Nem lett magyar a román nép ügyvédje, de akkor ki lett?

Renate Weber egykor a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány romániai vezetője volt, de mára már inkább arról ismerik, hogy vehemensen védte a korrupcióval vádolt román kormánypártokat az EP-ben.

Új ember képviseli a népet a hatalommal szemben Romániában – legalábbis elvileg. A kormánypártok jelöltjét, Renate Weber liberális politikust, egykori EP-képviselőt az alsó- és felsőház együttes szavazásában 209 vokssal választották meg szerdán a nép ügyvédjének, azaz ombudsmannak.

Történt, hogy a hivatal eddigi vezetőjének nemrég lejárt a mandátuma, Weber pedig éppen munkanélküli volt, miután pártja, a Liberálisok és Demokraták Demokratikus Szövetsége (ALDE) akkora szabadesést produkált az EP-választásokon, hogy a föld adta a másikat, és mindössze négy százalékot értek el. Az ALDE eddigi rövid története során kis párt volt, az esés nem is a 2016-os parlamenti választásokhoz képest nagy, ott ugyanis csak 5,62 százalékot kaptak, de a felméresek mindenhol tíz százalék körüli ereményeket mutattak nekik, így senki nem számított arra, hogy az ALDE kizúg az Európai Parlamentből, úgyhogy Weberék nézhettek nagyokat május 26-án este, amikor az első eredmények megjelentek.

A kormány azonban nem hagyja a hű alattvalókat az út szélén, és mivel megürült a nép ügyvédje posztja, ezért Viorica Dăncilă miniszterelnök bejelentette, hogy a fent említett politikusnőt jelölik a tisztségre, és aztán szerda délutánra ki is derült, hogy ő fogja váltani Victor Ciorbeát, aki jószerével nem csinált az égvilágon semmit a mandátuma alatt, és amikor csinált, akkor is kivívta vele a közvélemény haragját. Például pozitívan véleményezte azt a kormányintézkedést, amely értelmében amnesztiában részesítettek jó sok elítéltet, és hát sokáig az ellenzéki román sajtó a kiengedettek által elkövetett bűncselekményekről zengedezett. Mindegy is, Ciorbea nem teljesített túl jól a kritikusok szerint, és tényleg nincs sok minden, amit a mentségére lehetne felhozni.

Az azonban nagyon fontos lenne Romániában, hogy a nép ügyvédje az a pozíció legyen, amely valamiképpen lefedi az állampolgárok védelmét a politikai és egyéb visszaélésekkel szemben. Hivatalosan ugyanis ez lenne a szerepe, de a Victor Ciorbea által vezetett hivatal sokszor maradt csendben, például akkor, amikor tavaly augusztusban a csendőrség nagyon agresszíven lépett fel a több százezer bukaresti tüntetővel szemben. 

A Nép Ügyvédje mint intézmény az alapjogokat védi, amelyek a román alkotmányban és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában vannak benne. Ehhez megvan mindenféle eszköze, elvileg ha egy román állampolgár ugyanis a hivatalhoz fordul valamilyen ügyben, bármilyen román állami szerv köteles eljárni és kivizsgálni azt a helyzetet. De van egy másik nagyon fontos funkciója a hivatalnak: képes az alkotmánybíróságon megtámadni a kormány döntéseit, még sürgősségi kormányrendeleteket is. Emellett meg véleményezi azokat a kérdéseket, amelyekkel az alkotmánybírósághoz fordulnak, annak ugyanis kötelessége kikérni a hivatal véleményét. Más kérdés, hogy érdekli-e őket a válasz.

Mi már foglalkoztunk a kérdéssel, amikor megírtuk, hogy a román ellenzéki pártok megegyeztek, hogy Eckstein-Kovács Péter lesz a jelöltjük, és először írtuk meg, hogy ebben volt pártja, az RMDSZ is mögé áll. Eckstein és a RMDSZ között elég feszült volt ugyanis a viszony, miután tavaly kilépett a pártból, mondván, hogy az segít a román kormánynak legyalulni a jogállamot.   

Aztán a döntés napjára kiderült, hogy a Népi Mozgalom Pártja (PMP) meggondolta magát, mondván, nekik szakmai alapon az égvilágon semmi problémájuk nincs Ecksteinnal, de mivel

Ezzel gyakorlatilag már a szavazás előtt el is dőlt, hogy Ecksteinból nem lesz ombudsman. Külön izgalmas, hogy az a Traian Băsescu döfte most hátba, akinek két éven keresztül államelnöki tanácsadója volt 2008 és 2010 között. A gyakorlatilag a volt elnök által kézivezérelt pártnak feltettük a kérdéseinket, hogy abban a pillanatban, amikor megegyeztek Nemzeti Liberális Párttal és a Mentsétek Meg Romániát Szövetséggel, akkor nem tudták-e, hogy ki lesz a jelölt, meg, hogy amennyiben Eckstein autonómiázása zavarta őket, akkor Traian Băsescunak ez miért nem volt probléma, míg Eckstein neki dolgozott. A párt szóvivője küldött ugyan választ, de nem pont a kérdéseket válaszolta meg.

„A pártunk nem kérdőjelezi meg Eckstein-Kovács Péter szakmai felkészültségét, de szeretnénk jelezni, hogy a jelöltállításról nem volt egyetlen ellenzéki konzultáció sem. Sőt Eckstein nem találkozott a PMP parlamenti csoportjával sem, hogy konzultáljanak” – mondta az Azonnalinak Robert Turcescu, a párt szóvívője, és arra buzdította az ellenzéket, hogy ezentúl ne csak kimondjanak dolgokat, például hogy ki a jelölt, hanem erről konzultáljanak is a többiekkel.

„Reméljük, hogy a jövőben a parlamenti ellenzék talál módot a párbeszédre és a tárgyalásra, és hogy ne pusztán csak kijelentsenek válaszokat olyan problémák kapcsán, mint például hogy kit támogassanak egy ilyen posztra. A PMP tökéletesen nyitott lenne a működő dialógusokra” – mondta Turcescu szóvivő, aki azért tartja alkalmasabbnak Ecksteinnál a saját jelöltjüket, Cătălin Voinea Micet, mert amellett, hogy nem ért egyet az autonómiával, a frakcióban ülők mind szakmai szempontok szerint, mind személyesen jól ismerik.

Na de mi a baj Renate Weberrel?

Hát körülbelül az, amit a Fidesszel kapcsolatban szokás felhozni, legalábbis nagyon hasonló utat járt be, mint mondjuk az egykor ultraliberális Kövér László. A '90-es években, miután hazatért egy amerikai útról (New Yorkban, az Emberi Jogok Központjában fejlesztette tudásását),  belecsapott a lecsóba: dolgozott a bukaresti Emberjogi Központban, a Helsinki Bizottságban, több hazai és nemzetközi civil szervezetben, tanított egyetemeken, a nőjogok és a kisebbségi jogok harcos védelmezője lett.

Aztán 2004-ben jött a váltás, amikor beállt tanácsadónak Traian Băsescu elnök mögé, innen 2005-ben távozott is, egészségügyi okokra hivatkozva, de úgy tűnik, gyorsan meggyógyult, mert 2007-ben be is állt a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), és ekkor lemondott a Nyílt Társadalom Alapítvány elnökségéről is – ugyanis 1998 óta ő vezette a Soros György által alapított szervezet romániai fiókját.

2007-ben, a román EU-csatlakozáskor Weber első volt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) EP-listáján, majd ő lett az EP-csoportjuk vezetője is. 2015-ben azonban létrejött a romániai ALDE, amely aztán egy évvel később elég jelentős számú képviselőt küldött a román parlamentbe (szám szerint húszat), majd összeállva a választásokon győztes Szociáldemokrata Párttal (PSD) kormányt is alakítottak. Weber tavaly döntött úgy, hogy csatlakozik a liberálisokhoz, mondván, az az egyetlen párt, amellyel egyetért. Igaz, ekkor már három éve ki volt zárva a PNL-ből, mert a 2015-ben egyszerűen átkéredzkedett a Néppártból az európai ALDE-frakcióba.

Ez eddig mind tűnhet elvszerű döntéseknek is, végülis a Călin-Popescu Tăriceanu által vezetett román párt valóban tekinthető (neo)liberálisnak a maga nemében. Annyira sok nem derülhetett ki azért az elveikből, tekintve, hogy a román kormánykoalíció a kormányzása eddig két és fél évét azzal töltötte, hogy az igazságügyi törvényeket akarta módosítani. Bonyolult történet ez, amellett, hogy tényleg ráférne az igazságügyre a reform, valahogy mindegyik javaslatcsomag úgy alakult, hogy a korrupcióért azóta jogerősen elítélt és be is börtönzött PSD-pártelnök, Liviu Dragnea jól jöjjön ki belőle, és ne ítéljek el.

Aztán hab a tortán, hogy a szakember, aki Soros György szervezetének elég sokat köszönhet, nem szavazta meg a 7-es cikkely alapján történő kötelezettségszegési eljárás elindítását a magyar kormány ellen, amely akkoriban a sorosozás csúcsán volt éppen, annak ellenére, hogy az ALDE-frakció teljes mellszélességgel beállt a Sargentini-jelentés mögé. Weber azzal érvelt, hogy amúgy egyet is ért Sargentiniékkel, nagyon súlyos dolgokat csinált Orbán, de ez az egész szavazás inkább arról szólt, hogy Manfred Weber, a jobbközép Néppárt-frakció vezetője bizottsági elnök legyen, ebben a játékban meg nem kíván részt venni.

Egy másik esetben, amikor Románia amerikai rakétapajzs-rendszert telepített, ő megjegyezte, hogy ez felbosszantotta az oroszokat. Mindezt egy olyan figurának adott interjúban tette, aki az orosz propagandaoldal, a sputniknews.md rendszeres szerzője volt. Weber ott azt pedzegette, hogy talán nem is csak védekezésre, hanem támadásra is alkalmasak a Deveseluba telepített rakéták (az oroszok is hónapokon keresztül ezt a naratívát erősítettk), hiába állította előzőleg a NATO és Románia is több ízben, hogy azok csak az offenzíva elhárítására alkalmasak.  

Az ellenzéki politikai elemzőknek többnyire nincs olyan illúziójuk, hogy Weber függetlenként fog működni, ahogyan azt Eckstein esetében például az őt jelölő ellenzékek, és a korrupció ellen küzdő civilek is elhitték volna. Másrészről viszont Weber azt ígérte, miután kilépett az ALDE-ból (ez szükséges ahhoz, hogy valaki elfoglalhassa a hivatalt), hogy kizárólag a romániai emberek, és nem pártok érdekeit fogja szem előtt tartani. A megbízása öt évre szól. 

FOTÓ: Renate Weber / Facebok