+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. június 26. szerda, 16:34
Amekkora bizonytalanság és káosz van az Annegret Kramp-Karrenbauer vezette CDU-ban, annyira magabiztos a tartományi miniszterelnökként a zöldek témáit rendre lenyúló Markus Söder uralma a bajor CSU-ban. Már azt is kinézik belőle, hogy ő váltja Merkelt.

Amíg a teljesen összenőtt német konzervatív uniópártokat, azaz a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) és a csak Bajorországban létező Keresztényszociális Uniót (CSU) Angela Merkel és Horst Seehofer vezették, havi rendszerességgel vesztek össze, ami a médiában főleg úgy csapódott le, hogy Seehofer már megint szidja valamiért a kancellárt. Főleg azért, mert a német belügyminisztériumot a mostani nagykoalíciós kormányban vezető Seehofernek túlságosan szoftak voltak a CDU elképzelései a menekültpolitikáról.

 

Aki megpuccsolta Seehofert

 

A seehoferi CSU ugyanis tartotta magát ahhoz a Franz Josef Strauss-i mondáshoz, miszerint a CSU-tól jobbra csak a fal van. A 2015-ös menekültválság óta ezért mást sem csinált, mint tolta magát egyre jobbra és jobbra, hogy az AfD-től halásszon el/vissza szavazókat – csakhogy azt a szavazók is észrevették, hogy a CSU Merkel-kritikus retorikája merő hőbörgés csak a CDU/CSU-SPD koalíciós kormány valós tetteihez képest. Amik egyébként szintén egy szigorúbb menekültpolitikához vezettek, csak amennyire lehetett, humánus csomagolásban. Ráadásul bevándorláselleneségben eleve az AfD viszi a prímet, miért is szavazzanak hát a gyengébb utánzatra?

 

A seehoferi stratégia – azaz egyszerre együtt kormányozni Angela Merkellel és a szociáldemokratákkal, és közben a nép felé ellenzékeset játszani migrációügyben – látványos kudarcot vallott 2017 őszén, amikor a szövetségi választáson a CSU 10 százalékpontnyit zuhanva 38,5 százalékot hozott el Bajorországban az addig megszokott 50 százalék körüli eredményhez képest. Ezt követően már csak idő kérdése volt, mikor puccsolja meg Seehofert Markus Söder: az ősz hajű, örökvidám veterán végül pár hónappal később át is adta a tartományi miniszterelnökséget Södernek, aki aztán idén januárban a pártelnökséget is átvette a CSU-t 2008 óta vezető elődjétől.

 

Söder egy darabig követte a seehoferi AfD-ellenes stratégiát, a bajor közintézményekbe kötelező jelleggel még feszületeket is kirakatott, Bajorország keresztény identitását demonstrálandó, de a hónapokkal a hivatalba lépését követő, első önálló miniszterelnöki megmérettetésén, a 2018. őszi tartományi választási kampány utolsó heteiben érezhetően hangerőt és hangnemet váltott, és inkább a bajorok megfontolt apjaként lépett fel.

 

Mindenki gyengül a CDU-ban

 

Miután a természetesen a CSU – a közvélemény-kutatók által prognosztizált 33 százaléknál nagyobb, 37,3 százalékos – győzelmét hozó 2018. őszi bajor tartományi választáson a Zöldek második erővé léptek elő 17,6 százalékkal, Söder vette a lapot: nyomban bezöldítette magát és a pártját. Legfrissebb követelése az, hogy Németország már 2030-ban teljesen karbonsemleges legyen, ne csak 2038-ban, ahogy azt eredetileg tervezik. Söder beleíratná a bajor alkotmányba a klímavédelmet mint célt, a klímaváltozás elleni küzdelmet nyilatkozatai szerint pedig erkölcsi kötelességnek tartja. 

 

Söder egyre inkább a CDU/CSU megkerülhetetlen kulcsfigurájává növi ki magát – fontosabb a szerepe, mint amennyit egy CSU-elnökség önmagában jelentett eddig, vagy épp indokolna.

 

Mind Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök, mind Söder nagyjából egyidőben került pártja élére – közös eredmény, hogy a CDU és a CSU között ma régen látott béke és egyetértés van. Ám míg AKK-nak azóta is naponta meg kell magyaráznia a CDU-ban, hogy ő pártelnökként kormányzati tisztségek nélkül, a kancellár árnyékában egyáltalán mit akar és miért van a világon, addig a gyakran vérszomjas, nagyétvágyú macchiavellista politikusként jellemzett Söder hatalma és ambíciói megkérdőjelezhetetlenek a CSU-ban. 

 

És nem csak odahaza, hanem már a CDU-ban is. A Handelsblatt írt ugyanis arról, hogy azáltal, hogy a CDU-ban mindenki – a kancellár, akinek le kellett mondania a pártelnökségről, és még utódja, a pártelnök is, aki bármennyire szeretne, csak nem tud kancellár lenni, ráadásul az sem biztos, hogy a pártja azt szeretné, hogy ő legyen majd a kancellárjelölt – csak gyengül, egyvalaki jár jól: Markus Söder.

 

Önbizalom

 

A május végi EP-választáson a három, nagykoalíciót alkotó párt közül csak a CSU tudott növekedni, mind a szociáldemokraták, mind a CDU leszerepeltek – Söderék 40,7 százalékos EP-választási eredménye nem csak a 2017-es szövetségi (38,5 százalék) és a 2018-as tartományi választási eredményt (37,3 százalék) múlja felül, hanem a Seehofer-éra alatti 2014-es EP-választáson hozott 40,5 százalékot is. A CDU ehhez képest 22,6 százalékot kapott, az SPD pedig 15,8-at.

 

Söder önbizalmát a választási eredményen túl saját müncheni koalíciójának a berlini nagykoalícióhoz viszonyított sikere is erősíti. Habár rendre kimarad a CDU-n belüli vitákból és a kormányon belüli villongásokból is, azért néha, ha megkérdezik, bemond valami ütőset: „A nagykoalíciónak nagyszabású válaszokat kell adnia, nem kisszerűeket – különben kiskoalíció lenne a neve.” Ha valaki arról kérdezi, milyen a sikeres kormányzás, neki elég csak Münchenre mutogatnia: a lényegében kisgazda CSU-ként jellemezhető koalíciós partnerével, a Freie Wählerrel botránymentes az együttműködés.

 

 

De mit akar Söder?

 

Miután a CDU-ban egyre gyakoribb a vita arról, ki legyen az uniópártok kancellárjelöltje 2021-ben (a pártelnök AKK? Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet? Schleswig-Holstein miniszterelnöke, a titkos favoritként kezelt Daniel Günther? Friedrich Merz, aki szorosan ugyan, de elbukta a pártelnökségért vívott küzdelmet AKK-val szemben?), páran rájöttek arra, hogy ebbe bizony a CSU-nak is erős beleszólása van. A kérdés tehát leginkább az:

 

kit akar Söder a kancellári székben látni?

 

Gabor Steingart német publicista reggeli hírlevelében rögtön felsorolt öt okot arra, amiért szerinte Södernek leginkább saját magát kellene 2021-től a berlini, kívülről leginkább egy mosógépre hajazó kancellári hivatal épületében elképzelnie:

 

1. A CSU legendás vezetői, Franz-Josef Strauss és Edmund Stoiber is voltak már kancellárjelöltjei a CDU/CSU-nak – a hagyomány kötelez.

 

2. Az uniópártok Bajorországot leszámítva minden tartományban meggyengültek az EP-választáson. Ez egyedül Södernek ad hátszelet.

 

3. A CDU/CSU kancellárjelöltjét a két uniópárt közösen állítja, vagyis Söder nélkül ez a személyi kérdés eleve el se dőlhet.

 

4. Míg Annegret Kramp-Karrenbauer alatt mozog a talaj, addig Söder pozíciója sziklaszilárd: a CDU/CSU gazdasági hátországa, a konzervatív szárnya és az ifjúsági szervezete is a tenyerén hordozza.

 

5. Egy uniópárti politikusnak sem sikerült annyira a stratégiai közeledés a Zöldekhez (akiket most amúgy nagyjából az uniópártokkal azonos támogatottságra mérnek), mint neki.

 

Persze a német sajtó belpolitikai spekulációit eleve érdemes fenntartásokkal kezelni, és ezt maga Steingart is megvallja önkritikusan, hozzátéve: Söder mellett szól az is, hogy neki tartományi miniszterelnökként megvan az a luxuscikke, ami az egyre nyíltabban és kétségbeesettebben Merkel székére törő AKK-nak és Merznek nincs. Vagyis az idő. Meg hát azért Németország északi és nyugati része nem szívesen szavaz bajor kancellárjelöltre, és ezzel valószínűleg leginkább maga Söder van tisztában. Ahogy valószínűleg azzal is, mennyire felértékelődött mára a szerepe a német jobboldalon.

 

FOTÓK: Markus Söder / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás