencia végén Tallinnból Schöpflin György, a Fidesz egykori EP-képviselője jelentkezett még be. Ő arról beszélt, hogy szerinte az a probléma, hogy ma a liberális demokrácia lett a demokrácia egyetlen fogalma. Ez azzal függ szerinte össze, hogy az 1990-es években a liberálisok monopolizálták a demokráciát. Tegyük hozzá: a liberális demokrácia gondolata már a 19. században megszületett, gyakorlatilag azon demokráciaforma, amelyben a többség nem rendelkezik abszolút hatalommal, hanem az egyes oldalak kompromisszumokat kötnek egymással. Schöpflin azt is bírálta, hogy a joguralom fogalmát átpolitizálták volna az Európai Unióban, azaz

 

politikai kritériumok alapján dőlne el, hogy mi a jogállam.

 

Hol húzható meg a határ és a bal- és a jobboldal között – Schöpflin szerint ezt a kérdést kell megválaszolni. Azt azonban vezércselnek tartja, hogy az európai integrációs folyamatot a baloldal magához ragadta volna, amelyre „a demokratikus jobboldalnak nem lett válasza”. (Tegyük hozzá: 2004 óta az Európai Bizottság élén mindig konzervatív politikus állt.) Schöpflin szerint vallási tisztelet övezi ma az európai integrációt, amelynek bírálóit populistának nevezik és kiközösítik:

 

„A vallási szertartások hasonlósága szembeötlő”, mert az integráció olyan hit lett, „amely megkérdőjelezhetetlen”.

 

Schöpflin többek között azért bírálta az Európai Uniót, mert nem tudta megoldani a horvát-szlovén határvitát. Bár az nem derült ki, hogy miként lehet egyszerre gyenge EU-t akarni, és olyat, amely tagállamok közötti határvitákat dönt el önhatalmúlag. A volt EP-képviselő azért is bírálta az Európai Bizottságot, mert politikai hatalmat gyakorol – de itt sem derült ki, hogy egy politikai intézmény mégis milyen más hatalmat gyakorolhatna. Azért is kritizálta az EU-t Schöpflin, hogy az azeri-örmény háború idején nem lépett fel erősen és egységesebben. Miközben

 

azt lehetett volna várni, hogy eszerint Schöpflin mégiscsak több Európát akar – kijelentette: kevesebb Európa kell.

 

Nem világos, hogy a mostaninál kevesebb Európai Unió miként fogja mindazt megtenni – mondjuk az erős külpolitikai cselekvést –, amit meg Schöpflin elvárna. Schöpflin szerint az Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki által nemrég Budapesten bejelentett európai reneszánsz révén a 2024-es európai parlamenti választás csatatér lehet. Azaz „unatkozni nem fogunk”.

 

NYITÓKÉP: A konferencia felszólalói / XXI. Század Intézet, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A fák minden év március-áprilisában fognak virágozni, az első lockdown évfordulóján.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás