+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. június 26. szerda, 16:34
Amekkora bizonytalanság és káosz van az Annegret Kramp-Karrenbauer vezette CDU-ban, annyira magabiztos a tartományi miniszterelnökként a zöldek témáit rendre lenyúló Markus Söder uralma a bajor CSU-ban. Már azt is kinézik belőle, hogy ő váltja Merkelt.

Amíg a teljesen összenőtt német konzervatív uniópártokat, azaz a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) és a csak Bajorországban létező Keresztényszociális Uniót (CSU) Angela Merkel és Horst Seehofer vezették, havi rendszerességgel vesztek össze, ami a médiában főleg úgy csapódott le, hogy Seehofer már megint szidja valamiért a kancellárt. Főleg azért, mert a német belügyminisztériumot a mostani nagykoalíciós kormányban vezető Seehofernek túlságosan szoftak voltak a CDU elképzelései a menekültpolitikáról.

 

Aki megpuccsolta Seehofert

 

A seehoferi CSU ugyanis tartotta magát ahhoz a Franz Josef Strauss-i mondáshoz, miszerint a CSU-tól jobbra csak a fal van. A 2015-ös menekültválság óta ezért mást sem csinált, mint tolta magát egyre jobbra és jobbra, hogy az AfD-től halásszon el/vissza szavazókat – csakhogy azt a szavazók is észrevették, hogy a CSU Merkel-kritikus retorikája merő hőbörgés csak a CDU/CSU-SPD koalíciós kormány valós tetteihez képest. Amik egyébként szintén egy szigorúbb menekültpolitikához vezettek, csak amennyire lehetett, humánus csomagolásban. Ráadásul bevándorláselleneségben eleve az AfD viszi a prímet, miért is szavazzanak hát a gyengébb utánzatra?

 

A seehoferi stratégia – azaz egyszerre együtt kormányozni Angela Merkellel és a szociáldemokratákkal, és közben a nép felé ellenzékeset játszani migrációügyben – látványos kudarcot vallott 2017 őszén, amikor a szövetségi választáson a CSU 10 százalékpontnyit zuhanva 38,5 százalékot hozott el Bajorországban az addig megszokott 50 százalék körüli eredményhez képest. Ezt követően már csak idő kérdése volt, mikor puccsolja meg Seehofert Markus Söder: az ősz hajű, örökvidám veterán végül pár hónappal később át is adta a tartományi miniszterelnökséget Södernek, aki aztán idén januárban a pártelnökséget is átvette a CSU-t 2008 óta vezető elődjétől.

 

Söder egy darabig követte a seehoferi AfD-ellenes stratégiát, a bajor közintézményekbe kötelező jelleggel még feszületeket is kirakatott, Bajorország keresztény identitását demonstrálandó, de a hónapokkal a hivatalba lépését követő, első önálló miniszterelnöki megmérettetésén, a 2018. őszi tartományi választási kampány utolsó heteiben érezhetően hangerőt és hangnemet váltott, és inkább a bajorok megfontolt apjaként lépett fel.

 

Mindenki gyengül a CDU-ban

 

Miután a természetesen a CSU – a közvélemény-kutatók által prognosztizált 33 százaléknál nagyobb, 37,3 százalékos – győzelmét hozó 2018. őszi bajor tartományi választáson a Zöldek második erővé léptek elő 17,6 százalékkal, Söder vette a lapot: nyomban bezöldítette magát és a pártját. Legfrissebb követelése az, hogy Németország már 2030-ban teljesen karbonsemleges legyen, ne csak 2038-ban, ahogy azt eredetileg tervezik. Söder beleíratná a bajor alkotmányba a klímavédelmet mint célt, a klímaváltozás elleni küzdelmet nyilatkozatai szerint pedig erkölcsi kötelességnek tartja. 

 

Söder egyre inkább a CDU/CSU megkerülhetetlen kulcsfigurájává növi ki magát – fontosabb a szerepe, mint amennyit egy CSU-elnökség önmagában jelentett eddig, vagy épp indokolna.

 

Mind Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök, mind Söder nagyjából egyidőben került pártja élére – közös eredmény, hogy a CDU és a CSU között ma régen látott béke és egyetértés van. Ám míg AKK-nak azóta is naponta meg kell magyaráznia a CDU-ban, hogy ő pártelnökként kormányzati tisztségek nélkül, a kancellár árnyékában egyáltalán mit akar és miért van a világon, addig a gyakran vérszomjas, nagyétvágyú macchiavellista politikusként jellemzett Söder hatalma és ambíciói megkérdőjelezhetetlenek a CSU-ban. 

 

És nem csak odahaza, hanem már a CDU-ban is. A Handelsblatt írt ugyanis arról, hogy azáltal, hogy a CDU-ban mindenki – a kancellár, akinek le kellett mondania a pártelnökségről, és még utódja, a pártelnök is, aki bármennyire szeretne, csak nem tud kancellár lenni, ráadásul az sem biztos, hogy a pártja azt szeretné, hogy ő legyen majd a kancellárjelölt – csak gyengül, egyvalaki jár jól: Markus Söder.

 

Önbizalom

 

A május végi EP-választáson a három, nagykoalíciót alkotó párt közül csak a CSU tudott növekedni, mind a szociáldemokraták, mind a CDU leszerepeltek – Söderék 40,7 százalékos EP-választási eredménye nem csak a 2017-es szövetségi (38,5 százalék) és a 2018-as tartományi választási eredményt (37,3 százalék) múlja felül, hanem a Seehofer-éra alatti 2014-es EP-választáson hozott 40,5 százalékot is. A CDU ehhez képest 22,6 százalékot kapott, az SPD pedig 15,8-at.

 

Söder önbizalmát a választási eredményen túl saját müncheni koalíciójának a berlini nagykoalícióhoz viszonyított sikere is erősíti. Habár rendre kimarad a CDU-n belüli vitákból és a kormányon belüli villongásokból is, azért néha, ha megkérdezik, bemond valami ütőset: „A nagykoalíciónak nagyszabású válaszokat kell adnia, nem kisszerűeket – különben kiskoalíció lenne a neve.” Ha valaki arról kérdezi, milyen a sikeres kormányzás, neki elég csak Münchenre mutogatnia: a lényegében kisgazda CSU-ként jellemezhető koalíciós partnerével, a Freie Wählerrel botránymentes az együttműködés.

 

 

De mit akar Söder?

 

Miután a CDU-ban egyre gyakoribb a vita arról, ki legyen az uniópártok kancellárjelöltje 2021-ben (a pártelnök AKK? Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet? Schleswig-Holstein miniszterelnöke, a titkos favoritként kezelt Daniel Günther? Friedrich Merz, aki szorosan ugyan, de elbukta a pártelnökségért vívott küzdelmet AKK-val szemben?), páran rájöttek arra, hogy ebbe bizony a CSU-nak is erős beleszólása van. A kérdés tehát leginkább az:

 

kit akar Söder a kancellári székben látni?

 

Gabor Steingart német publicista reggeli hírlevelében rögtön felsorolt öt okot arra, amiért szerinte Södernek leginkább saját magát kellene 2021-től a berlini, kívülről leginkább egy mosógépre hajazó kancellári hivatal épületében elképzelnie:

 

1. A CSU legendás vezetői, Franz-Josef Strauss és Edmund Stoiber is voltak már kancellárjelöltjei a CDU/CSU-nak – a hagyomány kötelez.

 

2. Az uniópártok Bajorországot leszámítva minden tartományban meggyengültek az EP-választáson. Ez egyedül Södernek ad hátszelet.

 

3. A CDU/CSU kancellárjelöltjét a két uniópárt közösen állítja, vagyis Söder nélkül ez a személyi kérdés eleve el se dőlhet.

 

4. Míg Annegret Kramp-Karrenbauer alatt mozog a talaj, addig Söder pozíciója sziklaszilárd: a CDU/CSU gazdasági hátországa, a konzervatív szárnya és az ifjúsági szervezete is a tenyerén hordozza.

 

5. Egy uniópárti politikusnak sem sikerült annyira a stratégiai közeledés a Zöldekhez (akiket most amúgy nagyjából az uniópártokkal azonos támogatottságra mérnek), mint neki.

 

Persze a német sajtó belpolitikai spekulációit eleve érdemes fenntartásokkal kezelni, és ezt maga Steingart is megvallja önkritikusan, hozzátéve: Söder mellett szól az is, hogy neki tartományi miniszterelnökként megvan az a luxuscikke, ami az egyre nyíltabban és kétségbeesettebben Merkel székére törő AKK-nak és Merznek nincs. Vagyis az idő. Meg hát azért Németország északi és nyugati része nem szívesen szavaz bajor kancellárjelöltre, és ezzel valószínűleg leginkább maga Söder van tisztában. Ahogy valószínűleg azzal is, mennyire felértékelődött mára a szerepe a német jobboldalon.

 

FOTÓK: Markus Söder / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A mai Észak-Macedónia adta az egykori Jugoszlávia bortermelésének kétharmadát. Ma amerikai, brit, orosz és kínai piacokat céloznak, hogy világmárkákat hozzanak létre.

A KDNP-s Aradszki András szerint ha az új ellenzéki polgármester, Csőzik László bocsánatot kér, akkor azzal bizonyítja jó szándékát.

Kína hivatalosan még csak nem is jelezte, miért halasztják el a Volt egyszer egy Hollywood című film premierjét.

Ha jogerős lesz az illetékes területi választási bizottság döntése, november 10-én kell ismét szavazniuk a jászberényieknek.

Nagyobb baja is van Győrnek a polgármester szexbotrányánál: csúcsidőben folyamatosan maradnak ki a buszok, megoldás egyelőre nem látszik.

A hatóságok nem örültek neki különösebben, hogy elkezdene rendesen bánni felhasználói adataival a közösségi oldal, de Zuckerbergék őket is megpróbálják segíteni.

A honvédelmi államtitkár szerint a szocialista Bangóné úgy viselkedik, mint aki megőrült. Mindezt azért, mert az ellenzék új választást akar Csepelen, miközben a Fidesz is több helyen számoltat újra.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás