Az olasz szocdem David Sassoli lett az Európai Parlament elnöke. Percről Percre Strasbourgból!

Kötelező udvariassági körök

Röviden az EP-frakciók vezetői is értékelték az elnökválasztást.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője gratulált és jó munkát kívánt. Az S&D-frakció dettó, és nyitottságot ígért az elnöknek. A Renew Europe frakció román vezetője, Dacian Cioloș azt mondta, a liberálisok partnerei lesz annak, hogy az Európai Parlament nagyobb teret nyerjen az uniós intézmények küzdelmében – a Zöldek erre a Von der Leyen-deal tükrében hangosan kiröhögték, amit az EP-újonc Cioloș láthatóan nem tudott hova tenni.

Ska Keller a Zöldektől azt tette szóvá, hogy tenni kell azért, hogy az EP-mandátumukat nem átvenni tudó katalán képviselők is elfoglalhassák a helyüket. A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia vezetője, az olasz Marco Zanni arról beszélt, hogy amennyiben az EP valóban tiszteletban tartja a kisebbségeket, úgy igenis támogatnia kell a szélsőjobbos frakció jelöltjeit is a különböző parlamenti tisztségekre. Az olasz Marco Fitto az ECR részéről arról beszélt, hogy remélik, hamarosan véget érnek a füstös háttérszobákban kötött alkuk. A német baloldali Martin Schirdewan a GUE/NGL-től szintén transzparensebb, a kisebb frakciókat jobban segítő munkát remélt az új elnöktől.

Hát ez ennyi volt, arrivederci

Összefoglalva a mai eseményeket: az Európai Parlament ma nem lázadt fel az Ursula Von der Leyen német védelmi minisztert bizottsági elnökké tévő tagállami állam- és kormányfők Tanács-beli dealje ellen. Ahelyett, hogy mondjuk a zöld Ska Keller vagy a konzervatív Jan Zahradil EP-elnöknek történő megszavazásával jelezték volna, hogy nem oké nekik az EP által erőltetett Spitzenkandidat-rendszer kukába dobása, szépen megszavazták a következő két és fél évre a Tanács-beli dealt is tető alá hozó Néppárt-balközép-liberálisok alkotta hármas nagykoalíció olasz jelöltjét. Hogy ezek után fellázadnak-e majd a két hét múlva esedékes plenáris ülésen, amikor a tervek szerint a leendő Bizottság elnökéről szavaznak, kérdés – a maiak alapján inkább nem, mint igen.

Az új EP-elnök ezt a beszédét is papírból olvassa fel

A bullshitgyűjteményeket tartalmazó kortesbeszédét papírról felolvasó olasz David Sassoli első elnöki beszédét szintén papírról olvassa fel, miután Tajani átadta neki az elnöki széket, és lekezelt az összes frakció vezetőjével. Sassoli először is megköszönt mindent Tajaninak, amit vastaps fogadott.

Majd rátért az Elnöki Gondolatokra: nagy teher van a vállunkon, vissza kell térni az alapító atyák szellemiségéhez, meghaladni a nacionalizmust, nemet mondani a diszkriminációra, friss levegőt hozni a piacgazdaságba a szociális szempontok behozásával, fenntartható befektetéseket létrehozni, megfelelni a digitalizáció kihívásainak, a jogállamiság szellemében dolgozni.

Az elnök gondolatai annyira érdekelték az EP-képviselőket, hogy a néppárti és a liberális frakció java inkább a mobiltelefonját, a laptopját vagy a tabletjét nézegette, így tett a fideszes Bocskor Andrea és Gál Kinga, a jobbikos Gyöngyösi Márton, a DK-s Dobrev Klára és a momentumos Donáth Anna is, igaz, utóbbi diákosan a pad alatt, a lábára tette okostelefonját.

A szocdem Sassoli lesz az EP elnöke, második körben megszavazták

A második körben 704-ből 667 szavazat volt érvényes, tehát 334 kellett a többséghez. Sassolinak bőven meghaladta az abszolút többséget 345 szavazattal, így ő lesz az EP új elnöke. Tajani rögtön gratulált is és sok sikert kívánt neki.

Az eredményekből látszik, hogy jórészt a Zöldek padsoraiból szavazhattak át a szocdem jelöltre a második körben:

+ Keller (Zöldek): 119 (17,8%)

+ Rego (GUE/NGL): 43 (6,4%)

+ Sassoli (S&D): 345 (51,9%)

+ Zahradil (ECR): 160 (24%)

Zahradil is meglepődött rajta, hogy második helyre futott be az első körben

A szavazatszámlálás alatti szünetben összefutottunk a folyosón a cseh konzervatív Jan Zahradillal, aki bőven, úgy harminc szavazattal beelőzte a zöld Ska Kellert. Meglepődött-e ezen? – kérdeztük. „Meglepődtem, de ez egy kellemes meglepetés volt” – mondta. Hogy a második kör után ki és min fog meglepődni, az hamarosan kiderül, 1 órakor ugyanis kihirdetik az eredményt.

Visszajöttünk!

13 órakor jönnek a második kör eredményei. Akár lesz érvényes második fordulós eredmény 13 órakor, akár nem, az esetleges harmadik fordulóhoz szükséges üres urnákat újfent behozták az EP üléstermébe.

Újra szavaznak

A percről percrét ezért egy kicsit szüneteltetjük, csinálunk addig pár interjút meg begyűjtünk pár infót. Amint lesznek eredmények, jövünk vissza az ülésterembe!

Buzek megérkezett, meg is tapsolták, kezdődhet a második kör

Kioszták a lapokat, és megy minden elölről. Sassolinak az előző körhöz képest még nyolc szavazatot kell pluszban megkaparintania ahhoz, hogy abszolút többséggel nyerjen.

Nem szavaznak Farage-ék

A Brexit Párt teljes egészében távolmarad az EP-elnökválasztás második fordulójától, üres az utolsó három padsor. A jobbikos Gyöngyösi Márton ül egyébként szinte mellettük, majd ugye a két üres katalán szék és a német viccpárti Martin Sonneborn következik.

President Buzek, are you here?

Folytatni kéne a szavazást, de nincs meg mindenki. Antonio Tajani egyre kétségbeesettebben keresi a lengyel Jerzy Buzeket, aki korábban szintén EP-elnök volt. Most rá vár az ülésterem.

De ki ez az olasz szocdem, aki az Európai Parlament elnöke lehet?

Az első kör alapján befutónak tűnő firenzei David Sassoli napilapos, majd tévés újságíróként kezdte a pályáját. 2009-ben váltott a politikába. A balközép PD európai parlamenti képviselője lett, azóta folyamatosan az EP-ben ül. 2013-ban próbálkozott a római polgármesterséggel is, de nem őt választották meg. 2014-től az Európai Parlament egyik alelnöke volt. Mindezen politikai háttérrel is ő mondta messze a legunalmasabb beszédet a jelöltek közül, de úgy tűnik, az EP-képviselők szavazatának elnyeréséhez ez nem számít.

Magyarok határtalanul

Az RMDSZ-es Vincze Loránt és a fideszes Szájer József közösen nézik az ECR-es Jan Zahradilnak gratuláló EP-képviselőket. A konzervatív cseh a második helyre futott be, megelőzve a zöld Ska Kellert és a szélsőbalos jelöltet.

Nem érvényes az első kör, a szocdem jelölt magasan vezet

662 érvényes szavazat volt, a többséghez 332 kellett.

Az eredmények a következők:

+ Keller (Zöldek): 133 (20%)

+ Rego (GUE/NGL): 42 (6,3%)

+ Sassoli (S&D): 325 (49%)

+ Zahradil (ECR): 162 (24,5%)

Tehát a szocdemek jelöltje 8 szavazattal maradt le az abszolút többségről. Figyelemreméltó, hogy az ECR-es Zahradil magasan Keller előtt végzett az első körben, a szélsőbalos jelölt teljesen leszerepelt. A második körben ugyanezek a jelöltek vesznek részt. A folytatás 11.40-kor következik.

Hamarosan kihirdetik az első kör eredményét

11.15-kor minden kiderül!

Donáth Anna előadta ugyanazt, mint Ska Keller, de mégsem szavazott rá

A Momentum egyik EP-képviselőjével, Donáth Annával a MEP-bar előtt futottam össze, gyorsan meg is kérdeztem, kire szavazott, hiszen a liberális Renew Europe-nak nincs saját jelöltje az Európai Parlament elnöki tisztségére. A válasz egy kossuthi körmondat volt arról, hogy a Renews Europe-ban nincs frakciófegyelem, és hogy mennyire rossz, hogy a Tanács zárt ajtók mögött dealel a csúcspozíciókról (részletesen erről Facebook-posztot is írt). Szerinte ebben a helyzetben az EP-nek két lehetősége van: vagy belemegy ebbe, vagy megvétózza az egészet. Arra a kérdésre viszont, hogy eszerint ő a vétó pártján van-e, már nem adott egyértelmű választ.

Mivel a zöld Ska Keller az EP-elnökjelölti beszédében nagyon hasonlókat mondott az Európai Tanács háttéralkujairól, rákérdeztem, hogy eszerint Donáth rá szavazott-e. Nem – hangzott a válasz. Hogy kire, azt Donáth nem mondja meg, de annyit elárult: az EP-elnökjelöltek közül egyedül az S&D-s David-Maria Sassoli ment el személyesen az RE frakcióhoz bemutatkozni és kampányolni.

Szerencsére a másik momentumos, Cseh Katalin jóval közlékenyebb: a Facebookon majdnem egyértelműen (bár nem teljesen magyarul) le is írta, hogy Sassolit fogják támogatni. 

Majdnem Dobrev Klára lett a balközép EP-elnökjelöltje

Bizony, komoly esélyei voltak a DK-s politikusnak arra, hogy az övé legyen az egyik EU-s csúcspozíció. Az Eurológus írta meg, hogy Dobrev bejutott az S&D frakciószavazásának utolsó körébe, ahol 71-39 arányban, 13 tartózkodás mellett végül úgy döntött az EP balközép frakciója, hogy nem Dobrev Klára, hanem az olasz David Sassoli lesz a jelöltjük az Európai Parlament elnöki pozíciójára.

Kire szavaz ma a Fidesz?

Ez a nap egyik kérdése Magyarországon, megpróbálunk utánajárni. Hidvéghi Balázs azt mondta nekünk tegnap, hogy köti őket az EPP-s lojalitás, így amennyiben van néppárti jelölt, így természetesen arra. Ilyen azonban nincs eddig. A fideszes politikus tegnap elmondta nekünk, hogy a náluk külön kampányoló cseh konzervatív Jan Zahradil szimpatikus nekik, hiszen pártjával korábban egy pártcsaládban ültek, meg is hallgatták, de akkor még nem tudtak neki semmit sem ígérni.

Számolják a szavazatokat

Az ülésterem ennek megfelelően ki is ürült, páran lézengenek csak bent. Ez a három fideszes, azaz Hidvéghi Balázs, Szájer József és Bocskor Andrea például ilyen. A képen van egy néppárti MEP által olvasott Financial Times is.

Viszik ki a szavazóurnákat

Tajani még-házelnök bejelentette, hogy a szavazás első köre végetért, viszik is ki a teremből a szavazóurnákat, hogy megszámlálják őket.

Mint már írtuk: az Európai Parlament elnökének megválasztásához abszolút többségre van szükség, azaz az EP-képviselők 50 százalékát meghaladó szavazatra. Három körön keresztül követelik meg ezt a többséget, addig lehet taktikázni, sőt, új indulót is bedobni. A végső, negyedik körben csak a harmadik forduló első két helyezettjéről szavaznak: itt értelemszerűen az nyer, aki a több szavazatot kapta.

Băsescu sztoriban van!

Na, leszavazott már mindenki?

Még nem, nagyjából most van vége, addig is nézzük, mit csinálnak ezalatt a magyar és közép-európai MEP-ek! 

+ Míg a momentumos Cseh Katalin mosolyogva össze-vissza kanyarog a szavazás miatt kiüresedő parlamenti patkóban, addig

+ a fideszes Bocskor Andrea ugyanezt csinálja, csak mosoly nélkül.

+ A volt lengyel miniszterelnök, a PiS-es Beata Szydło nagyjából tíz perce egy helyben áll a padsor mellett, mint székelyeknél a szikla.

+ A szavazni igyekvő Gyöngyösi Mártont a Jobbikból a fideszes Hidvéghi Balázs igazította el az előbb.

+ Dacian Cioloș volt román miniszterelnök, a Renew Europe új frakcióvezetője a sajátjait igazítja el,

+ Traian Băsescu volt román államfő pedig óriási vigyorral magyaráz valamit a körülötte rajongó ötfős társaságnak.

+ Tajani még-házelnök az utolsók között adta le szavazatát.

Fideszes egyeztetés szavazás alatt

Deutsch Tamás és Gyürk András beszélik át az élet nagy kérdéseit.

Állnak a sorok a szavazóurnákhoz

#TeamZahradil

Gyorselemzésem: egyedül a cseh konzervatív ECR-es Jan Zahradil tartott olyan beszédet, amiben ténylegesen a munkára jelentkezett. Ahogy egy állásinterjún is kell, felsorolta tapasztalatait és az eddigi tanulságokat, nem pedig politikai nézeteit népszerűsítette, mint a többi három jelölt. No bullshit, facts only. Ám nyerni nem sok esélye van az EP-ben lévő vékony baloldali többség miatt.

Zahradil egyensúlyt akar kelet és nyugat, nagyok és kicsik között

Azok kedvéért, akik nem ismernek: 2004 óta ülök itt és már 5 EP-elnökkel dolgoztam együtt – kezdte a cseh Jan Zahradil, aki a konzervatív-euroszkeptikus ECR csúcsjelöltje volt az EP-kampányban (interjúnk vele itt). „Ezért tudom, mit lehetne javítani, és hogy egy EP-elnöknek mit kéne és nem kéne csinálnia. Ez a tapasztalat azt is megmondja nekem, mitől jó egy EP-elnök: Pártatlan, semleges, minden frakciót és képviselőt egyenlően és tiszteletteljesen kezel. És mindig észben tartja, hogy nem csak saját magát, hanem ezt az egész parlamentet képviseli, teljes egészében.”

Zahradil csinált egy szórólapot is, el is küldte az EP-képviselőknek e-mailben. Az egyensúlyt kellene szerinte visszaállítani, ez a legfontosabb: az EU-s és a nemzeti szint között és az európai uniós intézmények, az EP, a Bizottság és a Tanács között. És még egy aspektus: 2004 óta új 13 új tagállam csatlakozott, 11 közép- és kelet-európából. És ő az egyetlen ezekből az országokból, aki az EU ezen részéből pályázik csúcspozícióra. (Senki sem tapsolta ezt az észrevételt meg.) És az egyetlen, aki nem eurózóna-tagállamból pályázik ilyenre. A belga Charles Michelen kívül pedig az egyetlen, aki kicsi országból pályázik vezető pozícióra. Ebben a tekintetben is helyre kell állítani az egyensúlyt szerinte.

Tajani kiokítja a képviselőket a szavazás menetéről

Az első körben 50 százalék plusz egy szavazat szükséges, a szavazólapokat ki kell tölteni a jelölt neve melletti X-szel. Csak egy jelöltre lehet érvényesen szavazni. Az üres szavazólap érvénytelen – mondott pár, senki számára nem meglepő dolgot.

A balközép jelölt papírból olvasta fel közhelygyűjteményét

A balközép S&D jelöltje, az olasz David Sassoli az EP autonómiája és a demokrácia megerősítése mellett állt ki a rengeteg bullshitpanelt tartalmazó beszédében (bátorság kell, több demokrácia kell, munkához való jog, növekedés, azonos esélyek, nők, férfiak, gyerekek szándékai). „Ha rám szavaznak, közösen harcolnak egy modern, átláthatóbb, ökológiailag fenntartható, az állampolgárok számára elérhető Parlamentért, hogy azt tiszteletben tartsák a tagállamok és az európai intézmények” – ígérte a valószínűleg egy közhelygenerátor által írt beszédében az olasz politikus, aki az egészet papírból olvasta fel.

Túl gyors volt a kommunizmus az EP-ben

Antonio Tajani még-házelnök a szélsőbalos Sira Rego heves felszólalását követően arra kérte az elnökjelölteket, hogy lassabban beszéljenek, mert a tolmácsok alig tudják követni.

Ska Keller: Ne azt az üzenetet küldjük a választóknak, hogy háttéralkukat hajtunk végre!

Az európai projekt nagyon is életben van: az EP-választásnak Európa-párti üzenete van, leszavazták a populistákat, és emelkedett a választási részvétel – kezdte kortesbeszédét a Zöldek jelöltje, a német Ska Keller. Ennek köszönhetően szerinte erős felhatalmazásuk van arra, hogy megerősítsék az Európai Parlamentet. Ezt úgy lehet megtenni, hogy olyan elnököt választanak, aki megerősíti az intézményt. Nem kezelhetik úgy az EP-t, hogy háttértárgyalások eredményét hajtja végre. Nem ezt az üzenetet akarjuk küldeni a választóknak – mondta Keller, mire nagy tapsot kapott. Arra is emlékeztetett:

Keller az emberi jogok, a demokrácia nagykövete akarna lenni az EP elnöki székében. Mivel olyan országban született, amit fizikailag is elválasztott a vasfüggöny, ezért személyes felelősséget is érez, hogy az egyesült európai örökséget megvédje. A keletnémet Brandenburgban, a lengyel határ mellett felnőtt, iszlamológus végzettségű Ska Keller bár számos nyelven (anyanyelve, a német mellett franciául és spanyolul is perfekt, sőt, beszél katalánul, törökül és arabul is) meg tudna szólalni az Európai Parlamentben, valamiért a brexitelő Nagy-Britannia nyelvén szólt az Európai Parlamenthez.

A balos jelölt a fasizmus szörnyéről és ökoszociális válságról beszél

A munkások, emberek, emberi jogok pártján kell lenni Sira REGO, a GUE/NGL spanyol jelöltje szerint. Mint mondja, a populizmus és a fasizmus szörnye ellen kell harcolni. Az EU gazdasági politikái tönkretette a déli államokat. Ez reménytelen jövőhöz vezet szerinte a mai ökoszociális válaságban. Ezek azok a kulcsügyek, amit az  EP-nek meg kellene oldania.

Beszólt Salvininek is, amiért nem engedi kikötni a menekültek hajóit, erre nagy tapsot kapott a baloldali és liberális padsorokból. Arról viszont nem sokat mondott, hogy az Európai Parlament szerepfelfogásáról mit gondol.

Kit ki tapsolt meg?

Antonio Tajani még-házelnök bejelentette hivatalosan is a négy jelöltet. Jelzésértékű lehet az erőviszonyokra nézve, hogy a zöld Ska Kellert és a GUE/NGL-es Sira Regot csak a saját frakciója tapsolta meg, a balközép jelölt, David Sassoli viszont saját soraiból és a Renew Europe-tól is kapott tapsot. A konzervatív ECR-es Jan Zahradil saját frakcióján túl a szélsőjobboldali-salvinista Identitás és Demokrácia (ex-ENF) frakcióból lett megtapsolva.

Tajani: Szabad és autonóm parlament vagyunk!

Magunk döntünk, nem külső döntések alapján, szabad és autonóm parlament vagyunk – kezdte a beszédét Antonio Tajani leköszönő elnök, mire nagy tapsot kapott. 

Tajani ezután felsorolja a lehetséges utódjelöltjeit, a képviselők mindegyiküket megtapsolják. 

12 perces késéssel kezdődik az ülés

Mostanra ért ide mindenki.

Hogyan fog kinézni ez az egész?

Az Európai Parlament elnökének megválasztásához abszolút többségre van szükség, azaz az EP-képviselők 50 százalékát meghaladó szavazatra. Három körön keresztül követelik meg ezt a többséget, addig lehet taktikázni, sőt, új indulót is bedobni. A végső, negyedik körben csak a harmadik forduló első két helyezettjéről szavaznak: itt értelemszerűen az nyer, aki a több szavazatot kapta.

A jelöltek úgy tudnak elindulni, hogy egy-egy képviselőcsoport (vagy a képviselők huszada) kell, hogy jelölje őket.

A szokásos szavazásokhoz képest itt nem kézfeltartás vagy gombnyomogatás lesz, hanem szavazólapon fognak szavazni az EP-képviselők, szóval az egész procedúra jóval hosszabb ideig tart majd, mind egy szokásos EP-szavazás.

Gyöngyösi Márton magánya

Az egyetlen EP-be bejutott jobbikos politikus mellett két üres szék található: itt kéne ülnie annak a két katalán EP-képviselőnek, aki nem veheti fel a mandátumát. A katalán gap másik oldalán a német viccpárt elnöke, Martin Sonneborn foglal helyet, aki tegnap, az alakuló ülésen szintén kirakta maga elé a katalán zászlót. Apró fun fact: az ülésterembe az elsők között érkező Gyöngyösi Márton az ülés kezdete előtt levette az asztaláról az oda kirakott magyar zászlót. Sok független és szélsőjobboldali képviselő kirakja ugyanis az asztalára a nemzeti lobogót, ezzel is alátámasztva állítólagos nemzeti politizálásukat az EP-ben.

Három forgatókönyvet tartok valószínűnek

1. Az Európai Parlament új elnöke az olasz David Sassoli lesz. Ez mellett szól, hogy sem a jobbközép Európai Néppártnak, sem az ex-ALDE + Macronék + román újhullámos pártok által alkotott, a Momentumot is sorai között tudó Renew Europe-nak nincs jelöltje a posztra: vagyis ahogy átnyomták a Von der Leyen-csomagot a Tanácson, úgy átnyomják a nagykoalíciós jelöltet a Parlamenten is.

2. Az Európai Parlament fellázad, és a zöld Ska Kellert teszi meg házelnöknek. A lázadás kiváltó oka az lenne, hogy a tagállami állam- és kormányfőkből álló Európa Tanács végül nem valamelyik Spitzenkandidatot javasolta bizottsági elnöknek, ahogy amellett a Parlament határozottan kiállt az EP-választás előtt, hanem egy full külsős arcot, akire nemhogy az EP-választáson nem szavazott senki, de még saját hannoveri választókörzetét sem tudta hozni három választáson keresztül.

3. A nagykoalíció beáll a zöld Ska Keller mögé, hogy a Parlament is kapjon egy falatot a dealből (elvégre zöld politikus a klímaváltozásról szóló hírek tetőzésekor egy EU-s toppozíciót sem kapott a tanácsi deal alapján), cserébe Ursula von der Leyent minden gond nélkül megválasztják a következő plenáris ülésen, nehogy a Parlament akkor vegye észre, hogy öntudatosnak is lehet lenni, amikor ennek valódi tétje van.