+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 20. szombat, 09:07
A költségvetésük miatt folyamatosan leckéztetett olaszokat sikerült „megelőzni” a teljes adósságállományt tekintve.

Megelőzte Olaszországot Franciaország egy nem túl előkelő mutatóban: péntek óta már nem Romáé, hanem Párizsé az eurozóna legnagyobb adósságállománya, már ha azt nem a GDP arányában nézzük, hanem a teljes összeget vesszük figyelembe, írja a Bloomberg.

 

Márciusban még épp az olaszok mögött maradtak a franciák az adósságversenyben, ekkor 2,32 billió eurónyi külső adósságuk volt, míg az olaszoknak ennél 1,4 milliárd euróval több. Most azonban sikerült az „előzés”, persze ez nem sokat jelent önmagában:

 

Franciaország GDP-arányos államadóssága az olaszokkal ellentétben éppen 100 százalék alatt marad, míg Olaszország esetében ez az arányszám már 134 százalék körül alakul.

 

Ráadásul a francia gazdaság mérete is nagyobb, és az EU előrejelzése szerint a stagnáló olasz gazdasággal szemben a francia, ha mérsékelten is, de növekedni fog.

 

Ennek ellenére Párizs már csak reprezentatív okokból is a háta közepére kívánhatta a nagy előzést: elsősorban azért, mert az eset aláássa Franciaország morális alapját arra, hogy Olaszországot költségvetési tervei miatt leckéztesse.

 

Ugyanis benne van a pakliban, hogy Olaszországot akár kemény szankciók is sújthatják, ha nem tesz lépéseket költekezésének korrigálása felé a következő években, az Európai Bizottság ugyanis nem találta elég meggyőzőnek az olasz kormány érvelését, komolyabb lépéseket szeretne az adósság leszorítása érdekében. Ezen elképzelést támogatta többek között Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is, aki júniusban azt nyilatkozta, Olaszországnak csak napjai vannak, hogy engedményeket tegyen költségvetésében, és elkerülje az EU-s eljárást.

 

Eközben az olasz kormánykoalíció balpopulista pártja, az Öt Csillag Mozgalom a rossz pénzügyi helyzet, a stagnáló gazdaság és a magas államadósság ellenére

 

tavasszal kezdett kísérletezni egy alapjövedelem-formulával (amely az „állampogári jövedelem” nevet kapta). 

 

A jelentkezőknek bizonyítaniuk kell, hogy a szegénységi küszöb alatt élnek, ezzel az egyedülállók további 780 eurót, a kétgyermekes családok 1300 eurót is kaphatnak. Mindezen intézkedés a bevezetés évében 7,1 milliárd eurójába kerül a kormánynak. Ebből többek között élelmiszereket, gyógyszereket vehetnek, valamint a számláikat is befizethetik. Cserébe a résztvevőknek munkakeresési- és tréningprogramokon kell részt venniük. Még nem tudni, mennyire fog megtérülni az intézkedés, Giuseppe Conte miniszterelnök szerint az fel fogja pörgetni a belső keresletet.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás