+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. február 6. szerda, 10:45
A sci-fi befolyásolja azt, ahogy a jövőről gondolkodunk, a jövőről szóló művekben azonban alig esik szó Európáról és az Európai Unióról. Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Nem egyszer ejtettünk szót az Azonnalin arról, hogy a science fiction témájú irodalom és filmművészet az utóbbi két évszázadban jelentősen befolyásolta azt, ahogy közösségként és egyénenként a jövőről gondolkodunk, sőt, egyáltalán azt, hogy milyen jövőket tudunk elképzelni. A sci-fi alkotók nem jósolnak, hanem a jelenből kiindulva spekulálnak a jövőről, ezek a víziók pedig fokozatosan átszivárognak a valóságba.

 

Éppen ezért elég nagy gond, hogy a jövőről szóló irodalomban alig esik szó Európáról vagy az Európai Unióról,

 

mint ahogy arról korábban is írtunk. Az USA, az Egyesült Királyság és egyre inkább az afrikai kontinens vagy Kína jövőjéről szól, vagy legalábbis szót ejt a népszerű sci-fi művek jelentős része, Európáról azonban mintha elfeledkeztünk volna.

 

Főleg azért érdekes ez, mert a tavaly hatvanéves európai projekt a világ eddigi legsikeresebb utópista projektje, amiről évszázadokon át csak álmodoztak az európai gondolkodók, és amely elhozta a békét a korábban véres háborúkat vívó európai országok között. (Arról, hogy mit jelent 2019-ben Európa, éppen fut egy vendégcikk-sorozatunk!)

 

Az idén májusban esedékes európai parlamenti választás alkalmából ezért

 

úgy döntöttünk, hogy novellapályázatot hirdetünk, hogy megtudjuk: szerintetek milyen lesz Európa és az Európai Unió 2058-ban?

 

Lesz-e még egyáltalán Európai Unió, és ha igen, milyen lesz benne Magyarország? Benne lesz-e egyáltalán? Hogy oldjuk meg a klímaváltozás problémáját, és milyen módon változtatja meg az életünket a folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődés?

 

TUDNIVALÓK

 

A pályázók köre: A pályázatra bárki nevezhet fejenként egy darab olyan magyar nyelvű novellával, ami sem nyomtatott, sem online formátumban nem jelent meg még sehol.

 

Tematikai megkötés: Olyan novellákat keresünk, amelyek (legalább részben) 2058-ban játszódnak, és központi elemként, vagy a felépített világ hátterének hangsúlyos elemeként jelenik meg benne az európai kontinens, az európai integráció, illetve az EU jövője, és/vagy Magyarország jövője az EU-n belül – vagy kívül. Ezen kívül egyéb tematikai megkötés nincs, de fontos, hogy nem esszéket és tudományos értekezéseket várunk, hanem fikciós történeteket. (Néhány gondolatébresztő kérdés megtalálható segítségként a cikk végén.)

 

Beküldési határidő: 2019. március 31. éjfél

 

Terjedelmi korlát: Maximum 40 000 (negyvenezer) leütés.

 

Formai követelmények: Az írásokat .doc(x) vagy .odt formátumban várjuk. Kérjük, hogy a fájl címében és a fájlon belül jelenjen meg a szerző neve és a mű címe. Nem kizáró ok, ha valaki álnéven jelentkezik.

 

Díjazás: A legjobb novella szerzője 100 ezer forintos díjat kap. A második helyezettet a Bookline jóvoltából ajándékcsomaggal jutalmazzuk. Az Azonnali fenntartja a lehetőséget, hogy amennyiben a zsűri nem talál a díjazásra érdemes munkát, a pénzdíjat ne ítélje oda. A legjobb novellák májusban, az EP-választás hónapjában megjelennek az Azonnali felületein. Amennyiben egy kötethez elegendő, avagy tíz darab megfelelőnek ítélt pályamunka érkezik be, az Azonnali ezeket a pályázat után kötendő megegyezés alapján egy ingyenes e-könyvben kiadja. (Ezért azonban honoráriumot nem tudunk fizetni.) 

 

Beküldés: A pályamunkákat elektronikusan, a palyazat(kukac)azonnali(pont)hu címre várjuk. Kérjük a levél tárgyában feltüntetni az EU2058 jeligét és a pályázó nevét (vagy álnevét).

 

A zsűri tagjai: Markovics Botond (Brandon Hackett) sci-fi író (Xeno, Isten gépei, Időutazás-duológia); Tóth Csaba politológus, A sci-fi politológiája című könyv szerzője; Pintér Bence, az Azonnali újságírója és a Spekulatív Zóna fantasztikus irodalmi blog alapítója, illetve Kulcsár Árpád, az Azonnali újságírója.

 

Online eredményhirdetés: az április 29-ével kezdődő héten.

 

MILYEN TÉMÁK LEHETNEK ÉRDEKESEK?

 

A következő kérdéssor segítséget nyújthat ahhoz, hogy milyen témákat lehet érdemes fontolóra venni, amikor Európa jövője kapcsán gondolkodunk, akár a konkrét történet, akár annak háttérvilága kapcsán.

 

Egyáltalán nem akarjuk megkötni a pályázók kezét, az alábbi kérdéseket valamilyen formában esetleg megválaszoló novellák tehát egyáltalán nem fognak jobb elbírálásban részesülni csupán azért, mert ezek a kérdések jelennek meg bennük.

 

Meglesz-e még az Európai Unió? Ha igen, bővülni fog vagy szűkülni a tagállamok köre? Ha szétesik az EU, akkor hogyan esik szét és miért?

 

Mennyire szoros szövetség lesz, hogy változik az intézményrendszere? Lesz-e Európai Egyesült Államok, vagy még a mainál is lazább lesz a szövetség?

 

Magyarország tagja lesz az EU-nak 2058-ban? Ha nem: mikor, miért és hogyan lép ki?

 

Milyen országok lesznek Európában 2058-ban? Elképzelhető-e, hogy a most intakt államok szétesnek, és kisebb államok jelennek meg a kontinensen és az EU-ban, mint pl. Skócia vagy Katalónia?

 

Elképzelhető, hogy újra háború lesz a kontinensen, vagy polgárháború egyes államaiban?

 

Hogyan fogja megoldani az EU a klímaváltozás kérdéseit? Meg tudja-e oldani egyáltalán? Milyen hatással lesz a kontinensre, ha tengerparti városait elönti a víz?

 

Erősödni fog a migrációs hullám Európa felé? Hogyan reagál Európa erre a kérdésre, és milyen hatással lehetnek az érkező menekülők vagy bevándorlók a kontinensre?

 

Mekkora lesz Európa súlya a világpolitikában? Felveheti a versenyt Kínával és az USA-val? Lesz-e saját hadserege az Európai Uniónak? Fenyegeti-e Oroszország az Uniót vagy az egyes államokat?

 

Hogyan fognak viszonyulni Európa polgárai a gyorsuló technológiai fejlődéshez? Szabályozzuk-e például majd a jövőben a közösségi médiás felületeket?

 

+ Felpörög-e az űrszektor? Mekkora lesz az EU vagy Európa szerepe az űrkutatásban, aszteroidabányászatban, Mars- és Hold-kolonizációban?

 

GRAFIKA: Papp Zsófi / Azonnali

 

Kérdésed van a pályázattal kapcsolatban? Keresd Pintér Bencét, a címét itt találod!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás