+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 13. szerda, 08:13
Parlamenti többséget találni mindehhez viszont már nem lesz olyan egyszerű. Megnéztük, hogy áll a spanyol kormányalakítás szénája!

Koalícióra lép a balközép Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a szélsőbaloldali Unidas Podemossal (Együtt Megcsináljuk) Spanyolországban azt követően, hogy a múlt vasárnap tartott megismételt parlamenti választás a szélsőjobboldali Voxon kívül nem hozott áttörést egyik politikai erőnek sem – írja az El País.

 

Egy kijózanító pofon kellett a megállapodáshoz

 

Ezzel Pedro Sánchez ügyvivő szocialista miniszterelnök

 

mindössze 48 óra leforgása alatt elérte azt, amit a választás előtt fél éven át sem sikerült: egyezséget kötött a Podemossal.

 

Sánchez ugyanis az áprilisi választás után is felajánlott egy koalíciót a Podemosnak (mely így három minisztériumot kapott volna, és Pablo Iglesias, a párt elnöke lehetett volna a miniszterelnök-helyettes), ám ezt a szélsőbalosok elutasították.

 

A két párt viszonya nyáron mérgesedett el teljesen, mikor a Podemos a parlamentben kétszer is leszavazta a Sánchez által alakított kisebbségi, csak szocialistákból álló kormányt. Az ok az volt, hogy Pablo Iglesias pártja mégis be akart kéredzkedni a kormányba, Sánchez viszont a parlamenti fiaskó után ragaszkodott ahhoz, hogy ne fogjon össze a szélsőballal.

 

A jeget a múlt vasárnapi választás eredménye törte meg: Sánchez szocialistái az alsó- és a felsőházban is gyengültek kicsit, de képviselőket veszített a Podemos is. Emmellé még jelentősen megerősödött a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Vox párt is, amely immár a spanyol parlament harmadik erejévé vált: ez a fenyegetés már épp elég volt ahhoz, hogy Sánchez és Iglesias hajlandó legyen az összefogásra.

 

Megijedtek a szélsőjobbtól

 

„Ahogy a választások estéjén, az eredmények bejelentésekor is mondtam:

 

ami áprilisban történelmi lehetőség volt, most történelmi szükségszerűséggé vált”

 

– célzott az áprilisi előrehozott választásra az ügyvivő miniszterelnök Sánchez, amely hiába hozta a baloldal fölényes győzelmét, mégsem vezetett eredményre. Pablo Iglesias Podemos-vezér úgy nyilatkozott, az új, „progresszív koalíció” „ötvözi a PSOE tapasztalatát az Unidas Podemos bátorságával”.

 

„A progresszív kormány progresszív erőkből áll majd, és a haladásért fog dolgozni. Nincs helye a gyűlölködésnek a spanyolok között” – mondta immár Sánchez, erőteljesen a Voxra célozva, mely szélsőjobbos erőként először jelent meg áprilisban a spanyol parlamentben a Franco-diktatúra bukása óta. Hozzátette: a szélsőballal kötött koalíció négy éven át, az egész ciklus alatt ki fog tartani – ez bátor vállalás a miniszterelnöktől, hiszen a kormányról még csak nem is szavaztak a parlamentben.

 

Ez lesz ugyanis a legnehezebb rész, hiszen a PSOE és a Podemos – és az újbaloldali kispárt Más País (Több Ország) – 

 

együttesen 158 hellyel rendelkezik a parlamentben, ahol a többséghez viszont 176 hely kéne.

 

A szocialisták erre azt javasolják, hogy a kormányról szóló parlamenti voksoláson legalább azok a pártok szavazzanak bizalmat a koalíciónak, akik tavaly nyáron Mariano Rajoy néppárti kormányát is sikeresen megbuktatták.

 

A katalán függetlenségpártiakkal is lepaktálnak?

 

Köztük a hét hellyel bíró baszk nacionalisták már kijelentették: készek a támogatásra, és összetrombitálnák mindazon pártokat is, akik Sánchez még Rajoy kormányát megbuktató indítványát támogatták tavaly nyáron. Ebben a listában ugyanakkor katalán függetlenségpárti erők is szerepelnek: nekik bár imponálhat a katalánok számára több jogkört követelő Podemos részvétele a koalícióban, elrettentheti őket az ennél szigorúbb álláspontot képviselő Sánchez.

 

Ráadásul a jelentősen megerősödő Néppárt jelezte: nem támogatják a koalíciót. Pablo Casado néppárti elnök kijelentette: Sánchez és Iglesias „radikális kormányt formálnának, ez pedig az ellentéte annak, amire Spanyolországnak szüksége van”. Mindehhez viszont Casado szerint semmi szükség nem volt a „szürreális”, hat hónapon át tartó egyezkedésre a két párt között, valamint kijelentette: a „történelmi” PSOE-nek kell visszatérnie, miután a jelenlegi párt komoly labirintusba lavírozta magát. Egyúttal szigorúan kizárta a balos kormány támogatását:

 

„nem leszünk része egy általa progresszívnek, de valójában radikális baloldali kormánynak, amely lepaktál a jogsértő katalán regionális kormánnyal”.

 

A többséghez szükséges lenne a jobbliberális Ciudadanos tíz képviselőjének támogatása is, amennyiben Sánchez nem akar függetlenségpárti képviselőkre is támaszkodni. Ugyanakkor a Ciudadanos sem támogatja a koalíciót, szerintük a PSOE-nek és a Néppártnak kéne egy mérsékelt megállapodásba bevonni a pártot is.

 

BORÍTÓKÉP: Pedro Sánchez miniszterelnök (balra) és Pablo Iglesias Podemos-vezér (jobbra) / Wikipédia

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

Ha csak nem változnak nagyot az órákkal az urnazárás előtt lehozott részeredmények, Vlagyimir Putyin élete végéig hatalmon maradhat.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból.

Sokan használják már jegyvásárlásra a MÁV-appot, de eddig volt egy nagy hátránya: csak belföldön lehetett vele vonatjegyet váltani.

Arra mondták ezt az oroszok, hogy az USA szeretné meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyvereladási embargót az ENSZ-ben, ami október közepén járna le.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás