+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 26. péntek, 20:10
Spanyolországnak több mint egy éve nincs többségi kormánya, a politikai válság pedig egyre mélyül: most éppen a spanyol balközép és a szélsőbal között repedezik az együttműködés.

Egyre mélyül a politikai válság Spanyolországban: 2016-ban még a jobbközép Néppárt alakíthatott kormányt a jobbliberális Ciudadanos (Állampolgárok) támogatásával, ám a kormánykoalíció tavaly júniusban bár szűken, de megbukott a baloldali Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a Mariano Rajoy által vezetett kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványával.

 

Szocialista előretörés, politikai válság

 

Azóta sincsen stabil, többségi kormánya Spanyolországnak, hiszen a bizalmatlansági indítvány sikere után a Pedro Sánchez vezette PSOE csupán kisebbségi kormányt tudott alakítani. Épp ezért Sánchez előrehozott választást írt ki idén áprilisra, melyen pártja fölényesen győzedelmeskedett: az azelőtt gyengélkedő szocialisták a voksok 28,7 százalékát nyerték el, míg a korábban domináns Néppárt 16,7 százalékra esett vissza. Mögötte 15,9 százalékkal zárt a Ciudadanos, majd őket a szélsőbaloldali Podemos követte 14,3 százalékkal, valamint a Franco-éra óta először szélsőjobboldali pártként a Vox is bejutott 10,3 százalékkal.

 

Ilyen helyzetben Sánchez előtt két út állt: egy lehetséges koalíció a Ciudadanossal már éppen kormányzóképes többséget jelentene. A másik alternatíva

 

a Podemossal való együttműködés lett volna, itt viszont a Podemos mellett pár kisebb regionális párt képviselőire is szükség lett volna a többséghez.

 

Összekaptak a Podemossal

 

Mint kiderült, egyik opció sem bizonyult sikeresnek: Pedro Sánchez újabb kisebbségi kormányának kinevezését ezen a héten már másodjára blokkolta a spanyol parlament, többek között a szélsőbalos képviselők is. A legutóbbi, csütörtöki szavazáson Sánchez mellett 123-an, ellene pedig 155-en szavaztak a parlamentben, köztük a Podemos, a Néppárt és a Ciudadanos politikusai is.

 

Ez vezethetett oda, hogy a Reuters tudósítása alapján a PSOE pénteken kijelentette: mindenkivel próbál majd együttműködni, hogy elkerüljenek egy újabb előrehozott választást, de a koalícióba a Podemost nem vennék be.

 

„Próbáltunk összehozni egy koalíciós kormányt, és a Podemos blokkolta azt. Tehát ezen az ösvényen nem haladhatunk tovább...más formulákat ki lehet próbálni, de nem ezt a koalíciót”

 

– fogalmazott a szocialista Carmen Calvo miniszterelnök-helyettes a szélsőballal való lehetséges együttműködésről kiemelve, hogy az ország számára rendkívül frusztráló, hogy jelenleg nincsen kormánya.

 

Mindenki kormányt akar, senki nem tudja, hogyan

 

Nagyon törékeny tehát a viszony a spanyol politikai paletta két baloldali pártja között, a Pablo Iglesias, a Podemos vezetője például továbbra is arról beszél, szeretnének a kormánykoalíció része lenni, csak Sánchez és Iglesias a részletekről nem tudtak megállapodni.

 

A spanyol parlamentnek szeptember 23-áig van lehetősége megválasztani az új kormányt. Ha ez azonban nem sikerül, úgy november 10-ére újabb előrehozott választásokat kéne kiírni,

 

amely a áprilisi parlamenti, és a májusi EP-voksolás után már a harmadik lenne ebben az évben.

 

Éppen ezért érthető, ha a spanyolok nem szeretnének harmadjára is az urnák elé járulni, és inkább az áprilisban már megválasztott politikusokra bíznák a helyzet megoldását.

 

Éppen ezért az a forgatókönyv is valószínű, hogy a két baloldali párt végül szeptemberig rendezi a nézeteltéréseket annak érdekében, hogy elkerülje az újabb választást. Egy sikeres kormányalakításhoz azonban nem lenne elegendő a PSOE és a Podemos együttműködése: ahhoz az is kéne, hogy pár regionális párt tartózkodjon a kormányról szóló szavazáson, például a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) tizenöt képviselőjének, vagy a baszk nacionalista Euskal Herria Bildu párt négy emberének is.

 

BORÍTÓKÉP: Pablo Iglesias (balra) / Pedro Sánchez (jobbra)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás