+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2019. szeptember 13. péntek, 07:13
Kikre szavazunk tulajdonképpen október 13-án? Mit befolyásol a településméret? Hogyan lesz a szavazatodból mandátum? Mi az a fővárosi és megyei önkormányzat, és hogyan kerülnek oda a képviselők? Az Azonnali mindent elmagyaráz.

Október 13-án sok mindenkiről döntünk: nem csupán települési polgármestereket és képviselőket, hanem megyei és fővárosi közgyűlési tagokat is választunk. Az Azonnali korábban már összeszedte, hogy kik szavazhatnak az önkormányzati választáson, illetve hogy hol lehet szavazni, meddig lehet átjelentkezni. Most elmondjuk azt is, hogy tulajdonképpen hogyan működik az önkormányzati választási rendszer.

 

Hány szavazatunk van?

 

Ez változó aszerint, hogy hol szavaz az ember, de két szavazólapot legalább mindenki kap: az egyiken a polgármesterére, a másikon a helyi képviselőtestületének tagjaira voksolhat.

 

Ezen felül a nem megyei jogú városokban lehet még szavazni megyei önkormányzatokra, Budapesten pedig főpolgármesterre, tehát legfeljebb három szavazatunk lehet. Hogy a különböző településeken élők szavazatai alapján hogyan lesznek mandátumok, azt fogjuk végigvenni a következőkben.

 

Tízezer fő alatt jó sok ikszet pingálhatunk a szavazólapra

 

Az egyik vízválasztó, hogy hány állampolgár él a településeden: tízezernél több vagy kevesebb. Magyarországon több mint háromezer település van, ennek több mint a tizede város. A tízezer főnél kisebb falvakban vagy kisvárosokban ugyanúgy választanak polgármestert, mint bárhol máshol: földrajzi elhelyezkedéstől és településmérettől függetlenül az lesz az adott település vagy fővárosi kerület polgármestere, illetve Budapest főpolgármestere, aki a legtöbb szavazatot kapja. Még akkor is, ha csupán egyetlen szavazattal szerez többet, mint a második helyen végző vetélytársa. A cél tehát a polgármesteri küzdelmek kapcsán a relatív többség megszerzése.

 

TÍZEZER FŐ ALATTI TELEPÜLÉSEN ANNYI JELÖLTRE SZAVAZHATSZ, AHÁNY FŐS A KÉPVISELŐTESTÜLET.

 

Tízezer fő alatt a képviselőtestületi választáson – a hatályos törvény értelmében – a település egyetlen, önálló választókörzetet alkot, ahol attól függően, hogy pontosan hány ember él, meghatározott számú képviselői helyért lehet versengeni. Száz fő vagy az alatti létszámú lakosság esetén (mondjuk az ország legkisebb településén, a jelenleg 11 főt számláló, Zala megyei Iborfián) mindössze kétfős önkormányzati testület választható, ötezer fő felett (mint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyverneken) már nyolc helyet kell betölteni.

 

Ami alapvetően megkülönbözteti a tízezer fő alatti és feletti településeket, az az, hogy az előbbi esetben relatív többségi blokkszavazásra kerül sor. Magyarán

 

a választó az egyéni képviselőjelölti szavazólapon annyi jelölt mellé húzhatja be az ikszet, ahány fős lesz maga az önkormányzati képviselőtestület.

 

A szavazat érvényes akkor is, ha az ember ennél kevesebb jelöltet támogat, és az egyes jelöltekre leadott szavazatok ugyanannyit érnek: ha négy jelölt neve mellé raksz ikszet, mind a négyet ugyanakkora mértékben támogatod. A képviselőtestületbe azok kerülnek be, akik az így összesített voksok alapján a legtöbb szavazatot szerzik. Egy hatfős testület esetén például a hat legtöbb szavazatot kapott jelölt.

 

Szavazni lehet ezen felül még a megyei önkormányzatokra is, amik a helyi önkormányzatok és az országos, központi kormányzat közé ékelődnek be. Ezek feladata lenne törvény szerint, hogy az adott megye érdekeit szem előtt tartva területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lássanak el. (Hogy ez a valóságban mennyire nincs így, arról hamarosan külön cikkben írunk az Azonnalin.) Megyei önkormányzatokat mindenki választhat, aki nem budapesti és nem megyei jogú városban él. Így például a Tolna megyei megyeszékhelyen, Szekszárdon lakó választó nem fog megyei önkormányzati szavazólapot kapni, ahogy egy ferencvárosi sem.

 

A megyei önkormányzati választásokra a jelölőszervezetek (pártok, egyesületek, illetve ezek szövetségei) külön listákat állítanak, amiken meghatározzák, hogy milyen sorrendben szeretnék, hogy saját embereik képviselői helyeket nyerjenek. Ezekre a listákra lehet szavazni. (Hogy pontosan hogyan lesz az itt leadott szavazatokból mandátum, arra a cikk végén részletesen kitérek.)

 

EGY TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI SZAVAZÓLAP 2010-BŐL. FORRÁS: TOLNA MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG / WIKIPEDIA

 

Külön érdekes megnézni, hogy az ellenzék hogyan oldotta meg a megyei listákat, hiszen – hasonlóan az országgyűlési választás pártlistáihoz – a mandátumszerzéshez szükséges küszöb a megyei listák esetében is emelkedik: míg önálló listának mindössze öt, addig két szervezet közös listájának tíz, ennél több szervezet összefogása esetén már tizenöt százalékos eredményt kell megugrani, hogy mandátumban részesülhess.

 

Ebben a tekintetben az ellenzék nem kockáztatott, a 19 megye többségében önálló pártlistákkal találkozhatunk, és mindössze öt helyen valósult meg valamiféle összefogás. Közülük is két esetben tűnik fel a pártok mellett a Márki-Zay Péter által fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM): Borsod-Abaúj-Zemplénben a Momentum-MSZP-Jobbik, Hevesben pedig DK-Momentum-MSZP-Jobbik tandemmel közösen. Így ezeknek a listáknak legalább 15 százalékot el kell érniük. (Az MMM egy helyütt, Vas megyében önálló listát is állított.)

 

A 10 százalék lesz a minimum cél a Jobbik és a Momentum számára, akik Szabolcs-Szatmár-Beregben állítottak közös megyei listát. Az ország nyugati és középső részein (mint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, illetve Pest és Vas megye) nem sikerült listát állítania Toroczkai László Mi Hazánk Mozgalmának, mindenhol máshol önállóan indulva az 5 százalékot kell megugrania a pártnak. 

 

A legfeltűnőbb mégiscsak az, hogy az LMP és a Párbeszéd gyakorlatilag kivonult a megyei szintről: az LMP sehol nem állít megyei listát,

 

a Párbeszéd Komárom-Esztergom megyében száll be az összellenzéki (mínusz LMP) listába. Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője azzal indokolta az Azonnalinak az LMP hiányát, hogy a párt erőforrásait inkább a települési önkormányzatokra és kampányra összpontosította a megyei önkormányzatok helyett, amiket a Fidesz Kanász-Nagy szerint teljesen eljelentéktelenített. A megyei listaállítással kapcsolatban kerestük a Párbeszédet is, amint választ kapunk, frissítjük a cikket.

 

Tízezer fő felett már vesztesnek sem olyan rossz lenni

 

A tízezer fő feletti települések esetében már bonyolultabb a rendszer. (A megyei jogú városok és Budapest esetét külön tárgyaljuk.) A polgármesteri, illetve a megyei önkormányzati választás (már ha ugye nem megyei jogú városról beszélünk) ugyanúgy működik, mint a tízezer fő alatti társaiknál. A helyi képviselőtestületi választásnál viszont más szabályok érvényesülnek: egyrészt a település nem egyetlen körzetet képez, hanem egyéni választókerületekre oszlik. Hogy hányra, az a pontos lakosságszámtól függ: 25 ezer lakosig (mint a 18 ezer főt számláló Százhalombattán) nyolc, százezer lakosnál már 14 egyéni választókerületet alakítanak ki.

 

A képviselőtestületi jelöltek ezeken a körzeteken belül indulnak, és a választó is csak azon jelöltek közül válogathat, akik a lakhelye szerinti körzetben indulnak. Az adott körzet képviseletében az a személy lesz testületi tag, aki a legtöbb szavazatot szerzi.

 

TÍZEZER FŐ FELETT A VESZTES EGYÉNI KÉPVISELŐJELÖLTEKRE IS MEGÉRI SZAVAZNI.

 

Azonban a történet itt nem ér véget, ugyanis 

 

az egyéni választókerületben vesztes jelöltekre leadott szavazatok sem vesznek el: azok az úgynevezett kompenzációs ágon hasznosulnak töredékszavazatokként.

 

(Az országgyűlési választással ellentétben itt nincs győzteskompenzáció, azaz csak a vesztes jelöltekre leadott szavazatokból lesz töredékszavazat.) Ehhez minden jelölőszervezet összeállít egy úgynevezett kompenzációs listát, melyben jelzik, hogy milyen sorrendben szeretnék, hogy jelöltjeik a helyi testületben mandátumhoz jussanak.

 

Azaz a kompenzációs lista ugyanazon elv mentén működik, mint a megyei lista, és a mandátumszerzéshez szükséges küszöb is ugyanúgy alakul. A legfőbb különbség a kompenzációs lista esetén, hogy arra nem lehet szavazni, az csak a máshol képződő töredékszavazatokat hasznosítja. Az alábbi képen látható, 2014-es, sátoraljaújhelyi Fidesz-listáról például aki be is került a helyi önkormányzatba, az nem a listás helyének köszönhette ezt: mivel öt éve a Fidesz minden egyéni körzetet megnyert a településen, így nem volt vesztes jelöltje, ami után töredékszavazatot kaphatott volna

 

A FIDESZ-KDNP SÁTORALJAÚJHELYI KOMPENZÁCIÓS LISTÁJA 2014-BEN. FORRÁS: VÁLASZTÁS.HU

 

A kompenzációs listával tudnak egyébként taktikázni a szereplők:

 

azokat az embereket, akiket mindenképpen szeretnének a testületben látni, gyakran a kompenzációs lista élére teszik,

 

hogy ha még az egyéni körzeti választást vagy a polgármesteri helyet el is bukják, de a kompenzációs listáról bekerüljenek az önkormányzatba. Ha a kompenzációs lista favoritja polgármesterként vagy választókörzetet nyerve mégis bekerül a testületbe, akkor a listán mögötte álló jelöltek automatikusan egy hellyel előrébb csúsznak.

 

Az, hogy egy önkormányzat hány kompenzációs listás helyet tart fenn, úgyszint a lakosságszám függvénye: 25 ezer lakosig három, százezer lakosig már hat fő kerül be a képviselőtestületbe kompenzációs ágon. Az előbbi esetben így alakul ki a végleges tizenegy, az utóbbinál pedig a húszfős testületi létszám.

 

Az egyetlen hely, ahol csak két szavazólapot kapsz, a megyei jogú város

 

Ennél annyival egyszerűbb a képlet a 23 megyei jogú városban, hogy megyei önkormányzatokra nem lehet szavazni. Így például Érd 55 ezer választópolgára is csak két szavazólapot fog kapni október 13-án. Ezt leszámítva viszont minden ugyanúgy működik, mint bármely más, a tízezer főt meghaladó településen.

 

MEGYEI JOGÚ VÁROSBAN CSAK POLGÁRMESTERT ÉS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐT VÁLASZTHATSZ. 

 

Budapest, ahol mindent kipróbáltak a törvényalkotók, amit csak el tudtak képzelni

 

A legbonyolultabb a választási rendszer Budapesten, ahol ugyanúgy szavaznak a polgármesterre, illetve a képviselőtestületre, mint a tízezer fő feletti városokban, azzal a különbséggel, hogy két polgármester személyéről is dönteni kell: Budapest főpolgármesterét, illetve a saját kerületük polgármesterét is meg kell szavazniuk a fővárosiaknak.

 

BUDAPESTEN VAN MINDEN, MINT A BÚCSÚBAN: TÖBBFÉLE POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS, MÁS ÉS MÁS KOMPENZÁCIÓS LISTÁK, ÉS MÉG EGY FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS IS. 

 

A törvény értelmében itt sem lehet megyei önkormányzatot választani, középszintű képviselet nélkül viszont a budapestiek sem maradnak, hála a fővárosi önkormányzatnak. Ez hivatott a főváros érdekeit egységesen képviselni a kerületek és a központi kormányzat között elhelyezkedve.

 

És egyúttal ez az, amit a Fidesz-kétharmad radikálisan átalakított: a 2014-es választásokig a fővárosi közgyűlést is önálló listákra szavazva választották, akárcsak megyei társaikat. Az önkormányzati törvény 2014-es módosítása nyomán azonban most már a fővárosi közgyűlést az abban korábban is helyet kapó főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester, illetve a fővárosi kompenzációs listáról bejutó, további 9 képviselő alkotja. A 23 kerületi polgármester esetében az egyenlő választójog elve is sérül, hiszen a kerületek lakosságszáma között akár öt-hatszoros különbségek is lehetnek.

 

Így a kisebb kerületekben megválasztott polgármesterek sokkal kevesebb választó felhatalmazásával kapnak közgyűlési helyet és pontosan ugyanannyit érő szavazati jogot, mint a nagyobb kerületben nyertes kollegáik.

 

A fővárosi kompenzációs lista ugyanúgy működik, mint a helyi képviselőtestületi kompenzációs lista, azzal a különbséggel, hogy itt a töredékszavazatok nem a vesztes egyéni körzeti képviselői, hanem a vesztes kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokból tevődnek össze.

 

Azaz a budapestiek majdnem minden szavazatukkal befolyással vannak a fővárosi közgyűlés összetételére: az általuk megválasztott főpolgármesterrel és kerületi polgármesterekkel közvetlenül, a kerületi polgármesteri címet el nem nyerő jelöltekre leadott szavazatokkal pedig a kompenzációs lista révén közvetetten szólnak bele a fővárosi közgyűlés erőviszonyaiba.

 

Az egyedüli szavazat, ami nincs összeköttetésben a fővárosi közgyűléssel, a kerületi egyéni jelöltekre leadott voksok.

 

Az ínyenceknek: így torzítja el a rendszer a szavazatainkat

 

A listás mandátumokat mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokon az úgynevezett d’Hondt-módszer segítségével osztják ki: ezt alkalmazzák a parlamenti listás mandátumok kiosztása mellett a megyei és a fővárosi önkormányzat esetében is.

 

Egy fiktív példán keresztül megvilágítva: tegyük fel, hogy négy párt verseng a választók kegyeiért, akik az összesen 215 darab szavazatot az alábbi módon kapták meg: A párt 90, B párt 75, C párt 40, míg D párt 10 szavazatot szerzett. A d’Hondt-módszer szerint a pártok szavazatszámait első körben egymás mellé tesszük, és akié a legtöbb, az kapja az első mandátumot. Ez jelen esetben a legnagyobb A pártot illeti.

 

És itt jön a d’Hondt-módszer lényege: minden alkalommal, amikor egy párt mandátumot szerez, az eredetileg megszerzett szavazatszámát eggyel nagyobb számmal osztjuk el, és a kapott eredményt írjuk be a következő sorba, miközben a mandátumot nem nyert pártok szavazatainak számát érintetlenül hagyjuk. Így a második körben A pártnak már csak 90/2=45 darab szavazatot írunk be, ennélfogva ebben a körben a legnagyobb számot (75) B pártnál találjuk. A második mandátum tehát B pártot illeti, és a harmadik körben már csak 75/2=37,5 fog szerepelni az ő oszlopában.

 

A harmadik körben így megint A pártnál találjuk a legnagyobb számot (45), és újra A párt szerez mandátumot. A negyedik körre viszont már hárommal kell osztani az eredeti szavazatszámát, azaz A párthoz 90/3=30-at fogunk beírni. A matekozás így folytatódik tovább egészen addig, amíg el nem fogynak a kiosztható mandátumok.

 

A D’HONDT-MÓDSZER GYŐZTESEI A NAGY PÁRTOK, A KICSIK HOPPON MARADNAK: C PÁRT A NYOLC MANDÁTUMBÓL CSUPÁN EGYET KAP.

 

A példából is látszik, hogy

 

a d’Hondt-módszer kiváltképp jutalmazza az erősebb versenyzőket:

 

C párt mindössze a negyedik körben jutott mandátumhoz, amikorra A pártnak már kettő, B pártnak pedig egy mandátum jutott, és ezt követően A és B párton kívül nem is kapott más mandátumot. Éppen ezért a d’Hondt-módszer igencsak aránytalan mandátumelosztást eredményez.

 

Így közel sem mindegy az, hogy október 13-án kire szavazunk a megyei listás szavazólapon, illetve a budapesti kerületi polgármester-választáson: még ha az előbbi esetben a teljes értékű, utóbbiban pedig a töredékszavazatoddal nem is a győztest támogatod,

 

a listás mandátumokra nagy hatással van, hogy mekkora a különbség az egyes jelölőszervezetek között.

 

Az aktuális viszonyokra lefordítva: ha nyer is a Fidesz, győzelme mértékét nagyban csökkentheti, ha az ellenzéki pártok a különböző listákon közel végeznek Orbánékhoz. Ez esetben a d’Hondt-módszer ugyanis nem csak a Fidesznek, hanem az ellenzéknek is aránytalanul sok mandátumot fog adni.

 

Ha egyszer nincsenek már mandátumok, hiába osztanánk ki azokat arányosabban

 

Ettől némileg eltérően osztják ki a mandátumokat a települési és kerületi kompenzációs listák esetében: itt az úgynevezett Sainte-Laguë-módszert alkalmazzák. Ez ugyanúgy működik, mint a d’Hondt, azzal a különbséggel, hogy az osztósor gyorsabban lépked felfelé: először eggyel, majd hárommal, öttel, héttel, és így tovább osztjuk el a mandátumot szerző pártok eredeti szavazatszámát.

 

Az előbbi példánál maradva: az első körben győztes A párt szavazatszámát már a második körre hárommal osztjuk el, így már csak 30 kerül az oszlopába, ahogy a második körben győztes B párt is „megsínyli” ezt: neki a harmadik körre csak 25 szavazata marad. Ennek köszönhetően a 40 szavazatot kapott C párt már a harmadik körben mandátumhoz jut. A C pártot érintő osztás után a negyedik körben ismét A párt jut mandátumhoz, aminek köszönhetően az ötödik körre a szavazatszáma 90/5=18-ra csökken.

 

A SAINTE-LAGUË-MÓDSZERREL GYORSABBAN ELOLVAD A NAGY PÁRTOK ELŐNYE.

 

Látható, hogy a Sainte-Laguë-módszerrel a gyengébb szereplők számára könnyebbé válik az első mandátum megszerzése. Igen ám, csakhogy ez az önkormányzati választás kontextusában nem sokat jelent, mivel a kompenzációs listán kiosztható mandátumok száma eleve alacsony: nagyjából az önkormányzati képviselői mandátumok harmadát osztják ki kompenzációs listáról. Azaz

 

hiába jönne könnyebben az első mandátum a kicsiknek, ha még így is előbb elfogynak a kiosztható mandátumok, minthogy sorra kerülhetnének.

 

Tehát a Sainte-Laguë arányosító hatása igencsak korlátozott mértékben képes érvényesülni.

 

Így a magyar önkormányzati választási rendszer összességében – akárcsak az országgyűlési társa – a többségi elv mentén az erősebb szereplőket favorizálva torzítja az eredményt.

 

ÁBRÁK: Petróczi Rafael / Azonnali

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Úgy tűnik, a Vatikán azért nem ölt bele túl sok energiát az eddigi legmodernebb termékének fejlesztésébe.

Michael Gove szerint Boris Johnson halasztási kérelme semmit nem jelent, és a kormány tervei változatlanok.

Miután Salvini 2018 tavaszán elárulta a többi olasz jobboldali pártot az Öt Csillag Mozgalommal való kormányzás kedvéért, most, hogy kitaktikázta magát a hatalomból, azok békejobbot nyújtottak neki.

Egyelőre az élettani hatásait tesztelték az eddigi leghosszabb repülőútnak, ráadásul rakomány és csomagok nélkül indult a gép.

A KDNP-s Aradszki András szerint ha az új ellenzéki polgármester, Csőzik László bocsánatot kér, akkor azzal bizonyítja jó szándékát.

Kína hivatalosan még csak nem is jelezte, miért halasztják el a Volt egyszer egy Hollywood című film premierjét.

Ha jogerős lesz az illetékes területi választási bizottság döntése, november 10-én kell ismét szavazniuk a jászberényieknek.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás