+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. június 1. szombat, 12:30
Mit mond a sci-fi Európáról és az EU-ról, vagy még pontosabban: miért nem mond semmit? Mit tartogat a jövő a kontinensnek? Az Azonnali első, kicsit még fapados podcastjében Markovics Botond sci-fi író, Tóth Csaba politológus és Makai Máté, az Azonnali EU2058 című novellapályázatának győztese beszélte ki a témát!

Nem véletlenül hirdetett az Azonnali februárban novellapályázatot Európa jövőjéről: miközben az idei EP-választáson előtérbe kerültek az Európán átívelő nagy, közös témák, az EU-nak mintha mégsem lenne közös képzelete. Amerika vagy az Egyesült Királyság mindig erős volt ebben, Kína és az afrikai kontinens pedig egyre markánsabban jeleníti meg a saját fiktív jövőit, miközben

 

elvétve találni olyan fantasztikus művet, ami Európával, vagy az Európai Unióval foglalkozna.

 

Miért van ez? És baj-e, hogy így van? Lehet, csak arról szól ez az egész, hogy Európában nem hasít annyira a popkult? Vagy van egy csomó Európával foglalkozó sci-fi minden nyelven, csak ezeket nem fordítjuk le? A Harry Potter-unverzumban vajon van-e mágiaügyi európai biztos? (És a brit mágusok mit szólnak a brexithez?) Miért nem támogatja Brüsszel pénzzel a közös jövőről szőtt fiktív álmokat? Fontos-e egyáltalán, hogy van-e jövője fiktív univerzumokban a helynek, ahol évtizedek múlva is élni akarunk?

 

Erről beszélgetett Pintér Bence az Aurórában múlt héten az EU2058 pályázat zsűritagjaival, Tóth Csaba politológussal és Markovics Botond (Brandon Hackett) sci-fi íróval, illetve a pályázat első helyezettjével, Makai Mátéval. A beszélgetésből legyártottuk az Azonnali első podcastjét,

 

hallgassátok meg itt és most:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

Közeleg a novemberi elnökválasztás, így mindenki ráfordult a célegyenesre: míg Biden online kampányol, Trump a gyűlések mellett most a nyugdíjasoknak adna szövetségi támogatást, mindössze másfél hónappal a választás előtt.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás