+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. május 11. szombat, 09:51
Nevető harmadik és tökéletes kompromisszumos jelölt lehet az EU brexit-főtárgyalója: míg Weber és Timmermans egymással vitázik, Michel Barnier állam- és kormányfőket állíthat maga mellé.

A május 23-26-i EP-választáson nemcsak arról döntünk, hogy ki képviseljen egy adott tagállamot az Európai Parlamentben – a csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszer azt is lehetővé teszi, hogy közvetve az Európai Bizottság elnökének személyébe is beleszólhassunk, legalábbis elvileg.

 

Vagyis, a legnagyobb európai pártcsaládok bizottsági elnökjelöltjei elindulnak az egyik tagállami listán, hogy közvetlen választói felhatalmazással bírjanak a Bizottság vezető tisztségének betöltésére. Így aki például a magyar szocialistákra, a holland munkáspártra, vagy bármelyik, európai szocialista pártcsaládban ülő listára szavaz, az Frans Timmermans bizottsági elnökségét is támogatja, aki pedig a német CDU/CSU-ra, vagy az osztrák néppártra, meg úgy általában az EPP-re voksol, az Manfred Webert ültetheti pozícióba. A bizottsági elnökjelöltséget pedig elvileg azon párt jelöltje kapja, aki a legtöbb EP-képviselőt delegálja az új parlamentbe.

 

Barnier kampányüzemmódban

 

Keveset beszélünk róla azonban, hogy Weberen és Timmermanson kívül vannak más csúcsjelöltek is, sőt, olyan jelentős pártcsaládok, mint a liberális ALDE az egész Spitzenkandidat-folyamatot nem is támogatják. És itt kerül szóba az Európai Bizottság elnöki tisztségéért folytatott harc újabb, informális résztvevője: az EU brexit- (brilépés-)főtárgyalója,

 

a francia néppárti Michel Barnier, akivel kapcsolatban egyre többen rebesgetik, hiába nem indul Spitzenkandidatként, ő lehet a nevető harmadik a csúcsjelöltek harcában.

 

Ezt bizonyítja a Politico cikke is, mely szerint a brilépés kezelésével Európa-szerte elismerést kivívó politikus sorra találkozik állam- és kormányfőkkel, és sorra tartja a nagyszabású kampányrendezvényeket. Nem lehet nem provokációként értelmezni, hogy hétfőn Barnier Manfred Weber hazájába, Bajorországba, a Müncheni Műszaki Egyetemre látogatott, ahol nem is időzött sokat, kedden már a néppárti vezetésű Horvátországba ment, ahol Andrej Plenković miniszterelnökkel találkozott.

 

Barnier pedig – aki 2014-ben (többek között Orbán Viktor támogatása ellenére) Jean-Claude Juncker ellen veszítette el az EPP csúcsjelöltségéért folytatott harcot – egyre kevésbé tudja tagadni: a bizottsági elnökségre készül. Kompromisszumos jelöltként pedig tökéletes is lenne:

 

az EU 27 tagállamának egységét ő tudta felmutatni az Egyesült Királyság káosza és a brilépés ellenében, miközben szinte minden uniós vezetővel szoros kapcsolatot épített ki. 

 

„Ha egyedül cselekszünk, akkor elbukunk. Saját jövőnknek és sorsunknak nézőivé váltunk. De én nem azért vagyok a politikában, hogy csak néző legyek, nem? Cselekednünk is kell” – mondta Münchenben közönségének. Míg például múlt csütörtökön a bizottsági csúcsjelöltek Firenzében egymással vitáztak, Barnier Máltán Joseph Muscattal, a szigetország szocialista miniszterelnökével találkozott. Addig pedig, amíg a csúcsjelöltek Maastrichtban vitatkoztak egymással, Barnier a leuveni Katolikus Egyetemen tartott nagyszabású beszédet – és nem épp a brexitről, hanem az EU jövőjéről.

 

Egy tökéletes kompromisszumos személyiség

 

Barniert ügyes lopakodása mellett kapcsolati hálója is segítheti a kampányban: számos tanácsadója van, akik már hosszú évek óta szolgálják, és akik arra számítanak, hogy az Európai Parlament minden eddiginél megosztottabb lehet majd, ezáltal az nem tud megállapodni a bizottsági elnök személyéről. Ha egyik pártcsalád sem tud egyértelmű győzelmet aratni, az elfeledtetheti velük a Spitzenkandidat-folyamatot, és Barniert hozhatja helyzetbe.

 

„Nem fog nemet mondani, ha a Tanács őt javasolja, de egyértelműen azt szeretné, hogy őt keressék meg” – fogalmazott a Politico egy Barnierhez közeli bizottsági forrása.

 

Persze a brexit-főtárgyaló a felszínen nagyon is támogatja Manfred Weber jelöltségét, habár kampányrendezvényeitől rendre távol marad, inkább szervez magának. Ráadásul látványosan nem szólal fel a csúcsjelölti rendszer védelmében, amelyet Weber szövetségesei fenyegetésként értékelnek. Még a német kereszténydemokraták veteránja, Elmar Brok is kritizálta Barniert, szerinte ugyanis „Weber a mi emberünk, és senki más”. „2014-hez hasonlóan a bizottsági elnök megválasztását ki kell hoznunk a tárgyalószobákból” – fogalmazott Brok.

 

Barnier kezére játszik az is, hogy bár a Tanács és a Parlament is magára nézve kötelezőnek tartja a Spitzenkandidat-folyamatot, jogilag semmi nem köti őket, hogy valóban így is cselekedjenek. Például a liberális ALDE

 

az egész rendszert támadja, szerintük ugyanis az a Néppártnak kedvez, amelynek emiatt érdekében áll akadályozni a transznacionális listák és a páneurópai kampány bevezetését.

 

Ebben pedig érdekeik egyeznek a liberálisok szövetségesével, Emmanuel Macronnal, aki most éppen az ALDE és saját pártjának összekovácsolásából tervez új, centrista EP-frakciót indítani. Macron ráadásul pár liberális és szocialista vezetővel együtt már könnyedén megfúrhatja Weber jelöltségét, és kiejtheti a bajort a folyamatból. 

 

Épp a britek juttathatnák pozícióba ellenfelüket?

 

Hogy a francia elnök a néppárti Barniert támogatná-e, kérdéses, de talán lévén, hogy francia, Macron sem fúrná meg a jelöltségét. A francia ellen szólhat az is, hogy még Junckernél is négy évvel idősebb, 68 éves, még a 32 éves osztrák kancellár, Sebastian Kurz „generációs váltást” sürget az Európai Unióban.  És kérdéses az is, mi lesz Magyarországgal: vajon Orbán Viktor támogatná-e Barniert (aki mellett már 2014-ben is kiállt) a hirtelen alkalmatlanná váló Weber helyett?

 

A legnagyobb akadályt azonban épp azok jelenthetik, akikkel Barnier szemben ült a tárgyalóasztalnál: az EU-ban egyelőre benn ragadt britek. Ha az Egyesült Királyság esetleg nem tartózkodik a bizottsági elnök kiválasztásánál, az EU harmadik legnagyobb országaként jelentős súllyal bírhat.

 

Jogilag Nagy-Britannia természetesen szavazhat, amíg ki nem lép az EU-ból, még ha az uniós bürokraták arra is számítanak, hogy kimarad a folyamatból. 

 

És furcsa módon még a briteknek is érdekében állna a brexit-főtárgyaló hatalomba segítése: az EU-val kitárgyalt kilépési folyamatban foglaltakat a legjobban egy Barnier-bizottság tarthatná be, hiszen annak vezetője személyesen is érdekelt a megállapodás sikerében.

 

„A brexit-küldetés után [Barnier] széles körben is ismertté vált. És abból is előnye származik, hogy inkább európai, mint francia. Egy igazi európai perszónává vált” – foglalta össze Barnier egyik tanácsadója azt, hogy miért is mondhatjuk: ne lepődjünk meg ha az Európai Bizottság következő elnökét Michel Barniernek fogják hívni.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát, de ez nem egységesen oszlik el a világon. Mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás