+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 30. vasárnap, 19:14
Most több bizottság is foglalkozik a klímavédelemmel, de a balosok szerint jó lenne, ha valaki csak ezzel foglalkozna.

Az Európai Parlament baloldali frakciója (GUE/NGL) egy, az éghajlatra szakosodott vészhelyzeti parlamenti bizottság felállítására tett javaslatot, amely a következő öt évben hangsúlyosabban irányítaná zöld témákra a figyelmet. A kezdeményezésről az Euractiv számolt be, eszerint a baloldali GUE/NGL-frakció azt javasolta, hogy az új bizottság hasonló legyen azokhoz a csoportokhoz, mint amilyeneket a múltban hoztak létre, például hogy kivizsgálják a LuxLeaks pénzügyi botrányt, vagy a német autógyártók dízelbotránytá.

 

Az éghajlati katasztrófát jelenleg a Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszerbiztonsági bizottság (ENVI) kezeli, de mint neve is mutatja, a 69 tagú testület mindennel is foglalkozik, a műanyagok és a vegyi anyagok kezelésétől kezdődően el egészen a betegségmegelőzésig és az élelmiszerbiztonságig.

 

Más bizottságok, úgy mint az Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság (ITRE), a Közlekedésügyi és idegenforgalmi bizottság (TRAN), vagy a Mezőgazdasági és vidékfejlesztési (AGRI) is foglalkoznak különböző mértékben az éghajlat-politikával. Ezért szeretné a GUE/NGL, ha az Európai Parlament egy fókuszáltabb bizottságot hozna létre.

 

„Első kezdeményezéseink […] egyikét az ökoszociális válságra szeretnénk összpontosítani” – nyilatkozta Sira Rego spanyol európai parlamenti képviselő, a baloldali frakció tagja, aki elmondta, hogy a frakcióvezetők első találkozóján fel fogják vetni a problémát. „Ez egy alapkérdés, amelynek napirenden kell szerepelnie.” A GUE/NGL más frakciókkal is kapcsolatba lépett, amelyek hajlandóak támogatni a javaslatot. „Abszolút konszenzusnak kell lennie” – állítja Rego. A javaslatot így is, úgy is be fogják nyújtani a Parlament elé, amely már a jövő héten, az első parlamenti ülésen szavazhat a bizottság létrehozásáról.

 

Az ötlet valószínűleg széles körű támogatást fog kapni, mivel a frakciók többsége a környezetvédelmi irányelveket előnyben részesíti a következő öt évről szóló tervezeteiben.

 

Ha bárki úgy dönt, hogy nem támogatja az ötletet, annak „meg kell magyaráznia, miért”

 

– figyelmeztet Rego, aki a más frakciókkal való szövetségek építésének szükségességét is kiemeli, mivel szerinte Európa éghajlati vészhelyzetben van, és hangsúlyozta, hogy „a bolygó megmentése józan ész kérdése, még a konzervatív erők számára is”.

 

A Greenpeace összeurópai szervezet is úgy véli, hogy a most alakuló parlament

 

„nem hagyhatja egyszerűen az Európai Bizottságra” a kérdést,

 

és javasolta, hogy a létrehozott bizottság feladatai között éves kibocsátáscsökkentési javaslatok nyilvánossá tétele is szerepeljen.

 

Az európai Éghajlatváltozási Cselekvési Hálózat (Climate Action Network Europe, CAN) vezetője, Wendel Trio szerint is nagyon hasznos lehetne egy ilyen bizottság. Hozzátette azonban, hogy csak akkor fog működni, ha erős hatáskörrel rendelkezik az éghajlatváltozást befolyásoló valamennyi jogszabály meghozatalára, úgy az adózásra, mint a mezőgazdaságra és a kereskedelemre, amely területekre figyelmet kell fordítani.

 

Egy új bizottság létrejötte azonban olyan hatalmi harchoz is vezethet, mint amit a Parlament környezetvédelmi és energiaügyi bizottságai között láthattunk év elején. Mindkét bizottság azt állította, hogy a Bizottság éghajlatváltozási tervezetének gyakorlatba ültetése saját területükön belül van. Ezt elkerülendő, egy éghajlattal foglalkozó vészhelyzeti bizottságnak konkrétan körvonalazható hatáskört kellene megszabni.

 

Az EU jelenleg zárolta az Európai Bizottság stratégiájáról szóló tárgyalásokat, amely 2050-re klímasemlegessé tenné Európát. Az utolsó tanácsi csúcstalálkozón lehetetlennek látszott, hogy most el lehessen fogadni, de az év végéig vagy 2020 elején várható újratárgyalása. A finn elnökség legalábbis nagyon szeretné összehozni.

 

Egyre több ország döntött úgy, hogy kiemelten fontos üggyé teszi az éghajlati katasztrófát, és klímavészhelyzetet hirdetnek: Kanada, Franciaország, Írország és az Egyesült Királyság is így tett, valamint New York városa  is csütörtökön (június 27-én) csatlakozott a sorba. Állásfoglalásuk azonban megkérdőjelezhető, tekintve hogy a fent említett négy országnak még mindig több mint 23 milliárd eurós üzletet jelent a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázása.

 

FOTÓ: Rovaniemi/pxhere.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

Till Lindemannt egy március 15-i koncert után szállították kórházba, már túl van az életveszélyen.

A koronavírus terjedése miatt egy ideig még vízummal és tartózkodási engedéllyel sem lehet belépni az országba.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás