+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 20. csütörtök, 13:07
Nélkülük pedig a bajor néppárti Spitzenkandidatnak biztosan nem lesz többsége. Felpörgött az európai uniós politika!

Nem támogatja Manfred Weber jelöltségét az Európai Bizottság elnöki posztjára az Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberális Renew Europe  – adta hírül a Politico csütörtök délután az EP-s frakcióvezetőkre hivatkozva.

 

Magára maradt

 

Weber az Európai Néppárt csúcsjelöltje, amennyiben megválasztanák, a szintén néppárti Jean-Claude Junckert váltaná a bizottsági elnöki tisztségben. Ugyanakkor egy csütörtöki brüsszeli találkozó előtt, ahol az EU vezetői az intézmények következő vezetőiről folytattak volna tárgyalásokat,

 

Webert parlamenti kollégái tájékoztatták, hogy a bajor jelölt nem bízhat támogatásukban.

 

Philippe Lamberts, a Zöldek frakcióvezetője sajtókonferenciáján bejelentette: „a liberális és szociáldemokrata csoportok vezetői hivatalosan is közölték az Néppárt frakcióvezetőjével, hogy Weber nem kapja meg a szavazataikat”. Ugyanakkor emlékeztetett: a hetvenöt fős zöld frakció még nem hozott egyértelmű döntést Weber sorsáról.

 

Dacian Cioloș, a liberális Renew Europe frissen megválasztott frakcióvezetője is arról beszélt, hogy Webert a rivális pártcsaládok nem fogják támogatni, nincs tehát többsége a néppárti csúcsjelöltnek az EP-ben. A román liberális vezető egyúttal kijelentette: pártcsaládja továbbra is Margrethe Vestager dán versenyképességi EU-biztost támogatja az EB-elnöki posztra.

 

Weberrel megy a kukába a csúcsjelölti struktúra

 

Ezzel úgy tűnik, hogy Weber, és az egész Spitzenkandidat-rendszer is mehet a levesbe:

 

eszerint a Bizottság következő elnökének az egyik tagállam EP-választásán is meg kell méretnie magát (ahogyan tette ezt Weber a bajor CSU listáján), és csak ezután válhat bizottsági elnökké. Az informális rendszer szerint a legerősebb pártcsalád Spitzenkandidatja bírja a parlament támogatását, még ha az Európai Tanács nem közvetlenül megválasztott jelöltet is szeretne elfogadtatni. Miután a Néppárt továbbra is maradt a legerősebb pártcsalád – a 751-ből 182 mandátummal –, ez a megállapodás szerint Manfred Weber lehetett volna.

 

Ugyanakkor a csúcsjelölti rendszert több pártcsalád sem támogatta: a Renew Europe elődje, az ALDE szerint ugyanis transznacionális listákon kéne szavazni a bizottsági elnökre, hiszen az, hogy például Weber elindult egy németországi párt listáján, nem ad az összes EU-tagállamra vonatkozó, közvetlen demokratikus felhatalmazást.

 

Ki lesz tehát a következő bizottsági elnök?

 

Ez az, amit egyelőre lehetetlen lenne megmondani. A májusi EP-választásokon ugyanis sokkal megosztottabbá vált az uniós politika:

 

felbomlott ugyanis az évtizedes minta, ahol a Néppárt és a szocialisták együtt elhozták a mandátumok több mint felét, így sima nagykoalícióban egymás között osztották le a fontosabb tisztségeket.

 

2019-ben ugyanakkor már senkinek sincs ilyen egyszerű dolga: az EPP 182 és az S&D 153 mandátuma együtt csak a mandátumok 44-45 százalékát adja. A tárgyalóasztalnál tehát helyet kell szorítani egy harmadik erőnek is: a klímavédelem ügyében és emberi jogi kérdésekben a Néppárttal nagyokat csatározó Zöldeknek, vagy az uniós status quo-t felborítani kívánó, Macron pártjával kiegészülő liberálisoknak.

 

Épp ezért a következő bizottsági elnök posztjára több jelentkező is felmerülhet,

 

a legesélyesebb kompromisszumos jelölt talán a szintén EPP-s Michel Barnier brexit-főtárgyaló lehet:

 

abban ugyanis szinte konszenzus van az egyes pártcsaládok között, hogy Barnier jó munkát végzett a britekkel való tárgyalásokon és hatékonyan tudta képviselni az EU álláspontját. Barnier mellett ráadásul még a Fidesz is kampányolt 2014-ben, és a liberálisok számára is egész elfogadható jelölt, így róla még biztosan hallani fogunk.

 

Bár egyelőre igen valószínűtlen, de technikailag még egy balliberális bizottsági elnök sem elképzelhetetlen, ugyanis ha a szélsőbalos GUE/NGL összeállna az S&D-vel, a Zöldekkel és a Renew Europe-pal, már születhetne balliberális többség is. Persze ezt akadályozza, hogy a piacpárti liberálisokkal a szélsőbalnak nagyon komoly fenntartásai vannak.

 

Frissítés (13:45): A Politico eredeti cikkében még arról írt, a Zöldek is kihátráltak Weber mögül. Később ezt korrigálták, a zöld frakció ugyanis még nem hozott végleges döntést Weber sorsáról. Cikkünket ennek megfelelően mi is javítottuk.

 

BORÍTÓKÉP: Alexis Haulot / Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás